Árrésstop meghosszabbítva! Megszólaltak a boltok

Álláspontjuk szerint az árrésstop elérte azt a célt, amit a kormány neki tulajdonított:

drasztikus módon, de hozzájárult ahhoz, hogy a vásárlók ne érezzék át teljeskörűen az új beszállítói szerződésekben megjelenő magas áremelési igényeket.

Az OKSZ úgy látja, hogy ez a célkitűzés eleve hibás, mert nem hagyja érvényesülni azt az erős kezet, amely a versenyből fakadóan egyensúlyban tartja a gazdaságot. Emellett a hatósági árszabályozás bármiféle eredménye átmeneti lehet csupán, a feszültségek a felszín alatt gyűlnek, felerősítik egymást, és idővel mindenképpen felszínre kerülnek.

Fájdalommentes lehetett volna

Itt volt a pillanat, amikor ennek az egésznek fájdalommentesen véget lehetett volna vetni

- írja az OKSZ.

Ennek érdekében a múlt héten olyan javaslatokat is letettek a kormány asztalára, amelyek biztosították volna az árrésstop fokozatos kivezetését.

Magyarországon már most veszélybe került az ellátásbiztonság azon a 400 településen, ahol semmiféle élelmiszerbolt nem működik - figyelmeztetnek. Ezeknek a településeknek a száma nőni fog, mivel az élelmiszer kiskereskedelem 48 százalékát adó kisebb láncok és önálló boltok üzemeltetőinek 18 százaléka tervezi az árrésstop miatt egy vagy több bolt bezárását.

A nagy magyar élelmiszer kiskereskedelmi láncok a forgalmuk meghatározó részét adó élelmiszer-termékcsoportok sok esetben több mint 90 százalékát hazai beszerzési forrásokból biztosítják. Az árrésstop megnyitja a kapukat a külföldi beszállítók előtt, hosszú időre jelentős károkat okozva ezzel a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak. A beszállítói láncok természetüknél fogva rendkívül lassan regenerálódnak.

Az árréstop életben tartásával a kiskereskedelem elveszíti az eszközeit arra, hogy hatékonyan közvetítsen a beszállítók és a fogyasztók között, miközben elnyeli, tompítja az árak kilengéseit azért, hogy mindig a legkedvezőbb elérhető árakkal csábítsa az üzletekbe a vevőket. Mindezek fényében az OKSZ arra hívja fel a kormányt, hogy tekintettel a várható gazdasági következményekre a legrövidebb időn belül rendelkezzen az árrésstop kivezetéséről, akár azon az áron is, hogy ezt fokozatosan hajtja végre.

Az árrésstop nemrég Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett, "Rés a pajzson? Hogyan hat az árréstop a gazdaságra" című beszélgetésen is szóba került. A szakértők egyetértettek abban, hogy az intézkedés negatívan hat a GDP-re és a fejlesztésekre is.

Május 31-ig tartott volna

Az árrésstopot Orbán Viktor jelentette be, a rendelet eredetileg május 31-ig tartott volna. A legfontosabb pont, hogy az élelmiszerek széles körében a kiskereskedők árrése nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét és legfeljebb 10 százalék lehet.

Az árrésstop bevezetése a korábbról ismert árstop újraélesztése volt, kicsit megváltozott formában. Az árstop hatásainak megítélése meglehetősen negatív volt, hosszú távon az árszintet és az inflációt sem csökkentette, sőt, inkább növelte. Az első, nagyon rövid távú tapasztalatok szerint az árrésstop egyelőre nem okozta más termékek látványos drágulását, de a szakértők véleménye szerint ez előbb-utóbb elkerülhetetlen, mert a durván leszorított árrés hosszú távon ellehetetleníti a cégeket.

Ha egy adott - 2023-ban 1 milliárd forintnál nagyobb bevételt termelő - üzletben vagy online felületen egy terméket nem forgalmaztak 2025 januárjában, akkor az árrés az utolsó havi átlagos árrés mértékét követi, legfeljebb 10 százalékos határig. A saját márkás termékek aránya nem haladhatja meg a 2025. január és február hónapban értékesített teljes mennyiségi arányukat. Ha egy kereskedő az adott terméket 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, akkor az utolsó havi arányt kell figyelembe venni.

Az érintett termékek a következők:

• Csirkemell
• Csirkecomb
• Csirke far-hát
• Csirkeszárny
• Egész csirke
• Pulykamell
• Sertéscomb
• Sertéskaraj
• Sertésoldalas
• Sertéstarja
• Sertészsír
• Párizsi
• UHT tehéntej 1,5% zsírtartalom
• UHT tehéntej 2,8% zsírtartalom
• ESL tehéntej 1,5% zsírtartalom
• ESL tehéntej 2,8% zsírtartalom
• Vaj
• Tejföl
• Natúr joghurt
• Gyümölcsjoghurt
• Trappista sajt
• Tehéntúró
• Margarin
• Napraforgó- és repceolaj
• Finomliszt BL 55
• Rétesliszt BFF 55
• Kristálycukor (fehér cukor)
• Fokhagyma
• Étkezési burgonya az újburgonya kivételével
• Friss tojás, héjában a Gallus domesticus fajhoz tartozó szárnyasokból (kivéve a keltetésre szánt, megtermékenyített tojás)

A húsok esetében beletartozik a friss, hűtött, fagyasztott termék is, csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált, csomagolás nélküli és csomagolt is. Minden érintett terméknél a laktózmentes változatoknál is él az árrésstop.

A rendelet a fenti termékeket folyamatosan elérhetővé kell tenni a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség szintjén. Azok a kereskedők, akik a rendelet hatálybalépését követően kezdik meg ezen termékek forgalmazását, egy másik üzletük adatait vehetik alapul az árrés és arányosítás meghatározásához. A választott üzletet az értékesítés megkezdése előtt legalább három nappal be kell jelenteni a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images