Akkora az infláció Japánban, hogy nincs választása a jegybanknak

Japánban az elmúlt három szűk három évet a 2 százalékos inflációs célt meghaladó áremelkedés jellemezte. 2025-ben a fogyasztói árak növekedése a 3 százalékot is meghaladta, a legfrissebb adatok pedig arra mutatnak, hogy nem számíthatunk jelentős lassulásra a közeljövőben. A nemzetgazdasági folyamatokat jól előrejelző tokiói fogyasztói árak növekedési üteme májusban változatlanul 3,4 százalék volt. A maginfláció ezzel szemben 3,6 százalékra gyorsult, amely 0,2 százalékpontos emelkedést jelent áprilishoz képest. A feldolgozatlan élelmiszereket nem tartalmazó árindex növekedése felülmúlta az elemzői várakozásokat, ütemét pedig jól mutatja, hogy jelenleg 1,4 százalékponttal haladja meg a februári értéket.

Az inflációs dinamika szempontjából jelenleg az élelmiszerárak leginkább meghatározóak. A rizs és a feldolgozatlan élelmiszerek árai ugyan egy jelentős drágulás után az elmúlt hónapokban stabilizálódtak, a feldolgozott élelmiszerek áremelkedése azonban az áprilisi 6,4 százalékról 6,9-re gyorsult. Bár az olaj világpiaci árának esése és a kormányzati támogatások miatt az energiaárak növekedési üteme jelentősen lassult (13,1 százalékról 10,8-ra), a szolgáltatások drágulása és a munkaerőpiac feszessége kockázatokat hordoz magában.

A főbb termékcsoportok eltérő drágulási üteme mellett a reálgazdaságról is felemás adatok jelentek meg májusban. A kiskereskedelmi forgalom áprilishoz viszonyított 0,5 százalékos emelkedése ugyan a belső fogyasztás helyreállására utal, az ipari termelés azonban 0,9 százalékkal visszaesett, köszönhetően Trump vámrendelkezéseinek és a globális gazdasági bizonytalanságnak. A változás mértéke azonban még így is kellemes meglepetésként hatott az elemzők többségére, akik jelentősebb, 1,4 százalékos csökkenést vártak májusra. A gazdasági minisztérium indoklása szerint a mutató gyakran kiszámíthatatlanul változik, így a folyamat értékelése általában csak a szektorok egyedi teljesítményének elemzése után lehetséges.

Az élelmiszerárak dinamikus emelkedése lenyomta a reálbéreket, gyengítve ezáltal a növekedési kilátásokat. A munkanélküliségi ráta májusban változatlanul 2,5 százalékon áll, az üres álláshelyek jelentkezőkhöz viszonyított aránya (1,26) azonban a munkaerőpiac feszességéről árulkodik. Ez a környezet jó pozícióba helyezi a munkavállalókat bértárgyalásaik során, nyomást gyakorolva a bérekre.

a bérek várható emelkedési üteme jelentősen emeli az inflációs kockázatot

(elsősorban a várakozások megemelkedésén és esetleges ár-bér spirálon keresztül), így a Bank of Japan (BoJ) és az elemzők is kiemelt figyelemmel kísérik a munkaerőpiacot. Az inflációt tovább fűtheti a japán kormány 900 milliárd jen értékű költségvetési lazító programja is, mely visszaállítja a közüzemi költségek támogatását legalább a július-szeptemberi időszakban.

Az ING közgazdászai szerint az inflációs kockázatok erősödése óvatosságra inti a japán jegybankot. Az USA-val való kereskedelmi kapcsolatok bizonytalansága miatt az elemzők a japán jegybank monetáris tanácsának június 17-i ülésen a kamatok szinten tartását várják, a későbbi időszakban azonban nem látják elkerülhetőnek az irányadó ráta emelését. Taro Kimura, japán közgazdász szerint

a maginfláció májusi gyorsulása és az erősödő kockázatok miatt immár a kamatok 25 bázispontos emelése a legvalószínűbb forgatókönyv a júliusi ülésen.

Mindezek mellett az elemzők a jegybank mennyiségi szigorítási programjának fenntartását várják 2026 áprilisa után is.

A piaci várakozásokra és a pénzügyi piacok stabilitására a hosszú lejáratú kötvényhozamok jelentős emelkedése is hatást gyakorolhat.

A kötvényhozamok elmozdulását az ING elemzői az inflációs nyomás erősödések egyik jeleként értelmezik,

melyet a negatív reálkamatok fogyasztást ösztönző hatása és a romló várakozások is erősítenek. Mindez további óvatosságra intheti a BoJ-t, amely a júliusi kamatemelés után várhatóan megvárja a japán-amerikai kereskedelmi kapcsolat stabilizálódását a következő beavatkozással.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images