Portfolio signature

Újabb rejtélyek a KSH szegénységi statisztikájában

Portfolio
Újabb kutatások mutatnak rá, hogy a Központi Statisztikai Hivatal jövedelmi statisztikáiban sok megmagyaráznivaló akad. A korábbi aggodalmak után most kiderült, hogy sokaknak az adózás előtti jövedeleme alacsonyabb, mint az adózás utáni, ráadásul a problémák még régebbre, egészen 2014-ig nyúlnak vissza.

Előzmények

1. Két hónapja súlyos szakmai aggályokat fogalmazott meg a magyar szegénységi statisztikák kapcsán két kutató, Tátrai Annamária (ELTE) és Gábos András (Tárki). A Válasz Online által ismertetett vizsgálatuk szerint a KSH 2017 óta olyan jövedelmi szegénységi adatokat közöl, amelyek statisztikai szempontból erősen kétségesek. 

Tátrai és Gábos állítása leegyszerűsítve az, hogy az általuk készített hisztogramok azt mutatják, hogy kiugróan sok ember jövedelme „éppen” a szegénységi küszöb fölé került. Ezzel az Eurostat adatai alapján 2018-tól a jövedelmek eloszlása Magyarországon torz képet mutat, amit a kutatók más uniós országokban nem tapasztaltak.

A más évekre vonatkozó hisztogramok itt megtekinthetők.

Ráadásul a Központi Statisztikai Hivatal adataiban az egyfős háztartások 14 százaléka forintra pontosan ugyanazt a jövedelmet mutatja, ami statisztikailag értelmezhetetlen.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés