Stratégiai atomalku köttetett Kazahsztánban: két nagyágyúval sikerült leszerződni

A 2,4 GW összkapacitású két beruházás a 2024 októberében tartott, a nukleáris energia használatát támogató népszavazás eredményére épül.

A bejelentés nem véletlen időzítésű: Xi Jinping kínai elnök június 16–17-én hivatalos látogatást tesz az országban.

Az első kazah atomerőmű építési helyszíne Ulken, a Balhas-tó közelében, mintegy 400 kilométerre Almatitól. Az orosz Roszatom két 3+ generációs VVER-1200 típusú reaktort telepít majd, amelyek korszerűsített biztonsági jellemzőikről és hatékonyságukról ismertek. A projekt finanszírozása orosz exporthitel-konstrukción keresztül valósulhat meg.

A második létesítmény a CNNC közreműködésével épül meg, egy különálló, még véglegesítés alatt álló megállapodás alapján. A projekt illeszkedik Kína „Egy övezet, egy út” stratégiájába, amelynek célja gazdasági és technológiai befolyásának kiterjesztése Közép-Ázsiában. A kínai részvétel Kazahsztán számára lehetőséget kínál partnerségeinek diverzifikálására is.

Miért most?

Kazahsztán energiamixe jelenleg erősen támaszkodik a szénre és a vízenergiára, de a gyorsan növekvő belső fogyasztás nyomán elkerülhetetlenné vált a stabilabb, kiszámíthatóbb energiatermelési formák keresése. A világ legnagyobb uránkitermelőjeként Kazahsztán saját fűtőanyag-ellátásban is előnyt élvez.

A nukleáris program társadalmi támogatottságát a 2024 októberében tartott népszavazás alapozta meg, ahol a szavazók körülbelül 70%-a támogatta atomerőművek építését – jelentős fordulat ez egy olyan országban, amelynek társadalma évtizedekig elutasította a nukleáris technológiát a szovjet kori kísérleti robbantások traumája miatt.

A projekt egyben külpolitikai üzenet is: Tokajev elnök igyekszik kiegyensúlyozni Oroszország és Kína közti pozícióját, miközben modernizálja az ország energiarendszerét.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images