Budapest azonnali jogvédelmet kapott, visszaadták a 10 milliárd forintot is

A bíróság döntésében a peres eljárás befejezéséig megtiltotta az alperes Magyar Államkincstár számára, hogy szolidaritási hozzájárulás címén a felperessel szemben 2025. május, június, július és augusztus hónap tekintetében beszedési megbízást nyújtson be. Egyúttal elrendelte, hogy az alperes fizessen meg a felperesnek 10.171.449.024 forintot és annak 2025. május 29-től a teljesítés napjáig számított kamatát, írja a Fővárosi Törvényszék.

A bíróság megállapította, hogy a helyi önkormányzatok között is speciális helyzetben lévő, közfeladatainak teljesítése körében több millió lakos ellátásáért felelő felperes a beszedési megbízás teljesülése esetén – likviditásának ellehetetlenülése okán – ezen feladatainak ellátására képtelenné válik. Erre tekintettel a bíróság az arányosság elve alapján, a felek oldalán fennálló, közérdeknek minősülő jogos érdekeket mérlegelve arra a megállapításra jutott, hogy az azonnali jogvédelem elmaradása – azáltal, hogy

a speciális helyzetben lévő felperes közfeladatellátási kötelezettségének teljesítése a szolidaritási hozzájárulás támogatáson felüli összegének megfizetése folytán veszélybe kerülne – súlyosabb hátrányt okozna, mint amilyennel az azonnali jogvédelemnek a biztosítása jár.

Az indokolásában a bíróság kiemelte, hogy azonnali jogvédelem akkor adható, ha van egy később már nem reparálható helyzet, amely a felperes számára helyrehozhatatlan terhet jelent, és amelyet közvetlenül a vitatott cselekmény okoz. Jelen esetben a szolidaritási hozzájárulás összege közvetlenül okozza a felperes gazdasági helyzetében bekövetkező helyrehozhatatlan terhet, amit kérelmében a felperes számítási adatokkal teljes mértékben alátámasztott.

Budapest ismét pert nyert az Államkincstárral szemben, ezzel a város levegőhöz jut, de a pénzügyi helyzet hosszabb távú rendezéséhez továbbra is szükséges a kormánnyal megkezdett tárgyalások folytatása, a Budapestet sújtó elvonások mértékének csökkentése – közölte Karácsony Gergely, főpolgármester. Közölte: az állam által inkasszált pénz visszajár Budapestnek, és szeptemberig azonnali jogvédelmet kapott a város – ez áll a Fővárosi Törvényszék végzésében. A végzéssel szembeni esetleges jogorvoslatnak halasztó hatálya nincs.

Eddig minden, a kormányzati elvonással kapcsolatos bírósági eljárás Budapestet igazolja. A várost sújtó, immár finanszírozási problémákat okozó kormányzati elvonások jogellenességének sokadik bizonyítéka a Fővárosi Törvényszék mai végzése

– írta.

A négy hónapra szóló jogvédelem, valamint a Budapestnek visszajáró 10,1 milliárd forint levegővételt jelent pénzügyileg a város számára, ugyanakkor a kormányzati elvonások miatt keletkezett fenntarthatatlan pénzügyi helyzetet önmagában nem oldja meg. Amennyiben a kormányzati hozzáállás nem változik, úgy a budapestiek nyújtott közszolgáltatások folyamatos finanszírozása néhány hónap múlva újra pénzügyi válsághelyzetet eredményezhet - közölte.

A mai bírósági végzés birtokában tovább folytatódnak a kormánnyal megkezdett tárgyalások, amelyen a fővárosi városvezetés célja olyan pénzügyi megoldások kidolgozása, amelyek biztosítják a budapesti közszolgáltatások és a szükséges fejlesztések fenntartható, hosszú távú finanszírozását - fogalmazott.

Önök félrevezették a törvényszéket, mert hibásan mutatták be a helyi iparűzési adó jelentős emelkedését

- közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, reagálva Karácsony közlésére.

Az ítéletben az szerepel, hogy 2025 június közepéig 20-30 milliárd forintnyi iparűzési adóbevételre tesz szert a főváros, ami nem igaz. Az NGM tényadatai szerint május végéig már 135 milliárd forint folyt be a főváros számára iparűzési adó formájában.

A bíróság továbbá nem vizsgálta, hogy Rákosrendező kifizetése miként járult hozzá a főváros csődjéhez - írta Nagy Márton. Hozzátette:

vizsgáljuk az ítéletet, ez után döntünk a lehetséges lépésekről, akár a fellebbezésről is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images