Folytatódik a jegybankok őrült aranyvásárlása

Az említett felmérésben azt is megkérdezték a szakemberektől, hogy a saját intézményükben több, vagy kevesebb arany tartására számítanak a következő 1 évben. 43%-uk úgy látja, a hagyományos értékmegőrző készletei bővülhetnek az ő jegybankjuknál – szúrta ki a Bloomberg. Ez az arány a legmagasabb, mióta a YouGov és a Világ Arany Tanácsa 8 éve elkezdte az adatgyűjtést a témában. Csökkenést senki sem vár.

Régóta tartó rali

A központi bankok annak ellenére tervezik folytatni a felhalmozást, hogy ezt már csak jóval drágábban tehetik meg.

2022 vége óta lényegében megduplázódott az arany árfolyama.

A rapid emelkedés mögött az egyik legfontosabb hajtóerőt éppen a jegybankok vásárlásai jelentették.

Hogy miért éppen 2022-től gyorsult be a felhalmozás, arra az orosz-ukrán háború szolgálhat magyarázattal. Az Oroszország ellen bevetett szankciók még egyértelműbbé tették, hogy

a dollár által dominált nemzetközi pénzügyi rendszert geopolitikai fegyverként is lehet használni.

Így azon országok számára, akik hagyományosan nem ápolnak jó kapcsolatot a nyugati blokkal, egyre sürgetőbb lett a devizatartalékaikban a dollár arányának csökkentése és ezzel párhuzamosan az arany részesedésének növelése. Ennek megfelelően az egyik legnagyobb vásárló Kína lehet – még ha ezt nehéz is megállapítani, mert a tranzakciók nagy része titkos. A fent említett felmérésben a válaszadók 49%-a mondta, hogy az aranytartalékolási döntéseikben szerepet játszik az, hogy a nemesfémnek nincsen politikai kockázata. A felvásárlás így elképesztő méreteket öltött:

A központi bankok az elmúlt három év mindegyikében több mint 1000 tonna aranyat halmoztak fel, ami jelentősen meghaladja az előző évtized 400-500 tonnás átlagát.

Természetesen mindezt a geopolitikai kockázatok mellett más okok is hajtják: a jegybankok értékelik az arany válságok során mutatott teljesítményét és az infláció elleni védekezésben betöltött szerepét is.

Az arany, a dollár és az euró harca

A nagy felhalmozás miatt nemrég kiderült, hogy

az arany már átvette a második helyet az eurótól a világ jegybankjainak tartalékeszközei közt.

A mostani fejlemény ellenére legtöbben az euró részesedésének növekedésére számítanak. Ezzel szemben a fenti felmérésben résztvevők 73%-a szerint a központi bankok kevesebb dollárt fognak tartani a következő 5 évben.

Ahogy Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke fogalmazott:

A domináns valutával kapcsolatos friss aggodalmak még nem váltottak ki egy jelentős elmozdulást az alternatívák felé. Ehelyett inkább az arany iránti növekvő keresletben tükröződnek.

Szerinte viszont a nemzetközi kapcsolatok felbolydulásából az euró győztesen jöhet ki, csak nem szabad ölbe tett kézzel ülnie az európai vezetőknek. Az EU-nak fontos tőkepiaci és intézményi reformokat kell életbe léptetnie ahhoz, hogy fizetőeszköze domináns devizává válhasson. Az elhatározás megvan, a reformok elkezdődtek, de a hatásoknak úgy tűnik, hogy még idő kell a manifesztálódáshoz.

Az arany iránti kereslet növekedése tehát nem pusztán piaci logikát követ, hanem mély geopolitikai és monetáris aggodalmakat tükröz.

Amíg a globális pénzügyi rendszer bizalmi válsága nem rendeződik, a jegybanki aranyvásárlások hulláma aligha fog megtörni.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images