Jó hír érkezett Magyarországról, örülnek az elemzők

Hosszú hónapok csökkenő trendje után áprilisban fordulat történt a keresetek alakulásában. Úgy tűnik, hogy azok a vállalatok, amelyek tavasszal tartották a bértárgyalásokat, a nehéz gazdasági körülmények és a munkaerőpiac lazulására utaló folyamatok ellenére igyekeztek jelentős emelést végrehajtani. A bruttó átlagkereset 9,8%-kal nőtt áprilisban az előző év azonos időszakához képet, ami érdemi ugrás az előző hónapban látott 8,5% után.

Kellemes meglepetést okozott az áprilisi kereseti adat

– kommentálta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető elemzője. A várakozás az volt, hogy a növekedési ütem nagyjából az előző havival egyezik meg, sőt, olyan előrejelzések is voltak, amelyek a keresetemelkedés további lassulását várták.

• Az átlagkeresetek növekedésének gyorsulása a vállalkozásokhoz kötődik, itt 8,5 százalékról 9,9 százalékra gyorsult a növekedés üteme,
• míg a közszférában maradt 8,4 százalék.
• Jelentősen, 8,6 százalékról 12,5 százalékra gyorsult a növekedési ütem a nonprofit szférában is.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a vállalkozások béremelkedése volt ebben a hónapban a gyorsabb, ami azt mutatja, hogy olyan nagyon nagy probléma mégsem lehet a munkaerőpiacon, hiszen akkor a vállalkozások kevésbé lennének rászorítva a béremelésre – írta Regős.

Az átlagos mediánkereset értéke 10,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, azaz nagyjából megfelelt a teljes keresetemelkedésnek, így a különböző bérszintek esetében az átlagos keresetemelkedésben vélhetően nem volt érdemi eltérés.

Áprilisban a reálkeresetek növekedése is kedvezőbben alakult az előző havinál: míg ez márciusban 3,5 százalékot tett ki, addig áprilisra 5,2 százalékra emelkedett, amiben egyaránt szerepet játszik az infláció csökkenése és az erőteljesebb bérdinamika. Regős szerint

a mostani, 5 százalék feletti szint már sokkal inkább olyan, ami elő tudja segíteni a fogyasztási érdemibb bővülését és így támaszt tud adni az idei GDP-növekedésnek.

Remélhetőleg ez az üzem fennmarad, amiben persze kulcskérdés az, hogy az inflációt sikerül-e hosszabb távon is féken tartani, illetve a jegybanki célhoz közelíteni. Természetesen az is kérdés, hogy a vállalkozások hatékonyságnövekedéssel ki tudják-e gazdálkodni a fokozatos bérfelzárkózáshoz szükséges forrásokat – ha a munkaerőpiac feszes, akkor viszont ez szükséges a túléléshez.

Az egyes ágazatok közül a legnagyobb mértékben az energiaiparban (26,4 százalék), a vízgazdálkodásban (20,0 százalék) és az oktatásban (18,7 százalék) nőtt az átlagkeresetek értéke, míg a legkisebb emelkedés az egészségügyi, szociális ellátásban (2,1 százalék, ezen belül az egészségügyben minimális csökkenés) és a bányászatban (5,5 százalék) történt.

Az áprilisi adat után remélhetőleg nagy meglepetés a bérstatisztikában idén már nem lesz és ha nem is a mostani 9,8 százalékos ütemben (mert ebben azért 1-2 ágazatban lehettek egyedi tételek), de a korábbi előrejelzésemnek megfelelően 9 százalék körüli mértékben nőni tud az átlagkereset az idei évben, ami egy 4,5 százalék körüli inflációt figyelembe véve 4 százalékos átlagbérnövekedést jelentene – prognosztizálja a közgazdász.

A bérnövekedés kapcsán az év vége felé kérdés lesz az új gyárak bérfelhajtó hatása – itt az lesz meghatározó, hogy milyen ütemben, milyen kapacitáskihasználtsággal indulnak majd, hiszen ez határozza meg a munkakeresletre gyakorolt hatást, ami pedig hat a bérszínvonalra.

A jövő évben amennyiben megvalósul az ideinél magasabb minimálbérnövekedés, akkor egy 10 százalék körüli átlagkeresetnövekedés sem elképzelhetetlen (a fegyverpénz hatását is figyelembe véve még nagyobb), ám itt nem is elsősorban a minimálbéremelés nagysága a fő kérdés, sokkal inkább a garantált bérminimumé, hiszen az sokkal több munkavállalót érint. Ehhez persze szükséges az is, hogy a gazdasági növekedés beinduljon, megteremtve ezzel a béremelkedés fedezetét – fogalmazott Regős.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images