Vége van az eredendő bűnnek, de Magyarország épp most csúszik bele

Az Emerging Portfolio Fund Research (EPFR) adatgyűjtése alapján 2025 tavaszán újra növekedésnek indult a kereslet a fejlődő gazdaságok saját devizájú kötvényei iránt. A két hónapja tartó tendencia egy több évre visszanyúló lassú csökkenésnek vetett véget, a múlt heti 3,8 milliárd dollár értékű tőkebeáramlás pedig négyéves rekordot döntött. A Reuters elemzői szerint a kereslet bővülése a közeljövőben is fennmarad, bár annak ütemét a világkereskedelmi bizonytalanság és a geopolitikai konfliktusok (mint például az izraeli-iráni háború) lassítani fogják. A globális keresletnövekedést leginkább a brazil, mexikói, indiai és indonéz kötvénypiac teljesítménye határozza meg, de a tendencia a kisebb piaccal rendelkező állampapírok esetében is megfigyelhető.

Jonny Goulden, a JPMorgan feltörekvő kötvénypiaci stratégiáért felelős vezetője szerint az elmúlt hetek adatai akár tartós trendfordulót is jelezhetnek. Az elmúlt években a koronavírus-járvány és az inflációs válság következtében széttöredeztek a feltörekvő országok kötvénypiacai, amely a biztonságos nyugati (elsősorban amerikai) eszközök felé terelte a befektetőket. Ennek vetett véget idén tavasszal Donald Trump amerikai elnök kiszámíthatatlan vámpolitikája és a geopolitikai feszültségek éleződése. A megemelkedő gazdasági bizonytalanság miatt idén nagy mértékben gyengült az amerikai dollár, míg a befektetők jelentős része elfordult az amerikai eszköztöktől és alternatív befektetési lehetőségek után nézett.

A felszabaduló tőke befektetésére a feltörekvő országok adóssága jó lehetőséget kínált, köszönhetően a relatíve magas kamatkörnyezetnek.

Bár az elmúlt évek inflációs válsága már a legtöbb fejlődő országban lecsengeni látszik, az instabil várakozások miatt több ország jegybankja (például Magyarországé is) kénytelen magasan tartani a kamatokat, amely a kötvénypiaci hozamokban is visszatükröződik. A kamatok mellett az árfolyamváltozás is emelhette a hozamokat, így nem meglepő, hogy dollárban kifejezve idén akár 15-20 százalékot is lehetett keresni ezen értékpapírokon.

Bár az egyes befektetések hozamára a devizaárfolyam változása is hatást gyakorolt, az éves szinten 15-20 százalékos hozamok biztosan jelentősen felülmúlják majd az amerikai kötvény- és részvénypiaci értékpapírok teljesítményét. Mindezek mellett a feltörekvő gazdaságok államadósságának finanszírozása kockázatkezelési szempontból is előnyös lehet, a fejlődő gazdaságok államkötvényei ugyanis a diverzifikációs hatáson keresztül képesek csökkenteni az amerikai gazdasággal szembeni kitettséget.

A nemzetközi elemzők szerint a dollárgyengülés hatása tartós maradhat, a kötvényhozamok és a kamatok csökkenése pedig állandósíthatja a magas hozamú befektetések felkutatásáért folyó versenyt. Az átrendeződés egyik nyertesei éppen a fejlődő nemzetgazdaságok és államkötvényei lehetnek, mivel

a megnövekedett kereslet kedvezőbb finanszírozási környezetet teremt ezen országok kormányai számára.

A nemzetközi érdeklődés élénkülése valamelyest enyhítheti a közgazdasági irodalomban "eredendő bűn"-ként (original sin) emlegetett jelenséget, mely szerint a kis, nyitott gazdaságok képtelenek adósságukat kizárólag saját devizájú kötvényekkel finanszírozni. A nagyobb nemzetközi érdeklődés a kibocsátás könnyítése mellett a olcsóbbá is teheti a forrásbevonást, amelyre a jelenleg magas kamatteherrel küzdő költségvetéseknek nagy szükségük is lenne. Az államadósság finanszírozásában továbbra is nagy szerepet játszanak az országok egyedi jellemzői, Magyarország például a kifeszített költségvetés miatt éppen az elmúlt napokban volt kénytelen dollárkötvények kibocsátását bejelenteni.

A JPMorgan és a Bank of America közgazdászai szerint a feltörekvő nemzetgazdaságok felé történő tőkeáramlás a jövőben is folytatódhat, a trend azonban még nem tekinthető hosszú távúnak. A folyamat hatása egyelőre szintén korlátozottnak tekinthető, a kötvénypiaci kereslet elmúlt nyolc heti növekedése ugyanis még nem volt képes kompenzálni az elmúlt évek tőkekivonását. A nemzetközi befektetői hangulat változásában ugyanakkor megvan a potenciál, hogy változásokat indítson el a fejlődő országok államadósság-kezelésében, köszönhetően a piacok közti méretkülönbségnek. Mindezt jól szemlélteti, hogy egy amerikai kötvénypiacról történő 1 százalékos tőkekivonás a feltörekvő gazdaságok jelenlegi piacának 20 százalékát jelentené.

A szakértők szerint a nemzetközi tőkeátrendeződés nem tekinthető univerzálisnak sem. Az országok egyedi gazdasági helyzete ugyanis jelentősen befolyásolja a külföldi forrásbevonás lehetőségét,

a megbomlott egyensúlyú költségvetéssel küszködő országok számára a jövőben is nehéz feladat lesz az államadósság finanszírozása.

Erre Magyarország is jó példa, az állam magas finanszírozási igénye miatt a forint-alapú állampapírpiac túlterheltté vált. Emiatt az Államadósságkezelő Központ (ÁKK) épp tegnap lépett ki a dolláralapú kötvények piacára, dacára annak, hogy ezzel a devizaadósság aránya túllépi a 30%-os limitet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images