Itt a friss adat: a magyar fogyasztás a legkisebb az EU-ban

Továbbra is az európai középmezőny alján a magyar egy főre jutó GDP

Az Eurostat jelentése alapján Magyarország vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP-je az Európai Uniós átlag 77 százalékának felel meg. Ezzel továbbra is 5 tagállamot előzünk meg, bár előnyünk mindegyikükhöz képest csökkent. A régióból jóval előttünk jár Szlovénia (91%), Csehország (91%) és Litvánia (88%), de előz minket a rangsorban Észtország (79%), Lengyelország (79%) és Románia (78%) is.

Lényegében beért minket Horvátország, ők szintén 77%-on állnak. Mögöttünk van Szlovákia (75%), Lettország (71%) és a lendületes felzárkózó, de nagyon mélyről érkező Bulgária (66%).

Ehhez a térséghez hasonló szinten találjuk az EU mediterrán régióját is, akikre a 2020-at megelőző években az uniós átlagtól való távolodás volt jellemző. A 27 állam szövetségének átlagához képest Spanyolország 92, Portugália 82, Görögország 70%-on áll.

A Covid óta azonban a 3 ország egyre inkább felzárkózik, jelentős részben a helyreálló idegenforgalmi szektornak köszönhetően.

A relatív helyzetük javulását az is segíti, hogy a gazdaságukban kisebb súlya van az iparnak, mint például Németországban, így kevésbé vetette vissza a teljesítményüket a három éve tartó ipari recesszió.

Fogyasztásban továbbra is sereghajtók vagyunk

Az elmúlt években a magyar kormány és a média egyaránt kiemelt figyelemmel kísérte a hazai fogyasztás alakulását. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter több alkalommal is a gazdasági növekedés egyik fontos fékjeként hivatkozott a mutatóra, melynek hátterében az európai uniós átlagnál alacsonyabb felzárkózási ütem, a lakosság magas megtakarítási hajlandósága, valamint a jövedelem elköltésében túl nagy szerepet játszó beruházások állnak.

Az Eurostat fogyasztási mutatója az úgynevezett "egyéni fogyasztás" (actual individual consumption, AIC) a nemzeti számlák rendszerében a "háztartások végső fogyasztását" jelenti. Ebben a lakosság vásárolt fogyasztása mellett az úgynevezett természetbeni fogyasztás is szerepel, ami főleg az olyan igénybe vett szolgáltatásokat jelenti, amelyekért az adónkkal fizetünk, mint például az egészségügyért és oktatásért. Mivel ez a legszélesebb fogyasztási kategória, az Eurostat előszeretettel használja ezt a mutatót egyfajta jólétérzet-mérőszámként, hiszen a tapasztalatok szerint a fogyasztás alapvetően határozza meg akár a szubjektív jólét-érzetet is. A mutató vásárlóerő-paritáson számolt értéke korrigál az egyes országok árszintjével, vagyis ahol kevesebbet költenek pénzben kifejezve, még nem biztos, hogy rosszabbul élnek, hiszen az alacsonyabb árak miatt lehet, hogy többet tudnak vásárolni.

A 2023-ra vonatkozó felülvizsgált adatok alapján Magyarország sereghajtó volt a jólétet mérő egy főre eső fogyasztásban, mely akkor az EU-s átlag 70 százalékával volt egyenértékű. A 2024-es adatok enyhe javulásra utalnak, a hazai lakossági fogyasztás ugyanis a kontinentális átlag 72 százalékára zárkózott. A helyzet már nem ilyen rózsás, ha Európa többi országához hasonlítjuk magunkat,

a magyar gazdaság ugyanis továbbra is az utolsó pozíciót foglalja el az EU-s rangsorban.

A legutóbbi adatközléskor látott holtversenyhez képest a bolgár lakosság fogyasztása ellépett tőlünk, és jelenleg 2 százalékponttal áll magasabb szinten, mint a magyar (uniós átlag 74 százaléka). Litvánia (89 százalék), Románia (88 százalék), Szlovénia (5 százalék), Lengyelország (84 százalék) és Csehország (81 százalék) fogyasztása pedig továbbra is jelentősen meghaladja a hazai szintet.

A 2004-es uniós csatlakozás óta a közép-kelet-európai államok jelentősen felzárkóztak egy főre jutó GDP és végső fogyasztás tekintetében is,

ennek hazai üteme azonban elmarad régiós szomszédaink mögött.

Az európai rangsorokat böngészve Magyarország helyzete lényegében nem változott 2023 óta: hazánk a GDP esetében továbbra is 5 államot előz meg, míg fogyasztásban nem sikerült elmozdulni az utolsó helyről.

Amint azt az Eurostat módszertani ismertetőjében is kiemelte, az országok közötti kis különbségeket nem érdemes mélységében elemezni, ugyanis mind a GDP-t és komponenseit, mind pedig a relatív árszínvonalat nehéz pontosan mérni. A statisztikák felülvizsgálata és esetleges pontosítása a következő hónapokban várható.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio