Elképesztő szintet ért el Európa technológiai hanyatlása

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Azt el kell ismerni, hogy ezek a jogszabályok erős védelmet nyújtanak az uniós polgárok számára, és világszerte a szabályozások mintájául szolgálnak a versenypolitika és az online biztonság terén. A szabályozási kiválóság Európa védjegyévé vált. Az ezt kiegészítő innovációs politika és annak értékelése nélkül azonban, hogy a jelenlegi szabályok elősegítik-e vagy akadályozzák-e az innovációs politikát, fennáll a veszélye annak, hogy az EU a globális technológiai versenyben – különösen a mesterséges intelligencia területén – csak nézővé válik.

Az idei párizsi AI Action Summiton bejelentett megállapodások ellenére az Európába irányuló közvetlen külföldi befektetések 2024-ben kilenc éve nem látott alacsony szintre estek vissza, Franciaországban és Németországban pedig kétszámjegyű visszaesés volt tapasztalható. Ezt a visszaesést pedig más aggasztó adatok is kísérik: az EU részesedése az infokommunikációs (IKT) szektor globális piacán a 2013-as 21,8%-ról 2022-re 11,3%-ra esett vissza.

Az európaiak túl sokáig passzívan élvezték a Szilícium-völgy kockázatvállalását és Sencsen gyártási képességeit.

De ez nem egy ingyen ebéd volt. Ahogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke, az európai versenyképességről szóló, mérföldkőnek számító, 2024-es jelentés szerzője fogalmazott, az európaiak

mindent megtettek azért, hogy az innovációt alacsony szinten tartsák.

Európának sokkal többet kell tennie annál, hogy egyszerűen felzárkózzon Amerikához és Kínához. Ahhoz, hogy visszaszerezze helyét a globális technológiai iparban, sürgősen újra kell gondolnia az autonómiával, a szövetségekkel, a szabályozással és a vezető szereppel kapcsolatos teljes hozzáállását.

Ehhez jól átgondolt stratégiára van szükség. A cél az, hogy saját alapvető képességeink kiépítésével biztosítsuk biztonságunkat, nem pedig az, hogy elszigetelten technológiai autarkiát vagy autonómiát érjünk el. Kevés értelme van nagymértékben befektetni olyan technológiákba, amelyek nehezen skálázhatók vagy exportálhatók.

A közelmúltban a saját fejlesztésű felhőalapú számítástechnika és a Google Search alternatíváinak kifejlesztésére tett erőfeszítéseket elsősorban a technológiai függetlenség iránti vágy motiválta; ezek azonban az erős politikai támogatás ellenére sem jártak sikerrel.

A jövőre nézve az ilyen projektek kereskedelmi életképességét stresszteszttel kellene felmérni, mielőtt túl sok időt vagy erőforrást emésztenének fel.

Különösen fontos kérdés a stratégiai kölcsönös függőség, főként a kritikus fizikai és digitális infrastruktúrák esetében. Jelenleg például egyetlen ország sem tudná kezelni a digitális fizetések hirtelen leállását. Ezért a fizetési ágazat már régóta támaszkodik a co-badgingra (több fizetési márka használja ugyanazt a fizetési eszközt). És hasonló, megosztott felelősségre épülő modelleket találunk a tenger alatti kábelek, az alacsony pályán keringő műholdak, a félvezetők, az energia és a nukleáris fúzió biztosítása terén is.

Az ilyen partnerségek kiterjesztéséhez azonban egyenlő versenyfeltételekre van szükség, hogy minden résztvevő használhassa a rendelkezésre álló technológiai építőelemeket. A Helsing, a német székhelyű, drónokkal foglalkozó startup például az AI-szektor francia éllovasa, a Mistral által kifejlesztett nyílt forráskódú nagy nyelvi modellekre támaszkodik. Ennek a szinergikus megállapodásnak köszönhetően a Helsing nemrégiben elindított egy gyárat, amelynek kezdeti havi termelési kapacitása több mint 1000 AI-képes drón.

Nekünk, európaiaknak is be kell látnunk a hiányosságainkat. Draghi és Enrico Letta volt olasz miniszterelnök – az európai egységes piac megerősítéséről szóló átfogó jelentés szerzője – egyaránt arra figyelmeztetett, hogy az uniós digitális jogszabályok érvényesítésének jelenlegi megközelítése terhet ró a kis innovátorokra. A technológiai jogi keretrendszer egyértelműbbé, egyszerűbbé és kiszámíthatóbbá tétele megerősítené az egységes piacot, és visszacsábítaná Európába a tehetségeket és a befektetéseket. Ez nem a magánélet védelmére vagy a szerzői jogokra vonatkozó jogszabályok felhígításáról, hanem olyan szabályozási környezet megteremtéséről szól, amely egyszerre hozza helyzetbe és védi a piaci szereplőket.

Ugyanakkor az emberek digitális térben való védelme még messze nem fejeződött be, tekintve, hogy világszerte a gyermekek még mindig nem rendelkeznek átfogó védelemmel az online világban. Az európai innovációs politikák összehangolása az alapvető jogok védelmével továbbra is kiemelt prioritás marad. Európa azonban nem tudja kihasználni diplomáciai és szabályozási erejét, ha nincsenek olyan technológiai bajnokai, amelyek képesek lennének globális szinten formálni a digitális termékeket, szolgáltatásokat és piacokat.

Ebben a tekintetben uniós és EU-n kívüli országok hasonlóan gondolkodó – az EU értékeit osztó –vállalatainak koalíciója fontos érdekérvényesítő szerepet játszhatna. Meg kell mutatnunk, hogy a generatív mesterséges intelligencia jelentős lehetőséget jelenthet, de csak akkor, ha azt az emberi jogokat és a munkavállalókat tiszteletben tartó módon alkalmazzák. És olyan technológiai és jogi kereteket kell létrehoznunk, amelyek elősegítik a méltányosságot és a pluralizmust.

Ezek az előttünk álló nagy kihívások és lehetőségek. A siker érdekében az iparági vezetőknek és a politikai döntéshozóknak szorosan együtt kell működniük a civil társadalommal, az egyetemekkel és a szakszervezetekkel. Még nem túl késő helyreállítani Európa globális vezető szerepét a technológia és az innováció terén, és tudjuk, hogyan kell ezt megtenni. A legfontosabb lépés a gondolkodásmód megváltoztatása.

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Eric Salobir
A Human Technology Foundation végrehajtó bizottságának elnöke.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images