Félelem és pánik jöhet, ha Irán lezárja a Hormuzi-szorost

Gyorsan elmérgesedett a helyzet

Gyorsan eszkalálódott az Irán és Izrael között június 13-án kirobbant háború, hiszen

a hétvégén Amerika is beszállt a konfliktusba:

az Egyesült Államok vasárnap hajnalban máris több bombát dobott Irán kulcsfontosságú nukleáris létesítményeire.

Válaszul jött is a fajsúlyos fenyegetés Irántól: egyrészt a hadsereg vezetője belengette az amerikai célpontok elleni támadást, de ami ennél is súlyosabb, hogy az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, igaz, a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania az ügyben.

A Perzsa-öböl bejáratát képező szűk tengerszoros, a Hormuzi-szoros kiemelkedő geopolitikai jelentőséggel bír, hiszen az északról Irán, délről pedig Omán és az Egyesült Arab Emírségek által ellenőrzött tengerszoroson halad át a világ olajforgalmának jó húsz százaléka (naponta akár 25 millió hordó olaj), és a cseppfolyósított földgáz körülbelül egyharmada.

Ha csak egy rövid időre is bénulna meg a szoros, már az is hatalmas nehézségeket okozhat világszerte,

hiszen az olajár egekbe szökése és tartósan magas szinten maradása tovagyűrűző inflációs hatásokkal járna.

A szoroson áthaladó olajmennyiség jelentős része, közel napi 5 millió hordó nyersolaj Kínába áramlik, de Dél-Korea, India és Japán is a fő felvevőpiacok közé tartozik, az Egyesült Államokba pedig kevesebb, mint napi 1 millió hordó olaj érkezik innen. A finomított olajtermékeket is számolva több, mint napi 6 millió hordó olaj Szaúd-Arábiából indul a Hormuzi-szoros felé, a második legfontosabb exportáló ország Irak közel 4 millió hordóval, aztán az Egyesült Arab Emírségek és Irán következik.

Egyelőre nincs markáns reakció az olajnál

Az Irán elleni amerikai csapás után egyelőre nincs nagy dráma a piacokon: a tőzsdéken sem olyan drasztikus a helyzet, és az előzetes adatok ellenére a Brent olaj ára sem szökött az egekbe, a cikk megírásának pillanatában mindössze 1,1 százalékos emelkedésben volt a kurzus, ami sokkal kisebb reakció az egy héttel korábbi, izraeli légicsapásoknál látottakhoz képest - akkor napon belül a Brent jegyzése 12%-kal is emelkedett, hasonló áremelkedésre öt éve nem volt példa ilyen rövid idő alatt.

A piacok megkönnyebbülésként tekintenek az Irán elleni támadásra, mivel a nukleáris fenyegetés megszűnt a régióban

- nyilatkozta Dan Ives, a Wedbush ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy minimálisnak látja a konfliktus regionális eszkalációjának kockázatát.

Minden attól függ, hogyan reagál Irán. Ha elfogadják katonai nukleáris törekvéseik végét, akkor ez lehet a konfliktus vége, és a piacok rendben lesznek

- fogalmazott Peter Boockvar, a Bleakley Financial Group befektetési igazgatója. A szakember nem gondolja, hogy Irán megzavarná a globális olajellátást.

Brent árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

Lehet még durvább a helyzet

Mindenesetre a piacok számára a legrosszabb forgatókönyv az lenne, ha Irán lezárná a Hormuzi-szorost, ami azonban valószínűtlen - vélekedett Marko Papic, a GeoMacro Strategy vezető stratégája. De ha ezt mégis megtennék, az elemző szerint

az olajárak 100 dollár fölé emelkednének, félelem és pánik uralkodna el, a részvények legalább 10%-kal esnének, és a befektetők a biztonságos eszközök felé fordulnának.

Az iráni háború eszkalálódását és a friss eseményeket figyelve több elemző is megszólalt már, a teljesség igénye nélkül:

• Pletser Tamás, az Erste energetikai szakértője szerint is könnyen 100 dollár fölé lőhet a Brent jegyzése a Hormuzi-szoros lezárása esetén, az európai gázár pedig akár 60-80 euróra is ugorhat. A szakember a Portfolio-nak elmondta:  

  abban az esetben történhet ilyen szélsőséges eszkaláció, ha az amerikaiak teljesen szétzúzzák az iráni olajexport-infrastruktúrát, az összes mezőt és exporteszközt megsemmisítik.

  "De szerintem se az amerikaiak, se az irániak nem akarnak ebbe az irányba eszkalálni. Az iráni eszkaláció inkább olyan irányba mehet, hogy szövetségeseik, mint a húszik, a Hamász vagy a Hezbollah támadják meg az amerikaiakat." - vélekedett a szakértő.
• Warren Patterson, az ING Groep árupiaci stratégiai vezetője ennél is drasztikusabb hatást vár a legrosszabb esetben, szerinte akár 120 dollár/hordóra is kerülhet a Brent ára,
• a JP Morgan elemzői pedig 130 dollárra számítanak ebben az esetben.
• A legfrissebb, konkrét forgatókönyveket felvillantó megszólalás pedig a Goldman Sachstól érkezett: alapesetben ők sem számítanak jelentős ellátási zavarokra a régióban, de ha a Hormuzi-szoroson keresztül történő olajszállítás egy hónapig a felére csökkenne, majd további 11 hónapig 10%-kal alacsonyabb maradna, a Brent ára 110 dollárra is felugorhatna hordónként. Amennyiben az iráni kínálat napi 1,75 millió hordóval esne vissza, a Brent ára 90 dolláros csúcsot érhetne el - írták.
• Bujdos Eszter, a holtankoljak ügyvezetője összeségében optimista a kialakult helyzettel kapcsolatban, lapunknak rámutatott: az eddigi közel-keleti események következményei azt mutatták, hogy bár mindig volt nagy riadalom és ijedség (akár a szorosok lezárásával vagy a tankerhajók támadásával kapcsolatban érkezztek hírek és fenyegetések), hosszabb távon azonban nem alakultak ki tartósan magas olajárak

  - még az orosz-ukrán háború kitörésekor is csak nagyon rövid ideig láthattunk hordónént több, mint 100 dolláros olajárat,

  mutatott rá.

Fontos kiemelni, hogy Irán az utóbbi években többször fenyegetett a Hormuzi-szoros lezárásával (pl. 2011-ben, 2012-ben és 2018-ban), azonban eddig sosem lépték meg ezt, hiszen azzal saját exportjukat állítanák le például Kína felé is, és ami még ennél is fontosabb: Irán nettó élelmiszer-importőr, az ország élelmiszereinek 80%-a ezen az útvonalon érkezik, tehát egy esetleges lezárásnak azonnali és direkt hatása lenne a gazdaságukra nézve. Az elemzők többsége most is arra számít, hogy csak fenyegetés marad a radikális lépés, de a következő napok háborús eseményei megjósolhatatlan reakciókat válthatnak ki.

Mindenesetre a világhatalmaknak a mostani nemzetközi gazdasági környezetben sokkal inkább érdeke egy alacsonyabb olajár és az energiabiztonság fenntartása: az USA-ban például az üzemanyagárak alacsonyan tartása nagyon fontos politikai cél, miközben a frissen megfogalmazott uniós törekvések szerint új, alacsonyabb szintű olajárplafon kerülhet bevezetésre annak érdekében, hogy ezáltal nehéz helyzetbe kerüljön a rendkívül energiaár-érzékeny orosz költségvetés. A tartós olajár-ugrás mindkét törekvést veszélyezteti (alacsony amerikai benzinárak és visszaszorított orosz energiabevételek), ráadásul - mint már említettük - a szoros lezárása miatt Kína esne el a legtöbb kőolajtól, tehát ott sem érdeke a vezetésnek a tartós közel-keleti zűrzavar.

Mi lesz a benzinnel?

Az olajárak apropóján a hazai fogyasztók számára talán az a legfontosabb kérdés, hogy az esetleges árugrás mit jelenthet az üzemanyagok, elsősorban a benzin árára nézve. Bár a bonyolult és több lépcsős és tényezős költségszerkezet miatt olyan összefüggést nem lehet egzaktan levonni, hogy "egy x dolláros Brent drágulás y forinttal növeli a hazai benzinárat", de az irány persze egyértelmű: az olajár drágulását néhány napon belül lekövetik a hazai üzemanyagárak is, a drágulás a múlt héten már el is kezdődött.

Ráadásul az, hogy milyen mértékben érvényesítik a hazai kutakon a nagykereskedelmi árváltozást, már független a közel-keleti helyzettől - mutatott rá Bujdos Eszter a Portfolio-nak. Az előző egy hét árváltozásait sem érvényesítették teljes mértékig a nagy piaci szereplők a szakember szerint, a legnagyobb kérdés talán az, hogy

mekkora motiváció és cél az, hogy 600 forint alatt vagy körül legyenek a hazai átlagárak, illetve hogy a régiós szinten is egy középmezőnyben maradjunk a kiskereskedelmi árak tekintetében.

"Látszik, hogy ezek a döntések minden esetben a benzinkutak kárára történnek, hiszen az ő árrésük szűkül" - mondja Bujdos. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a szomszédos országokéhoz képest még mindig olcsónak mondható a magyar üzemanyag, ezért ha továbbra is a régiós összehasonlítás marad a döntő elv, akkor nem kell markáns kormányzati beavatkozásokra számítani.

Hogy a legrosszabb esetben mire lehet számítani a hazai üzemanyagárakban, arról korábban Pletser Tamás osztotta meg gondolatait: az Erste energetikai szakértője szerint ha Irán meglépné a Hormuzi-szoros lezárását, akkor nagyon jelentős,

akár 100 forintos nagyságrendű áremelés lenne indokolt.

Mit mutat a technika?

Végül térjünk vissza az olajárra, és a technikai elemzés eszköztárát bevetve is adjunk néhány fogózkodót azzal kapcsolatban, hogy mire lehet számítani ezekben a viharos időkben.

Elmondható, hogy a Brent árfolyama a konfliktus hatására már

kitört a 2022 március óta tartó csökkenő trendből:

Az árfolyam ráadásul most egy újabb kulcsfontosságú ellenállást készül áttörni: az 50, illetve a 200 hónapos mozgóátlag is a 77 dolláros zónában húzódik, a hónap zárásához közeledve pedig különösen nagy jelentősége van, hogy alatta, vagy felette zár-e majd a Brent.

A következő ellenállást a 81 dolláros zóna jelentheti, tavaly szeptemberben, illetve idén januárban is egy erős ellenállás volt ez a zóna.

Felette pedig a jelenleg 84,2 dollárnál lévő 200 hetes mozgóátlagra ajánlott figyelni, amely 2023 március és 2024 június között többször is nagyon erős ellenállás volt, most azonban már ellenállás lehet.

Lévén, hogy rövidebb, napos idősíkon már túlvetté vált a Brent, így nézzük meg, hogy negatív korrekció esetében milyen potenciális támaszokra ajánlott figyelni:

Elsőként a csökkenő trend visszatesztelésére mutatkozhat nagyobb esély a 74,8-75 dolláros szintek közelében. Alatta a jelenleg 72,2 dollárnál elhelyezkedő 200 napos mozgóátlag lehet képes megfogni az esést. Érdemes még kiemelni, hogy van egy nagy rés is a grafikonon 69,3 dollárnál, ennek elérésére és betöltésére azonban most egy nagyobb fundamentális fordulatra lenne szükség.

A grafikonon ráadásul kialakulóban van egy aranykereszt alakzat is,

ami tovább erősítheti a longos momentumot: a rövidebb, 50 napos mozgóátlag hamarosan metszheti a hosszabb, 200 naposat.

Címlapkép forrása: Kaveh Kazemi/Getty Images