Merz kilencpontos bombája: Így alakítaná át Németország gazdaságát, ami Magyarországnak is kardinális lépés

Friedrich Merz kancellár és Lars Klingbeil pénzügyminiszter hétfőn a Német Ipar Napján mutatják be azt a kilencpontos gazdaságélénkítő csomagot, amelytől a német ipar fellendülését remélik. Bár a hangulat már kevésbé borús, a 2025-re várható szerény növekedés önmagában nem oldja meg a strukturális problémákat. A cél az úgynevezett „gazdasági fordulat” beindítása, amelyet Merz a választási kampányban is megígért.

A Handelsblatt által ismertetett kilencpontos program konkrét intézkedései a következők:

1. társasági adócsökkentés és új értékcsökkenési szabályok,
2. 500 milliárd eurós infrastruktúra-alap,
3. ipari energiaárak mérséklése és gázerőművek építése,
4. munkaidő-szabályozás átalakítása és túlórák adókedvezménye,
5. bürokráciacsökkentés, például az ellátási lánc törvény eltörlése,
6. új minisztérium a technológiai fejlesztésekért, kiemelten a kvantumtechnológiára és fúziós energiára,
7. digitalizációs minisztérium létrehozása és digitális pénztárca bevezetése,
8. tőkepiacok aktiválása, startupfinanszírozás bővítése,
9. új francia–német gazdasági együttműködés és európai tőkepiaci unió előkészítése.

A csomag több pontja közvetlen hatással lehet Magyarországra is:

a német gazdaság élénkülése gyorsíthatja az exportunkat, különösen az autóiparban és gépiparban, míg az energetikai és digitalizációs törekvések az uniós forráselosztásban is átrendeződést hozhatnak.

A francia–német reláció erősödése ráadásul új hangsúlyokat adhat az EU-n belüli politikai és gazdasági súlypontoknak is, amelyekhez Budapestnek is igazodnia kell.

Merz szerint a külpolitikailag aktív kancellári szerep nem elvonja, hanem megerősíti a német gazdasági érdekérvényesítést, különösen az amerikai vámkonfliktusok árnyékában.

Abban bízik, hogy a befektetők újra felfedezik Németországot, ha látják, hogy végre történik valami.

Az utóbbi években ugyanis meredeken csökkent a külföldi tőkeberuházások mennyisége.

A vállalatok mindenesetre kedvezőbben fogadják Merzet, mint elődjét, Olaf Scholzot, akivel korábban nyílt konfliktusba is kerültek. Az ipari szereplők most egy, az üzleti világhoz közelebb álló vezetőt látnak benne – bár kritikák továbbra is érik, főként a társaságiadó-csökkentés 2028-ig való halasztása és a szociális hozzájárulások további növekedése miatt.

Merz programja ambiciózus, de még nem győzte meg a teljes német üzleti világot. A kérdés nem az, hogy van-e terv, hanem az, hogy sikerül-e vele valódi gazdasági fordulatot elérni – és ez Magyarország számára is többet jelenthet, mint puszta híradás.

Címlapkép forrása: EU