Fontos üzenet érkezett: hiába drága az olaj, Frankfurt tovább vághatja a kamatokat

Az izraeli-iráni háború kitörésének hírére jelentősen megugrott a benchmarknak számító Brent nyersolaj világpiaci ára. Bár a tegnapi tűzszüneti megállapodás következtében megkezdődött a piacok normalizálása, a tavaszi szintnél jelentősen drágább olaj aggodalommal töltik el a piaci szereplőket. Irán már több esetben fenyegetőzött a Hormuzi szoros lezárásával, mely jelentősen korlátozná a nemzetközi nyersolaj- és gázszállítmányokat, akár 70-80 százalékos áremelkedést is okozva az olaj árában.

Brent árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

Mindezek alapján felmerül a kérdés, hogy a megugró nyersanyagárak és bizonytalanság teremt-e további lehetőséget az európai kamatkörnyezet csökkentésére. A meglepő válasz pedig az, hogy igen. A közel-keleti konfliktus ugyanis egyelőre nem módosította érdemben az európai inflációs kilátásokat - idézi Francois Villeroy de Galhau-t, a francia nemzeti bank elnökét a Financial Times. A piaci reakciók elemzése egyelőre azt mutatja, hogy

nem emelkedtek érdemben az inflációs várakozások, míg az euró idei erősödése ellensúlyozhatja a magasabb olajárak hatását.

A folyamat egyik fő mechanizmusa az importált infláció lehet, a deviza erősödése ugyanis lefelé nyomja az eurózónába behozott áruk és szolgáltatások végső fogyasztói árait.

Ha az inflációs várakozások stabilitását állító elemzések igaznak bizonyulnak, az megteremtheti a lehetőséget a kamatszint további csökkentéséhez

- tette hozzá de Galhau, aki a francia jegybank vezetése mellett az EKB monetáris tanácsának is tagja. Az eurózóna jegybankja jelenleg éppen egy jelentős konszolidációs folyamat vége felé jár, az elmúlt évben ugyanis összesen nyolc kamatvágással 2 százalékra mérsékelte az irányadó rátát. Mindezt lehetővé tette az infláció fokozatos csökkenése, mely először májusban csökkent az árstabilitási célként kitűzött 2 százalékos szint alá. A francia jegybankelnök kijelentette, hogy ezzel helyreállt a normalitás, amellyel vélhetően az egyensúlyi kamatszint elérésére utalt.

Az egyensúlyi szint a kamatok azon mértéke, amely nem ösztönzi, de nem is korlátozza a gazdasági növekedést.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az EKB a jelenlegi szinten hagyja a kamatokat, a közel-keleti konfliktus ugyanis komoly kockázatokat hordoz magában az üzemanyagárakra, ezáltal pedig az inflációra nézve. Bár az olajár önmagában nem része az EKB reakciós függvényének (azaz változása nem jár egyértelműen monetáris politikai döntéssel), de Galhau szerint a jegybank továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri majd az energiaárak változását. A jelenlegi olajár-emelkedés egyelőre nem nevezhető tartósnak, a nemzetközi bizonytalanság miatt azonban a gyors alkalmazkodás lesz az egyik meghatározó faktor a jegybankok viselkedésében. Valós veszélyt leginkább a más országokból tovagyűrűző árhatások és az inflációs várakozások elszabadulása jelenthet, mely esetben az EKB is kész megtenni a szükséges intézkedéseket.

De Galhau szerint a Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései nyomán kibontakozó kereskedelmi háború sem hordoz magában komoly inflációs kockázatot.

Az USA-val ellentétben ugyanis (ahol a vámok a teljes behozatalt érintik) Európa csak egy partnerével szemben drágította meg a kereskedelmet, így az ebből fakadó áremelő hatás nem lesz számottevő. A következményeket ráadásul enyhíti az euró tavaszi erősödése, így a francia gazdaságpolitikus szerint egyelőre semmilyen jel nem utal az infláció újjáéledésére.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images