Itt az MNB közleménye

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.

Az elhúzódó geopolitikai konfliktusok és a vámbejelentések változatlanul bizonytalan világgazdasági környezetet okoznak. Ugyanakkor az Egyesült Államokban a vártnál kedvezőbb első vámmegállapodások hatására mérséklődött a recesszió kockázata. Az Európai Unióban a bejelentett kiadásnövelő programok a jövő évtől kezdve élénkíthetik a növekedést.

Az országok többségében mérséklődött az infláció a tavaszi hónapokban. Előretekintve a vámok inflációs várakozásokat emelő hatása, a magas szinten alakuló világpiaci élelmiszerárak, valamint a piaci szolgáltatások továbbra is erős árdinamikája felfelé mutató kockázatot jelentenek. Az olajárak változékonysága a közel-keleti háborús konfliktus következtében jelentősen megemelkedett.

A globális befektetői hangulat változékonyan alakul. A kockázatvállalási hajlandóságot főként a geopolitikai konfliktusokkal és a vámtárgyalásokkal kapcsolatos fejlemények befolyásolják. A főbb tőzsdeindexek az időszak nagy részében emelkedtek, ugyanakkor a közel-keleti konfliktus eszkalálódásának hatására nőtt a bizonytalanság a részvénypiacokon is. A dollár a fejlett piaci devizákkal szemben jellemzően gyengült. Az amerikai és az európai hosszú hozamok a költségvetések jelentős finanszírozási igénye mellett sem változtak érdemben az elmúlt hónap során. Az Európai Központi Bank a júniusi kamatdöntő ülésén 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre és a jegybanki kommunikáció szerint a jelenlegi monetáris politikai ciklus a végéhez közeledik. A Federal Reserve júniusban változatlanul tartotta az irányadó ráta célsávját. A globálisan meghatározó jegybankok várt kamatpályái kismértékben felfelé tolódtak az elmúlt hónap során. A régiós jegybankok közül júniusban a lengyel jegybank tartott kamatdöntő ülést, amelyen nem változtatott irányadó rátáján.

A magyar gazdaság 2025 első negyedévében stagnált. A tavaszi hónapok magas frekvenciás adatai változatlanul visszafogott teljesítményre utalnak. A lakossági fogyasztás élénk növekedése mellett a beruházások elhúzódó visszaesést mutatnak. A bizonytalan világpiaci környezet általánosan szűkíti az ipari termékek exportját. A második negyedévben a kettősség továbbra is fennmaradt: a kiskereskedelmi forgalom áprilisban 5 százalékkal bővült, ugyanakkor az ipari termelés jelentősen, az építőipari termelés kismértékben csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az év második felében fokozatos élénkülés várható, amit a stabilan erős fogyasztásnövekedés mellett a lassan normalizálódó külső konjunktúra, valamint bázishatások is támogatnak.

Összességében az idei évben a márciusi Inflációs jelentés előrejelzésénél alacsonyabb, 0,8 százalékos GDP-bővülés várható.

Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők a konjunktúra további élénkülésének irányába hatnak. A magyar GDP 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet. Az erős fogyasztásdinamika a teljes előrejelzési horizonton a növekedés fontos tényezője marad, amit az emelkedő reálbérek és a kormányzati adócsökkentések egyaránt támogatnak. Az elmúlt évek nagy kapacitásbővítő beruházási projektjei fokozatosan megkezdik a termelést. Az európai konjunktúra élénkülésével és az új kapacitások termelésének felfutásával az előrejelzési horizonton az export gyorsabb bővülése és az exportpiaci részesedésünk emelkedése várható.

A reálgazdasági teljesítmény kettőssége a hazai hitelpiacon is tükröződik: az első negyedévben a háztartási hitelezés élénkülése folytatódott, míg a vállalati szegmensben még nem történt fordulat. A háztartási hitelállomány a lakosság javuló jövedelmi helyzete, a lakáspiaci áremelkedés, valamint a munkáshitel program elindítása következtében 2025-ben mintegy 12, majd 2026-ban és 2027-ben 9–11 százalékkal emelkedhet. A vállalati hitelállomány a konjunktúra élénkülésével és a gazdasági környezetet övező bizonytalanság oldódásával 2025-ben 4,5, 2026-ban és 2027-ben pedig 9 százalékkal emelkedhet. A hazai bankok tőkeellátottsága erős és likviditása a kifutó jegybanki programok ellenére bőséges marad.

2025 májusában az infláció 4,4 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 4,8 százalékra mérséklődött. A részben hatósági, részben önkéntes árkorlátozó intézkedések rövid távon jelentős inflációmérséklő hatással bírnak. Ugyanakkor a vállalatok árazási viselkedésében továbbra is erős átárazások figyelhetők meg. A májusi árváltozások mértéke az iparcikkek esetében enyhén a historikus átlag felett alakult. Az egyszeri tényezők hatásától szűrve a piaci szolgáltatások esetében is élénk volt az áremelkedés. A lakossági inflációs várakozások csökkentek, ugyanakkor továbbra is magas szinten tartózkodnak.

Az év hátralévő részében várhatóan továbbra is a toleranciasáv felett alakul az infláció. Középtávon az élénk fogyasztási kereslet, a változékony nyersanyagpiaci mozgások és a tartósan erős bérdinamika mellett szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon az inflációs cél. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba és 2027 elején érheti el a 3 százalékos inflációs célt.

Az MNB előrejelzése szerint idén éves átlagban 4,7 százalékos infláció várható,

míg 2026-ban 3,7 százalékon, 2027-ben pedig 3,0 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index.

A folyó fizetési mérleg egyenlege áprilisban közel 940 millió eurós többletet mutatott. Az élénkülő belső kereslettel párhuzamosan 2025-ben átmenetileg enyhén mérséklődik a folyó fizetési mérleg többlete. A következő év elejétől azonban a normalizálódó külső kereslet és az új beruházások termelésének felfutása a külső egyensúlyi pozíció fokozatos emelkedését eredményezi. Mindezek hatására a folyó fizetési mérleg többlete 2025-ben a GDP 2,0 százaléka, 2026-ban 2,2 százaléka, 2027-ben pedig 2,5 százaléka körül alakulhat.

A költségvetési hiány 2025-ben tovább csökkenhet, amit főként a mérséklődő kamatkiadások, valamint a csökkenő állami beruházások támogatnak. A kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg a teljes előrejelzési horizonton egyensúly közelében lesz. Az államadósság 2025. évi csökkenését a magas pénzforgalmi hiány mellett a visszafogott gazdasági bővülés is jelentősen nehezíti. A hiány fokozatos mérséklődésével a GDP-arányos adósságráta 2026-tól csökkenhet.

A Monetáris Tanács kockázati értékelése alapján a júniusi előrejelzés alappályáját többségében felfelé mutató inflációs és lefelé mutató növekedési kockázatok övezik. A Tanács által kiemelt alternatív pályák a geopolitikai feszültségek éleződésével, lassabban csökkenő inflációs várakozásokkal, illetve a munkaerőpiaci feszesség gyorsabb oldódásával számolnak. A kiemelt forgatókönyvek mellett a Monetáris Tanács további alternatív szcenárióként a kereskedelmi feszültségek fokozódásával, a geopolitikai feszültségek oldódásával, az élénkebb nyugat-európai konjunktúrával, valamint az inflációs várakozások gyorsabb csökkenésével számoló pályákat tárgyalta.

A jegybank a jelenlegi gazdasági körülmények között az árstabilitás elérésével és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával tud a leghatékonyabban hozzájárulni a gazdasági szereplők fokozott óvatosságának oldódásához, egyben a fenntartható gazdasági növekedéshez.

A szigorú irányultságú monetáris politika a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, az inflációs várakozások jegybanki céllal összhangban lévő horgonyzásához, és ezáltal az inflációs cél fenntartható eléréséhez.

A stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően a Monetáris Tanács mai ülésén az alapkamatot 6,50 százalékon tartotta. Az O/N betéti kamat 5,50 százalékos és az O/N hitelkamat 7,50 százalékos szintje is változatlan maradt.

A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.

Címlapkép forrása: Shutterstock