Szigorú szabályozás készül Magyarországon - Akár börtön is járhat annak, aki nagyban kriptózik!

Fontos módosítás lép életbe

A Büntető Törvénykönyv ma megjelent módosítása új szabályokat vezet be a kriptoeszközökkel való visszaélésekre vonatkozóan. A módosítás szerint büntetendő az, aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást vesz igénybe, és ezen keresztül jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre vált át, feltéve, hogy ezzel nem követ el súlyosabb bűncselekményt. Az ilyen magatartás vétségnek minősül, és legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ráadásul

• amennyiben az átváltás "különösen nagy" értékre történik, a börtönbüntetés három év,

• ha pedig "különösen jelentős" értékre, akkor egytől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Emellett a törvény büntetni rendeli azt is, ha valaki engedély vagy bejelentés nélkül, tehát a szabályozás megsértésével nyújt kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást, és ezzel jelentős értékű ügyleteket bonyolít le. Ebben az esetben az elkövető bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha a tevékenységet különösen nagy értékben végzi, akkor a büntetés egytől öt évig, különösen jelentős érték esetén pedig két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés lehet.

Nagy a bizonytalanság

A jogszabályt olvasva okkal ijedhetnek meg a hazai kriptobefektetők és a szolgáltatók is, a három, az öt vagy akár a nyolc év börtön nagyon komoly büntetés. Ezért a Portfolio több szakértőt megkérdezve utánajárt, hogy pontosan mit jelenthet ez a törvénymódosítás, és kinek kell különösen odafigyelni mostantól.

Első és talán legfontosabb: egy névtelenséget kérő iparági szakértő szerint van konkrét értékhatár meghatározva azzal kapcsolatban, hogy mi számít "különösen nagy" és "különösen jelentős" összegnek. Ez alapján:

• aki az átváltást legalább 50 millió forint értékben végzi, az ő számára a büntetés három évig terjedhet,

• ha pedig legalább 500 millió forint értékben, akkor akár öt évig terjedő szabadságvesztés lehet ennek a büntetése.

Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség (MAFISZ) elnöke ezen felül elmondta lapunknak, hogy a változás váratlanul érte a MAFISZ-t, egyelőre rengeteg a kérdőjel az üggyel kapcsolatban, például még az sincs tisztázva, hogy pontosan mit jelent a „jogosulatlan szolgáltatás igénybevétele" vagy a „validáció”. Bár a szövetségnél rendelkeztek előzetes információval arról, hogy valamilyen jellegű szigorítás várható a szabályozásban, de a már a köztársasági elnök által is aláírt változtatást szakmai körökben sok ponton kifogásolhatónak tartották, ezért nem számítottak rá, hogy ilyen gyorsan átmegy a javaslat.

A legnagyobb probléma az új szabályozással kapcsolatban egyértelműen az, hogy nem értjük pontosan, mit jelent

- fogalmazott a vezető (ezt egyébként a névtelenségek kérő szakértő is így látja). Mindenesetre a Magyar Fintech Szövetség több neves ügyvédi iroda szakértőit tömörítő jogi munkacsoportja már már dolgozik az értelmezésen, ezzel kapcsolatban részletesebb tájékoztatás rövidesen rendelkezésre fog állni a MAFISZ-nál.

Fontos kérdés, hogy milyen konkrét következményekkel járhat a módosítás a piaci szereplőkre nézve - ezzel kapcsolatban így fogalmazott Ács:

Nagyon extrém esetben például olyan cégek, amik évek óta a legszigorúbb szabályozást is pedánsan betartva működnek, július 1-től kezdve akár börtönbüntetést is kockáztathatnak, ha nem szüntetik meg teljesen a tevékenységüket.

A módosításra való felkészülés nem lenne lehetetlen, ha tudni lehetne, hogy mire kell felkészülni - sok szolgáltató máris több tízezer eurót költött a megfelelésre, ami egyébként nagyon szigorú minden országban, teszi hozzá.

Ez a szabályozás azonban egy olyan plusz elemet hoz, ami az EU-s szintű, egységes szabályozás logikájával is szembe megy.

A szakember szerint nem kizárt, hogy a friss módosítást követően a kriptopiac a kaszinókhoz vagy a dohánypiachoz hasonló, rendkívül szabályozott terület lesz; azaz egy olyan piac, ahol bizonyos szereplők megkaphatják a jogosultságot, mások pedig nem. Szakmai oldalról arra sem talál magyarázatot Ács, hogy miért a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságánál (SZTFH) jelentkezik felügyeleti feladat, hiszen az MNB vélhetően magasabb kompetenciával rendelkezik a területen. A két hatóság egymással való viszonya sem tisztázott. A kriptókereskedők több mint fél éve nagy erőfeszítésekkel készülnek az Európai Uniós szintű MiCA szabályozásra, ám az új törvény életbe lépése előtt még egy hetet sem kaptak a felkészülésre.

Ugyancsak fontos kiemelni a szakember szerint, hogy ez a módostás nem csak a kriptoszolgáltatókat érinti, hanem gyakorlatilag mindenkit, akinek kriptovalutája van, azaz körülbelül 500 ezer embert.

És a jelenlegi helyzetben egyértelműen a szakértők sem tudják megmondani, hogy júliustól börtönbe kerülhet-e valaki, vagy nem, ha folytatja a kereskedést

"Biztosak vagyunk abban, hogy nem a kriptóeszköz kereskedelem kriminalizálása a cél, de mindenképpen szükségünk van a részletek tisztázására, mert a tagjaink prudensen kívánnak működni” - zárta a vezető.

Címlapkép forrása: Shutterstock