Varga Mihály: erősek az átárazási szándékok, csak 2027-re lehet árstabilitás

A mérlegszűkülés összhangban van a jegybank szigorú monetáris politikai alapállásával. Ezt egyébként lassítja a kormány devizaadósság bevonása. A jegybank ezért sem tervezi, hogy a természetes folyamatot bármilyen irányba finomítsa - mondja Varga.

A jegybank az előrejelzésében azzal számol, hogy az árrésstopok a kormány által bejelentett időpontban véget érnek. (Ez nyár végét jelenti.) Az idei évi 4,7%-os éves átlagos előrejelzés ez alapján készült, ami azt jelenti, hogy az idén az infláció a jegybanki célsávon kívül alakul.

A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt. Továbbra is óvatos és türelmes megközelítés, stabilitásorienált monetáris politika szükséges.

A geopolitikai, hazai munkaerőpiaci és várakozásokkal kapcsolatos kockázatok összeségében azt mutatják, hogy az inflációban a felfelé mutató, a növekedésben a lefelé mutató kockázatok az erősebbek.

Az infláció az év hátralévő részében az inflációs célsávon kívül (4% felett) alakulhat.

Éves alapn a második negyedévben is stagnálhatott a magyar gazdaság, a második fél évben lehet élénkülés, az ipari exportban az idei év végén, a beruházásokban jövőre lehet fordulat.

A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedése jelentős inflációmérséklő hatással bírnak. A piaci szolgáltatások önkéntes árkorlátozások nélkül 6,8% helyett 7,6%-on lennének, az átárazási szándékok még mindig erősek. A lakossági inflációs várakozások mérélődtek, de még mindig nem mutatnak árstabilitást. Ezért a jegybank célja ezeknek a várakozásoknak a stabilizálása.

Elsősorban a beruházások jelentős visszaesése fékezi a magyar gazdaságot.

A foglalkoztatottak száma ugyan továbbra is magas, de már érezhető a munkaerő iránti vállalati kereslet csökkenése, a munkaerőpiac lazul.

A bérdinamika is lassul, de még mindig érdemi reálnövekedést mutat.

A német és uniós fiskális kiadások növelése ellensúlyozhatja a vámháború negatív hatásait, a védelmi kiadási programok jelentősége ebből a szempontból nagy - mondja Varga. Ugyanakkor ez a hatás a hazai exportban 2027 végén jelentkezhet először.

Rendkívül bizonytalan a pénzpiaci környezet a geopolitikai fejlemények miatt. A tavaszi vámbejelentések, illetve az izreali-iráni konfliktus a piaci volatilitást növelték.

Varga megemlíti, hogy az olajárak a mai fejlemények hatására csökkentek, de kiemeli, hogy az energiaárak körüli bizonytalanság magas.

A magyar gazdaság az év második felében fokozatosan élénkül, az éves átlagos növekedés 0,8%-os lehet, jövőre 2,8%, 2027-ben 3,2%-os.

Az infláció idén 4,7%-os, 2026-ban 3,7%-os lehet.

Ezzel a jegybank jelentősen rontotta a növekedési pályáját, márciusban még 2,4%-os GDP-bővülést várt. Ráadásul Varga Mihály szerint a növekedés kilátások kockázatai lefelé mutatnak.

A globális befektetői hangulat továbbra is változékony, ahogyan az energiaárak is, a globális növekeédsi kilátások romlottak.

A hazai lakossági fogyasztás élénk növekedést mutat, a beruházások viszont elhúzódóan visszaesnek. Erősen az átárazások a vállalatok átárazási magatartásában.

Az MNB elnöke szerint fenntartható módon csak 2027-ben érhető el a 3%-os inflációs cél, ezért továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt. A pénzügyi stabilitás fenntartása és az inflációs várakozások horgnyzása a fő cél.

Ez alapján a jegybank monetáris politikai alapállása egyáltalán nem változott, a közeljövőben nem várható kamatváltoztatás.

A kamatdöntés értékelésében arról írtunk, hogy a jegybanknak az inflációs és pénzügyi stabilitási szempontok alapján sem volt oka a kamathoz nyúlni, hamarosan kiderül, hogy Varga Mihály részletesebben miként értékeli a gazdaság helyzetét. Ebben segítségére lesznek a csütörtökön megjelenő jegybanki Inflációs jelentés megállapításai is.

Címlapkép forrása: Portfolio