Idén előreléptünk a neves versenyképességi rangsorban, de 2008-hoz képest így is 10 hellyel állunk hátrébb

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A nemzetközi versenyképességi rangsorok iránti érdeklődés – napjaink gyorsan változó világában – a figyelem középpontjába került, mi több, a gazdaságok átfogó minősítésének, a teljesítmények összehasonlító elemzéseinek és a hatékonyság mérésének eszközeivé váltak. Versenyképességi vizsgálatokkal ma sokan és sokféleképpen foglalkoznak (WEF, IMD, OECD), ám legnagyobb múltú, a legszélesebb mutatórendszerrel dolgozó és hosszabb időtávlatú elemzésekre is alkalmas adatsorokkal vitathatatlanul a svájci IMD World Competitiveness Center rendelkezik. Mindebből következően az sem véletlen, hogy a legfrissebb, 2025. évi nemzetközi versenyképességi rangsorokat tartalmazó jelentést elsőként az IMD Versenyképességi Központja adta közre.

Az IMD 2025. évi versenyképességi jelentéséből egyértelműen kiderül, hogy a versenyképesség hagyományos meghatározói (makrogazdasági stabilitás, vállalkozásbarát környezet és minőségi infrastruktúra) továbbra is szükségesek, de a gyorsan változó és széttöredezett világgazdaságban már nem elégségesek. A versenyben maradáshoz nélkülözhetetlen a globális kihívásokhoz (ellátási láncok diverzifikációja, protekcionista áramlatok erősödése, árfolyamkockázatok súlyosbodása) való alkalmazkodóképesség, az alternatív stratégiai gondolkodás és határozott cselekvőképesség. A 2025. évi vizsgálatok figyelmeztető következtetése, hogy a világgazdaság széttöredezése nem átmeneti jelenség, hanem a verseny regionalizálódásának új kontextusa.

Az IMD legújabb versenyképessségi jelentése – a 2024. évi tényleges és a 2025. évi várható eredmények alapján – a világgazdaság 69 országára kiterjedően hatalmas mennyiségű adatot vizsgál, amelynek kiegészítését, illetve sajátos kontrollját szolgálják a világ közel 5 ezer vállalatvezetője által adott kérdőíves válaszok. A részletező mutatók súlyozott átlagai alapján ún. átfogó mutatók készülnek (gazdasági teljesítmények, kormányzati működés, üzleti hatékonyság és infrastrukturális adottságok szerint), majd az átfogó mutatók összegzése alapján alakítják ki az országok végső rangsorát.

Magyarország a 2025. évi versenyképességi jelentésben 69 ország közül a 48. helyen szerepel, ami előrelépés a tavalyi 54. helyhez képest.

Ez egyfelől a korábban előttünk járó országok (Törökország, Görögország, Lengyelország) pozícióvesztésének következménye, másfelől a 2024. évi GDP teljesítményünk szerény mértékű növekedésének tudható be.

A 2025. évi 48. helyezésünk lényegében a COVID-válság előtti pozíciónkhoz való közeledést jelenti.

Az utóbbi évek versenyképessségi rangsorának élén – változó rangsorral – Svájc, Szingapúr, Hong Kong és Dánia áll, majd új versenyzőként jelenik meg az Egyesült Arab Emírség, s hozzájuk csatlakozik – döntően a multinacionális vállalatoknak köszönhetően – Tajvan és Írország, valamint Svédország.

Említést érdemlő, hogy

az élbolyba tartozást nem a legnagyobb GDP-teljesítmény, illetve tőkeerő determinálja, hanem sokkal nagyobb szerepe van az átlagnál gyorsabb növekedési képességnek, a tudásgazdaságnak, valamint a hatékony kormányzati működésnek.

Az IMD versenyképességi elemzése az Európai Unió teljesítményi és eredményességi jellemzőit nem összevontan, hanem tagországok szerint értékeli. Figyelmet érdemlő, hogy egyrészt a helyezési pozíciók tág szélsőértékek között mozognak, másfelől egyidejűleg mutatható ki eredményjavulás, illetve pozícióvesztés. Összességében a 2019-2025 közötti években 11 ország javította versenyképességi pozícióját (kiemelten: Görögország, Csehország, Litvánia, Horvátország, Dánia), 13 ország viszont pozíciót vesztett a nemzetközi rangsorban (jelentősen: Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Luxemburg, Ausztria), míg Írország és Románia stabilan őrzi korábban megszerzett pozícióit. (Málta jelenleg nem szerepel az IMD vizsgálataiban!)

Hosszabb időtávra visszatekintve Magyarország a 2008. évi nemzetközi rangsorban elfoglalt helyével szemben 2025-re 10 pozíciót rontott, aminek fő oka a versenyképességet meghatározó átfogó mutatók ellentmondásos változása.

A pozícióvesztésben kitüntetett szerepe volt és van

• az üzleti hatékonyság gyengülésének,
• a piacgazdasági normáktól eltérő kormányzati magatartásnak,
• a dinamikus szinten tartást tükröző infrastrukturális ellátottságnak,
• valamint a gazdasági teljesítmények külső körülményektől függő hektikus változásának.

A nemzetközi versenyképességet meghatározó átfogó mutatók vizsgálata szükséges, de megalapozott következtetések levonásához már nem elégséges.

A 2012/2013-2025 közötti évek részletező mutatói szerint

• a belföldi gazdaság teljesítményei alacsony szintűek,
• a külkereskedelmi mutatók viszont az élmezőnybe tartoznak.
• Középmezőnybe sorolhatók viszont az FDI vonzerő, a foglalkoztatás, valamint az inflációs mutatók.
• A kormányzati tevékenység leggyengébb jellemzője az államháztartás állapota (bevételeket meghaladó kiadások, illetve magas eladósodottság),
• miközben az adópolitika – alapvetően befektetői vélemények alapján – kedvező minősítést kapott. Nem így az intézményi rendszer, a szabályozási környezet, valamint a súlyosbodó egyenlőségekkel terhelt szociális ellátás.
• Sajnálatos, hogy az üzleti hatékonyság minősítése hosszabb időtávlatra visszatekintve és valamennyi összetevőt értékelve figyelmeztetően kedvezőtlen (stagnáló termelékenység, munkaerőpiaci jellemzők, pénzügyi rendszer működése, etikai és morális állapot romlása).
• Infrastrukturális ellátottságunk mutatói „műemlékileg védetten” közepes szinten stagnálnak, legyen szó alapinfrastruktúráról (közút- és vasúthálózat), technológiai infrastruktúráról, vagy éppen humán infrastruktúráról (egészségügyi és oktatási ágazatok helyzete).

A magyar gazdaság versenyképességi jellemzőinek hektikus mozgására – az IMD versenyképességgel foglalkozó éves jelentései mellett – más nemzetközi szervezetek is felhívják a döntéshozók figyelmét. Nem állítható, hogy ezek figyelmen kívül maradnak, egymást követik a korrekciós célú kormányzati beavatkozások, ám ezek eredményessége vitatható.

A piaci szereplők, illetve a tudományos műhelyek a rövid távlatú és ad hoc intézkedések helyett stratégiai programokat, valamint rendszerszemléletű változást sürgetnek. Erre figyelmeztet az IMD 2025. évi versenyképességi jelentésének hazánkra vonatkozó ajánlásai is, igazolva a klasszikus mondást:

Napjaink rohanó világában ahhoz is rohanni kell, hogy helyben maradjunk!

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images