Van terv a káosz mögött? – Donald Trump és a nagy, gyönyörű költségvetés

A Bloomberg szerzője így foglalta tömören össze, hogy mi lehet az amerikai elnök elképzelése a szövetségi adósság csökkentésére: "A kiadási oldalon drasztikusan vissza kell vágni a kormányhivatalnokok számát, és visszavenni az olyan programokból, mint a Medicaid és a zöld állami támogatások, amik nem illeszkednek a politikai prioritásaihoz. A bevételi oldalon ki kell terjeszteni az első elnöki ciklusa során bevezetett adócsökkentéseket, és az emiatt keletkező hiányt a magasabb vámokból befolyó pénzzel betömni."

A hírhedt Laffer-görbe logikáját követve, az adócsökkentések serkenteni fogják a gazdaságot, így a kormányzati bevételek még akkor is emelkedni fognak, ha az adókulcsok csökkenek.

Persze ez egy olyan stratégia, amivel szemben értékrendi és gazdasági kifogásaink is lehetnek. A bolygó (és az emberiség) jövőjéért aggódók például biztosan nem a tiszta energia programokon spórolnának. Az is kételkedésre adhat okot, hogy a Trump első elnöki ciklusa során bevezetett adócsökkentései több forrás szerint is hozzáadtak az USA adósságának növekedéséhez, így akkor nem működött a Laffer-görbe logika.

Mindenesetre a terv arra elég lehet, hogy szinten tartsa, vagy akár kissé mérsékelje a GDP-arányos költségvetési hiányt. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) előrejelzése szerint a hiány a tavalyi 6,4%-hoz hasonló lehet idén, míg a Bloomberg Economics kis csökkenésre és 6% körüli végső mutatóra számít.

Ez azonban még mindig túl magas szám, amivel az Egyesült Államok tovább sodródna egy fenntarthatatlan adósságpálya felé.

Miért nem elég a Trump-terv ahhoz, hogy ezen változtasson?

Ugyan a magasabb vámokból származó bevétel nagyjából ki tudja oltani az elnök adócsökkentései miatti kiesést, ahogy azt itt is megírtuk, de a vámok nem jelentenek csodafegyvert. Minél tovább növeli az elnök a tarifákat, annál inkább csökkenni fog az USA-ba irányuló export, és így egyre kevesebb plusz bevételt hoznak majd az esetleges emelések.

A Kormányzati Hatékonyság Hivatala (DOGE) iránti kezdeti remények is erősen túlzónak tűnnek. Az eredeti 2000 milliárd dolláros kormányzati költségcsökkentés helyett 180 milliárdról számoltak be – és ezt is erősen vitatható módszertannal. Ráadásul a Hivatal tevékenysége miatti sorozatos botrányok és Elon Musk távozása után az egész projektből elfogyott a lendület.

Végül a jó öreg kereslet és kínálat dinamikája is az Egyesült Államok GDP-arányos államadósságának növekedése felé mutat. Ahogy a költségvetési hiány magas szintje is mutatja, az USA finanszírozási igénye óriási, így sok államkötvényt kell kibocsátania a költései fedezésére. Csakhogy az igény ezen állampapírok iránt fokozatosan csökken – többek közt a kínai kereslet visszaesésének köszönhetően. A két hatás együtt azt eredményezi, hogy az Egyesült Államoknak magasabb hozamot kell kínálnia. Így viszont az adósság törlesztésének terhei is egyre jobban megterhelik majd a költségvetést. 2025 májusában például az adósság fenntartása már 776 milliárd dollárba került, ami a 2025-ös költségvetési év összes szövetségi kiadásának 16%-a.

Ezen tényezők miatt megkérdőjelezhető, hogy az elnöknek valóban lenne "mesterterve" az adósság visszafogására – legalábbis olyan, amivel valódi hatást érhet el.

Mit lehet akkor tenni?

Ha a költségvetés kiigazítása a cél, akkor a képlet egyszerű:

kevesebbet kell költeni, és adót kell emelni. Csakhogy míg a republikánusoknál az adóemelés, addig a demokratáknál a költségcsökkentés szerepel a tabutémák közt.

Az USA GDP-arányos adóbevételei pedig alacsonyak nemzetközi összehasonlításban. Az OECD által vizsgált 38 ország közül 2023-ban a 25,2%-os arányuk a 6. legalacsonyabb volt. Így lehetne tér az emelésre.

A kiadások csökkentése nehéz dió, hiszen a szociális biztonsággal és egészségbiztosítással kapcsolatos programokból vélhetően nem sokan szeretnének visszavenni. A fent említett cikk a jogosultsági feltételek bevezetését javasolná a probléma áthidalására. Az amerikai költségvetés másik nagy tétele, a katonai kiadások pedig szintén csökkenthetők lehetnének, ha az USA valóban visszavenne a nemzetközi szerepvállalásából, ahogy a republikánus tábor 'America First' külpolitikai irányvonalát képviselő republikánusok szeretnék. A nemrég Iránban történtek azonban nem ebbe az irányba mutatnak.

Bármennyire is fel lehet fedezni a logikát Trump terve mögött, a számok egyelőre nem igazolják a hosszú távú hatékonyságát. A valódi megoldást valószínűleg adóemelések és kiadáscsökkentések együttesen jelenthetnék. A kérdés csak az, hogy ezeket az intézkedéseket mikor vállalja fel valaki – még időben, vagy csak akkor, amikor már valódi költségvetési válság fenyeget.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images