Ez az igazi baj a magyar államadóssággal

Közzétette legújabb inflációs jelentését a jegybank, melynek főbb üzeneteiről már beszámoltunk korábbi cikkienkben. Ezek közül érdemes kiemelni, hogy az eddigieknél lényegesen rosszabb GDP-növekedési pályát rajzoltak fel Magyarországnak.

Az sem mellékes, hogy vajon ilyen (az eredetileg tervezettnél rosszabb) makrogazdasági környezetben milyen fiskális folyamatok érvényesülhetnek idehaza a jegybank elemzői stábja szerint. A fő üzenetük ezen a téren, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az idei és a jövő évi hiánycél teljesülni fog. 2025-re ugyanis 4,1-4,4% közé várják a költségvetés GDP-arányos hiányát (az NGM frissített várakozása 4,1%-ról szól), 2026-ra pedig 3,7-4% közé teszik a deficitet, miközben a cél 3,7%.

Ami viszont sokkal kijózanítóbb a prognózisban az az államadósságot érinti. 2024 év végére 73,5%-ra emelkedett az adósságráta (a 2023-as 73%-ról), vagyis a kormány nem tudta teljesíteni a csökkenő államadósságra vonatkozó vállalását. Nagyon úgy tűnik, hogy idén is előállhat ez a csúf helyzet.

A jegybank közgazdászai ugyanis azzal kalkulálnak, hogy ha kicsivel is, de

2025-ben is emelkedni fog Magyarország államadóssága.

Az MNB elemzői kitérnek arra, hogy az előzetes adatok alapján 2025 első negyedévének végén a GDP-arányos bruttó államadósság 75,5 százalék volt. "Az adósságráta így 2 százalékponttal haladta meg a 2024. év végi értékét, míg az előző év azonos időszakához képest 0,1 százalékponttal mérséklődött. Az államadósság-ráta első negyedévi emelkedését elsősorban a magas nettó kibocsátás okozta, amely az éves kibocsátási terv több mint felét érte el" - írták, majd figyelmeztetnek:

az államadósság 2025. évi csökkenését a magas pénzforgalmi hiány mellett a visszafogott gazdasági bővülés is jelentősen nehezíti.

Épp az elmúlt hetekben számoltunk be arról, hogy idén magasabb lesz a tervezettnél az éves pénzforgalmi hiány és az extra finanszírozási igényt devizakötvény-kibocsátással fedezi az állam.

Az államadósság csökkenése ellen hat tehát az, hogy a költségvetési deficit lefaragása nem a megfelelő ütemben halad előre Magyarországon. Erre jön még rá egy lapáttal, hogy a devizaforrás bevonása növekszik, melynek következtében a devizaadósság aránya is emelkedik a teljes államadósságon belül.

A jegybank ezen a ponton felhívja a figyelmet arra, hogy a központi államadósság devizaaránya a jelentős devizakötvény-kibocsátások következtében 2025 végére 30,6 százalékra emelkedik a 2024. év végi 29,8 százalékról, és a következő években is 30 százalék körül alakulhat. A forint-euro árfolyam változása a devizaadósság átértékelődésén keresztül hatást gyakorol az adósságrátára, így a forint-euro árfolyam 10 forintnyi változása mintegy 0,6 százalékponttal módosítja a GDP-arányos államadósságot - mutatnak rá.

A fiskális alkoholizmusról legutóbb ebben az elemzésünkben írtunk:

Érdekes megállapításokat is találhatunk az inflációs jelentés idei költségvetéssel foglalkozó részében.

"Az eredményszemléletű költségvetési hiány előző évhez viszonyított csökkenése elsősorban az állami beruházások mérséklődésének, valamint az infláció csökkenésével összhangban alacsonyabb, az előző évhez képest mintegy 1 százalékponttal mérséklődő kamatkiadásoknak (lásd: következő ábrán) köszönhető. Az állami beruházás GDP-arányos szintje 2025-re várhatóan az uniós átlag közelébe, 3,9 százalékra csökken" - fejtegetik az elemzők, akik megemlítik:

előrejelzésükben figyelembe vettük egyes kiadások május során bejelentett zárolását,

valamint a magasabb pénzforgalmi hiányra és az RRF források mérsékeltebb igénybevételére vonatkozó költségvetési bejelentéseket.

Az idei kiadászárolásokról először Kisgergely Kornél államtitkár beszélt a Portfolio-nak adott interjújában, azonban ennek részletei azóta sem ismertek.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán