Merre tovább a KÁT után? Így lehet versenyképes egy napelempark a magyar piacon

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Kezdjük az elején

A KÁT (Kötelező Átvételi Tarifa) rendszert 2003-ban vezették be Magyarországon azzal a céllal, hogy támogassák a környezetbarát energiahordozók és technológiák elterjedését. A rendszer lényege, hogy

kötelezővé tette a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia átvételét meghatározott áron

- emelte ki Dr. Perlaki Szabolcs, az OPL gunnercooke ügyvédi iroda társalapítója, energiajogász.

Ez a támogatási mechanizmus igen hatékonyan segítette elő a megújuló energiaforrások elterjedését és a fenntartható energiatermelés növekedését. A KÁT engedélyek általában 15-20 évre szólnak. Ez az időtartam biztosítja, hogy a megújuló energiaforrásokból származó termelők hosszú távon is stabil bevételekre számíthassanak, ami elősegíti a beruházások finanszírozhatóságát, illetve megtérülését. Egy ennyire hosszú távú konstrukció alapeleme az árak indexálása, azaz a bevétel inflációkövetése, illetve a bevétel reálértékének a megtartása. A KÁT-os termelők anno erre is tekintettel vágtak bele a megújuló energia termelésbe.

Perlaki Szabolcs felhívja a figyelmet, hogy a kötelezően átvett villamos energia értékesítését követően fennmaradó költségeket az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult fogyasztók (főként az ipari fogyasztók, akik nyilván jelentősebb környezeti lábnyommal működnek) viselik az általuk vásárolt villamos energia mennyisége alapján.

Változnak az idők

A napelemes rendszerek árcsökkenése, hatékonyságnövekedése, a fenntarthatósági szabályok (Pl. ESG) megjelenése, az infláció, illetve az energia piaci árának jelenős növekedése ugyanakkor az utóbbi években oda vezetett, hogy az ilyen beruházások egyre inkább tisztán piaci alapon is megvalósíthatók, finanszírozhatók és működtethetők. Így egyre kevésbé indokolt az állam beavatkozása, illetve támogatási rendszerek fenntartása, amelyet az uniós állami támogatási szabályok változása is lekövetett. Ennek nyomán a KÁT korszaka a magyarországi megújuló energiában leáldozott, helyét a METÁR vette át.

A KÁT-ot felváltó METÁR (amelynek lényege, hogy a szabad piacon eladott energia árát a nyertes pályázó "elcseréli" a nyertes pályázatban megajánlott tenderárra), a KÁT-hoz képest kisebb terhet jelent az ipari fogyasztóknak. A METÁR 2022-es támogatási pályázata során például megfigyelhető volt, hogy

a megajánlott tenderárak sok esetben már nem haladták meg a piaci árakat.

A kormány a fenti trendeknek megfelelően, illetve az ipari fogyasztók terheinek a csökkentése érdekében igyekszik motiválni a KÁT-os termelőket, hogy lépjenek át a METÁR-ba, vagy a szabad piacra. Ennek érdekében például – legalábbis a jelenleg is életben lévő veszélyhelyzet végéig – megtarthatják a mentességüket az ún. Robin Hood adó alól, amit amúgy szabad piaci termelőként fizetniük kéne.

További „motivációként” jelent meg azonban január végén az KÁT-os árak inflációkövetésének a veszélyhelyzet végéig, de maximum 5 évre történő felfüggesztése, ami minden évben érvényes lesz, amikor az infláció nem haladja meg a 6%-ot.

Ez hidegzuhanyként érte a KÁT-os termelőket

- teszi hozzá Perlaki.

A várhatóan velünk maradó magas hazai inflációra tekintettel a KÁT mérlegkörben maradó termelőknek ez 5 év alatt a bevételeik reálértékének a jelentős csökkenését fogja eredményezni a működési költségeik növekedése mellett, ami nem csak a profitjukat veszélyezteti, de akár a hiteltörlesztésük ellehetetlenüléséhez is vezethet.

A fenti indokok, illetve célok ellenére komoly jogi és alkotmányossági aggályokat vet fel, ha az állam a fenti támogatási programok kivezetésén túl – veszélyhelyzetre hivatkozva - visszamenőleges hatályú rendeleti jogalkotással is beavatkozik a már megkötött szerződésekbe. Nyilvánvaló, hogy a támogatási rendszert valójában finanszírozó ipari fogyasztók tehermentesítése és a KÁT-os termelők ösztönzése a METÁR-ba vagy a szabad piacra való átlépésére érthető politikai cél, de az ilyen jogalkotás a KÁT-os termelők jogos érdekeinek a sérelmén túl rombolja a jogállamba vetett általános befektetői bizalmat és tovább növeli az energiapiac amúgy is jelentős kiszámíthatatlanságát. Mindez persze a megújuló energia projektek finanszírozásának a drágulását is maga után vonhatja.

Perlaki Szabolcs felhívja a figyelmet arra is, hogy a KÁT-os átvételi árak inflációkövetésének a – vélhetően évekre történő -  felfüggesztése  emellett az

EU Megújuló Irányelvének (RED II) 6. cikkébe is ütközik,

amely megtiltja a tagállamoknak, hogy a megújuló energia projektekhez már nyújtott támogatások szintjét és feltételeit úgy változtassák, hogy azzal veszélyeztessék a már támogatott projektek gazdasági életképességét.

Februárban a kormány újra hozzányúlt a KÁT-os szabályokhoz. Ennek alapján március 1-től az utasított eltérés hatására betáplált áramra például már nem vonatkozik a KÁT-os ár.

Energiatárolók szerepe

Perlaki szerint igen fontos, a KÁT-ból való kilépést ugyanakkor nem ösztönző változás az is, hogy a jogszabály végre egyértelműen lehetővé teszi, hogy a KÁT-os erőművek a közcélú csatlakozási pontjukhoz más erőművet vagy energiatárolót, például akkumulátort (BESS) csatlakoztassanak anélkül, hogy ehhez ki kellene lépniük a KÁT mérlegkörből. Ilyenkor a KÁT-os elszámolás a KÁT-os naperőmű almérője alapján történik. A közcélú csatlakozási ponton keresztül a BESS üzemeltetője – egy mérlegkörfüggetlen aggregátoron keresztül – akár részt vehet az aFRR, az elosztói rugalmassági vagy az arbitrázs piacon is.

Utóbbi esetben a termelő az alacsony vagy negatív piaci árú időszakban feltöltheti az akkumulátort, amit akkor tud kisütni és eladni a tárolt energiát, amikor magas a piaci ár. A termelő ezzel az újabb beruházással növelni tudja az árbevételét, illetve javítani az egész projekt megtérülését. Véleményünk szerint ez a megoldás a fenti jogszabályváltozás nélkül is lehetséges volt, ezzel kapcsolatban azonban bizonytalanság volt a piacon. (A kiegyenlítő aFRR piacról részletesebben a cikk műszaki fejezetében olvashatunk.)

Az energiatároló megoldások elterjedése várhatóan

csökkenteni fogja a kiegyenlítetlenséget, piaci árak extrém ingadozását, valamint növeli fogja a hálózat stabilitását is,

ami kritikus célkitűzéssé vált az elmúlt időszakban gombamód terjedő naperőművek miatt. Az árstabilitás irányába való elmozdulás a KÁT-os rendszer fenntartásának az ipari fogyasztók által viselt extra költségeit is csökkenteni fogja, mivel a MAVIR a nappali csúcsidőszakban magasabb áron tudja majd eladni a KÁT-os termelők által betáplált áramot.

A tárolók csatlakoztatása a termelési csúcsidőszaki negatív árak miatt a szabad piaci naperőművek számára még fontosabb lehet, ezért ez a megoldás a KÁT-ból a METÁR-ba vagy a szabad piacra kilépő, vagy eleve ott működő termelőknek is vonzó megoldás, amennyiben finanszírozni tudnak a tároló beszerzést, csatlakozást, illetve engedélyeztetést. Ehhez már támogatási programok is igénybe vehetők.

Jelenleg a METÁROLÓ program keretében lehet beruházási támogatásra és bevételkompenzációra pályázni. A vonatkozó engedély 10 évre szól. Az első pályázati kör tavaly lezárult, melynek alapján 400 MW tároló kapacitás jöhet létre 62 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással. Ma még kérdéses persze, hogy ebből mennyi fog ténylegesen megvalósulni. Ez attól is nagyban függ, hogy a bankok mennyire lesznek nyitottak tárolóprojektek finanszírozására. Ugyan az árampiac eurós elszámolására tekintettel itt már végre euró alapú az elszámolás, de jelenleg még nehézséget okozhat a bankoknak az árképlet bonyolultsága.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által a KÁT-os erőművekre bevezetett szigorúbb menetrendi és szabályozási pótdíjak arra ösztönzik az energiatermelőket, hogy pontosabb termelési menetrendet adjanak meg, amit az energiatárolók csatlakoztatása könnyebben elérhetővé fog tenni. Ez is elősegíti az energiatárolási megoldások elterjedését.

Az ipari energiatárolók legelterjedtebb fajtáját az akkumulátoros rendszerek (BESS) jelentik.

Jelenleg ilyet szinte kizárólag Kínából lehet beszerezni.

Perlaki kiemeli, hogy a legnagyobb kínai gyártók már rendelkeznek ugyan megfelelő minőségi és biztonsági tanúsítványokkal, amiket a hazai METÁROLÓ pályázatokban is elfogadnak. Egy ilyen beszerzés során azonban különös figyelmet kell fordítani a szerződés megfelelő szövegezésére, illetve a megfelelő üzleti feltételek kitárgyalására. Ugyan sok kínai gyártó az EU-ban (általában Németországban) bejegyzett leányvállalatán keresztül köti meg az adásvételi és telepítési szerződést, ezen cégek általában érdemi vagyonnal nem rendelkező projekttársaságok.

A megrendelt eszközök előleg fizetését követő leszállítását és telepítését, valamint és a jótállási kötelezettségeket ezért javasolt megfelelő jogi és pénzügyi eszközökkel biztosítani. Az anyavállalati garanciát és sok esetben magát a jótállást is azonban sok esetben egy EU-n kívüli cég vállalja, ami megnehezítheti, illetve jelentősen megdrágíthatja az esetleges jótállási és egyéb igények érvényesítését. Ebből a szempontból igen fontos az is, hogy a felek melyik állam jogrendjét és bíróságát kötik ki a szerződésben jogviták esetére.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images