Cégérték-rombolást és finanszírozási problémákat eredményezhet a kormány új húzása

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A modern gazdaságban kiemelt szereppel bír a külföldi tőkebeáramlás. A fejlődő országok növekedési potenciálja nagyban függ a legjelentősebb gazdasági szereplők befektetéseitől, a kiaknázatlan lehetőségek feltárásától és azok megfelelő finanszírozásától. Az elmúlt években hazánk is kiemelt figyelmet élvezett a külföldi tőkebefektetők szemében a kedvező gazdasági körülmények és az impozáns növekedési potenciál fényében, gondoljunk csak a rengeteg energia ipari befektetésre. Ennek a befektetési kedvnek vethet véget a Magyar Közlöny 2025. június 24-i számában megjelent 163/2025. (VI. 23.) kormányrendelet, mely ellehetetlenítheti a külföldi tőke beáramlását Magyarországra.

A rendelet egy korábbi határozat módosítását tartalmazza a stratégiai fontosságú magyar gazdasági társaságok védelmének érdekében. Az 561/2022. (XII. 23.) Kormány rendelet 1. számú melléklete alapján 24 szektor összesen 63 tevékenységi ágazatát érinti ez a változtatás, többek között olyan húzó iparágakat is, mint a nagy- és kiskereskedelem, a gyógyszergyártás, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, az élelmiszerágazat és mezőgazdaság, az egészégügy, az építőipar, a turizmus és az oktatás. Természetesen az érintett iparágak kisebb szereplőinek nincs félni valójuk, hiszen a rendelet a 350 millió forintot meghaladó cégértékkel rendelkező vállalkozások esetében érvényesíthető, ugyanakkor a külföldi befektetői jelenlét is jellemzően a nagyobb értéket képviselő vállalkozásoknál figyelhető meg.

A módosítások értelmében a cégfelvásárlás egyébként sem egyszerű folyamata kiegészül egy hosszabb ügyintézési határidővel (akár 135 nappal), mely idő alatt az állam felülvizsgálhatja a külföldi tőkebefektetés szükségességét és szereplőit. Amennyiben ezen vizsgálat során az állam úgy dönt, hogy nem engedélyezi a befektetést, nem csak a külföldi tőke beáramlását korlátozza, hanem a rendelet alapján elővásárlási jogot is gyakorolhat a tranzakció folytatásának érdekében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

a külföldi befektető számára továbbá nem lesz vonzó a magyarországi terjeszkedés,

hiszen sem az időráfordítást, sem pedig a tranzakciót megelőző költségeket nem fogja vállalni az esetleges állami beavatkozás tudatában, mely tényező a magyar tulajdonosok eladási szándékát is jelentősen mérsékelheti.

A külföldi közvetlentőke-befektetések mérőszáma az FDI (Foreign Direct Investment) mutató. Az FDI értékét állományi szinten kell értelmezni, mely általánosságban tartalmazza a részesedések és az adósság típusú instrumentumok értékét is. Mivel az FDI értékét befolyásolja a tőkekiáramlás mértéke is (pl. Ferihegy állami kézbe kerülése), így

a továbbiakban az FDI-beáramlásokra, azon belül is kiemelten a részesedések állományát növelő tranzakciókra fókuszálunk, hiszen a rendelet ezen befektetéseket érintheti a jövőben.

A Magyar Nemzeti Bank statisztikái alapján 2024-ben közel 5,4 milliárd eurót tett ki a nem adósság jellegű FDI-beáramlások mértéke Magyarországon, míg ez az érték 2023-ban több mint 6 milliárd euró volt. Azt ezt megelőző időszakban folyamatos növekedés volt tapasztalható az FDI-beáramlások éves értékeiben, 2024-ben volt először megfigyelhető egy kisebb csökkenés a külföldi tőke beáramlásában.

Ugyanakkor hosszú távon egy stabilizálódás volt várható az FDI-beáramlás mértékében, míg a rendelet következtében egy drasztikus csökkenés is bekövetkezhet az elkövetkező években.

Amennyiben részletesebben vizsgáljuk a magyarországi FDI állományokat, jól látható, hogy

• Európán belül német, holland és osztrák befektetők rendelkeznek a legnagyobb részesedésállománnyal (külön-külön több mint 10 milliárd euró értékű részesedés) hazánkban,
• míg Ázsiából a dél-koreai befektetők (több mint 5 milliárd euró értékű részesedés),
• Amerikából pedig az Egyesült Államok befektetői (több mint 3 milliárd euró értékű részesedés) képviseltetik magukat jelentősebb arányban.

A kormányrendelet pedig nem csak a befektetési kedvet befolyásolhatja ezen országok esetében sem, hanem magával vonhatja a jelenlegi FDI állományok csökkenését, mely hosszú távon finanszírozási problémákat is eredményezhet. 

Továbbá iparági szinten is megvizsgáltuk a magyarországi FDI állományok mértékét, hogy lássuk, mely szektorok támaszkodnak a legjelentősebben a külföldi tőkefinanszírozásra. Figyelembe véve az MNB kimutatásait, a legnagyobb FDI állománnyal hazánkban a pénzügyi szolgáltató szektorban, a kereskedelemben, a járműiparban, a gyógyszeriparban és az ingatlan szektorban tevékenykedő vállalkozások rendelkeznek, így

ezen iparágak esetében is fel kell készülni az esetleges finanszírozási szükségletek kezelésére.

A külföldi tőkebefektetések korlátozásával nem csak a hazai vállalkozások finanszírozási szerkezete, de azok cégértéke is jelentősen változhat. A befektetési hangulat változása, a magyar részesedések iránti kereslet csökkenése jelentős értékrombolást eredményezhet.

A vállalatértékelési módszertanok nagyban támaszkodnak a nemzetközi tranzakciókra és a világpiaci feltételezésekre, ugyanakkor a rendelet értelmében a magyar vállalkozások értékelése során felhasználható adatbázis a magyar értékpapírpiacra szűkülhet (hiszen, ha elvetjük a külföldi befektetők jelenlétét, úgy a világpiaci feltételezéseket is csak korlátozottan alkalmazhatjuk az értékelések során). Ebben az esetben a tulajdonosi hozamelvárások kalkulációja során egyedül a magyar állampapírok és a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvények kamat- és hozamelvárásait használhatjuk fel, mely önmagában is egy kockázat és hozamnövekedést eredményez.

Továbbá a piac feltételezett szűkülése a magyar részesedések likviditását is jelentősen ronthatja, a részesedések nehezebben és hosszabb idő alatt lesznek értékesíthetők, mely további kockázati prémiumok figyelembe vételét követelheti meg.

Az összesített kockázatnövekedés a magyar vállalkozások értékét akár 30-35 százalékkal is csökkentheti.

Amennyiben a vállalkozásunk értékét EBITDA alapú szorzószámok segítségével közelítjük (EBITDA * Szorzószám = Vállalatérték), a rendelet következtében az alkalmazható magyarországi szorzószámok szintén 30-35 százalékkal csökkeni fognak, így a KKV szektorban jellemző 4-5 körüli, a teljes piacra vonatkozó EBITDA szorzószámok is lecsökkenhetnek egy 3-3,5 körüli értékre.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images