Bármikor kitörhetnek a zavargások Európa atomhatalmának stratégiai területén

Új-Kaledónia továbbra is súlyos politikai és társadalmi válsággal küzd, több mint egy évvel a 2024 májusi zavargások után, amelyek 14 halálos áldozattal, 2,5 milliárd eurós kárral és 6 ezer letartóztatással jártak.

A L'Express francia lap birtokába jutott a nemzetgyűlés tengerentúli területekkel foglalkozó küldöttségének jelentése szerint az intézményi bizonytalanság, a gazdasági összeomlás és a társadalmi polarizáció újabb erőszakhullámhoz vezethet.

A helyi vezetők ugyan jelezték tárgyalási szándékukat, de a feszültség továbbra is „tapintható”, a krízis pedig immár egzisztenciális szintet ért el

– figyelmeztet a jelentés. Július 2-án újabb egyeztetésre kerül sor az Élysée-palotában, de az eddigi kezdeményezések még nem hoztak áttörést.

A jelentés élesen bírálja, hogy a párizsi kormány tavaly túl gyorsan akarta megváltoztatni a választói névjegyzék szabályait – vagyis bővíteni a szavazásra jogosultak körét –, anélkül, hogy figyelembe vette volna a figyelmeztetéseket és a helyi feszültségeket. Ez a sietség végül hozzájárult a zavargásokhoz, a javaslatot pedig azóta visszavonták.

A tervezet célja az volt, hogy választójogot adjon az elmúlt tíz évben letelepedett lakosoknak, amit a kormány „jogi és demokratikus szükségszerűségként” jellemzett.

A figyelmeztetések ellenére ez a lépés közvetlenül megelőzte a zavargásokat, miközben a rendőri erők figyelmét a párizsi olimpia előkészületei kötötték le. A parlamenti küldöttség most azt kérdezi: előrelátás hiánya vagy teljes tudatlanság volt ez a döntés?

A zavargások gazdasági hatása katasztrofális:

több ezer munkahely megszűnt, vállalkozások mentek tönkre, a társadalmi segélyek kimerültek.

Az egészségügyi rendszer is az összeomlás szélén áll: a kórházak jelentős része leégett vagy kifosztották, a szakemberek közel fele elhagyni készül a szigetet. Vannak olyan régiók, ahol két orvos jut több mint 18 ezer lakosra. A sürgősségi ellátás szinte ellehetetlenült, éjszakai mentésre például már csak katonai helikopter áll rendelkezésre. A mélyszegénység és az ellátáshiány most már a középosztályt is sújtja.

A térség destabilizálódását külső szereplők is kihasználják. A jelentés külön kiemeli Oroszország szerepét a kibertámadásokban, valamint Azerbajdzsán beavatkozási kísérleteit, amely a Baku Initiative Group révén igyekezett az új-kaledóniai függetlenségi mozgalmat saját geopolitikai céljaihoz kapcsolni.

A VIGINUM FRANCIA KORMÁNYZATI SZOLGÁLAT MÁR AZONOSÍTOTT DEZINFORMÁCIÓS KAMPÁNYOKAT A ZAVARGÁSOK IDEJÉN. A KÉPVISELŐK SZERINT SÜRGETŐ, HOGY FRANCIAORSZÁG MEGVÉDJE ÚJ-KALEDÓNIÁT A KÜLFÖLDI BEFOLYÁSTÓL – MERT HA NEM SZÜLETIK GYORS POLITIKAI MEGÁLLAPODÁS, A SZIGET JÖVŐJE TOVÁBB SODRÓDIK AZ INSTABILITÁS FELÉ.

Új-Kaledónia rendkívül gazdag természeti erőforrásokban, különösen a nikkelben, amelyből a világ egyik legnagyobb készletével rendelkezik – becslések szerint a globális tartalékok 20-25 százalékát birtokolja. A nikkel mellett jelentős mangán-, vas- és krómlelőhelyek is találhatók a szigeteken, valamint bauxit- és rézércek kisebb mennyiségben. Ez az erőforrás-gazdagság stratégiai jelentőséget ad a területnek, nemcsak Franciaország, hanem nemzetközi szereplők számára is. Emellett a terület elhelyezkedése miatt is különösen fontos az európai atomhatalomnak, amely így az indo-csendes-óceáni térségben is jelentős szereplő.

Címlapkép forrása: © 2025 SOPA Images via Getty Images