Orbán Viktor érdekes lépést lengetett be

Az Index tudósítása szerint aktivizálta magát a csoportban a kormányfő, és kijelentette, hogy Montenegrót kellene felvenni az Európai Unióba, nem pedig Ukrajnát. 

A miniszterelnök azt is elmondta, hogy délután készül a kormányülésre, amellyel kapcsolatban azt is elárulta, milyen döntést hoznak meg.

Segíteni fogjuk a fiatalok első lakásvásárlását

- ígérte, bár konkrét részleteket nem osztott meg.

Mi áll a háttérben?

A probléma régóta ismert, és a kormány is foglalkozott a jelenséggel tavaly év vége óta. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter 2024 októberében a Portfolio gazdasági csúcstalálkozóján jelentette be, hogy lakhatási válság van Budapesten, amit meg kell oldani, és a kormány be fog avatkozni, többek között az Airbnb és a lakbérszabályok szigorításával. 

Portfolio Budapest Economic Forum 2025

Október 7-én ismét jön a Portfolio Budapest Economic Forum című rendezvénye. Most érdemes regisztrálni!

Információ és jelentkezés

Van egy lakhatási válság Magyarországon, és a bankrendszer igenis tud segíteni azzal, hogy valami olyan kedvezményt nyújt, ami segít elérni a gazdasági célokat - fogalmazott a tárcavezető.

Az elmúlt egy évben meghirdetett kormányzati gazdaságpolitikai akcióterv egyik pillére volt a megfizethető lakhatás biztosítása. Ebben a kormány vállalta, hogy évente 25 ezer lakás építését ösztönzi, 5 év alatt 150 ezer lakásnak kell épülnie Magyarországon. Megfizethető négyzetméter- és albérletárak mellett (Budapesten 1 millió forint / nm vételár), és olcsó lakáshitel (maximum 5%-os lakáshitel-kamatok) mellett.

Ha egy fiatal bérelni akar lakást, akkor a fizetésének több mint 50%-át, valahol 60%-át ki kell fizetnie lakbérre. "Nem az áram, a gáz, hanem a lakbér kifizetése a legnagyobb rezsi" – mondta akkor a tárcavezető. Az OECD szerint ha a lakbér aránya a havi jövedelemhez mérve 30% felett van, az lakhatási válság, 40% felett kritikus a szint – idézi a miniszter. Budapesten ez sokkal magasabb, egyérteélműen lakhatási válság van - mondta akkor a miniszter.

Az akkori program 10 elemet nevesített, ezek egyike volt a fiatalok lakhatási problémáit kezelő lakásprogram. Az akkori döntés így szólt: a 35 év alatti, első zöld lakásukat vásárlók számára 2025. április 1-től – 2025. október 31-ig bevezetett önkéntes kamatplafont vezetnek be a bankok. Az éves fix kamat az első öt évre kedvezményesen maximum 5 százalék, a jelzáloghitelnek pedig egyéb folyósítási-, elbírálási-, közvetítői-, stb. banki díja nincsen.

Elképzelhető, hogy a kormány ezzel kapcsolatban hoz most újabb friss döntéseket.

Mi történt eddig?

A kormány ismertette ennek keretében azt is, hogy a gazdasági aktivitás bővítése érdekében 200 milliárd forintos új Lakhatási Tőkeprogramot indít, amely összességében 800-1.000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat meg a lakáspiacon, 5 év alatt pedig 30 ezer lakás megépüléséhez járulhat hozzá. Később kiderült, hogy ez a keretösszeg 300 milliárd forintra emelkedik.

A kormány tavaly év végén jelentette be, hogy a budapesti lakhatási válság kezelése érdekében jelentősen szigorítja a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását. Ennek keretében 2025-től Budapesten a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó 38.400 forintról 150 ezer forintra, azaz négyszeresére emelkedik, valamint kétéves moratórium kerül bevezetésre az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban. A kormány bejelentette, hogy a felsőoktatási hallgatók lakhatási helyzetének javítása érdekében a kollégiumi férőhelyek számát jelentősen kívánja emelni. Emellett megvalósulhat a Diákváros projekt, amely 12 ezer fiatal számára biztosít kollégiumi férőhelyet.

Mi zajlik az albérletek piacán?

Májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek a lakbérek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban viszont enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből.

Az ingatlan.com elemzése ismerteti azt is, hogy június közepén milyen bérleti díjakkal találkozhatnak a bérlők.

Budapesten 260 ezer forintnál jár az átlagos albérletárszint, és a fővároson belül továbbra is a XI. és a XIII. kerület biztosítja a legnagyobb kínálatot. Előbbi városrészben 280 ezer, utóbbiban 270 ezer forint az átlagos bérleti díj. Mindössze két városrészben marad 200 ezer forint alatt az átlagos díj, a XXI. kerületben 180 ezer, a XVIII.-ban pedig 199 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat. A másik végletet az V. kerület 350 ezer forintos átlagos albérletára jelenti.

A legnagyobb egyetemvárosok közül Debrecen 230 ezer forintos átlagos bérleti díjjal rendelkezett június közepén. Ezzel szemben Győrben 190 ezer, Pécsen és Szegeden 160-160 ezer forinttal lehet számolni. Miskolcon viszont csak 125 ezer forint a havi átlagos bérleti díj.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Fischer Zoltán

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ