Hatalmas árat fizet Kína a globális dominanciáért

A kínai bányák és finomítók állítják elő a világ ritkaföldfémeinek legnagyobb részét, néhány kulcsfontosságú típus esetében pedig gyakorlatilag a teljes globális mennyiséget.

Ezáltal Kína kormánya gyakorlatilag teljes ellenőrzést szerzett a globális kereskedelem egyik kulcsfontosságú szűk keresztmetszete felett.

De ezért komoly árat kellett fizetni: Észak-Kínában évtizedekek óta egy négy négyzetmérföldes mesterséges tóba öntik a ritkaföldfém-feldolgozásból származó mérgező iszapot. Dél-közép-Kínában a ritkaföldfém-bányák tucatnyi egykor zöld völgyet mérgeztek meg, a domboldalakat pedig kopár vörös agyaggá változtatták.

A legsúlyosabb károk Baotou körül keletkeztek, egy kétmillió lakosú ipari városban Belső-Mongóliában, a Góbi-sivatag déli peremén. Baotou a ritkaföldfém-ipar világfővárosának nevezi magát, de a város és lakói évtizedek óta viselik a gyengén szabályozott termelés nyomait. A Weikuang-gátként ismert négy négyzetmérföldes mesterséges iszaptó tárolja a fémkinyerés után visszamaradt hulladékot. Télen és tavasszal az iszap kiszárad, a tóról lefújt por pedig ólommal, kadmiummal és más nehézfémekkel, valamint radioaktív tórium nyomaival szennyezett. Nyáron a csapadék hatására az iszap mérgekkel és tóriummal keveredik, ami beszivárog a talajvízbe. A tó az 1950-es években épült, a Nyugaton az 1970-es években szabványossá vált vastag, vízálló bélés nélkül. Mérete miatt nem lehet egyszerűen újjáépíteni béléssel ellátva. A kormányzati tisztítási erőfeszítések enyhítettek néhány egészségügyi és biztonsági kockázaton, de kínai tudósok figyelmeztetnek, hogy a környezeti károk továbbra is fennállnak.

2011-ig Dél-közép-Kínában

számos illegális bánya savat és ammóniát engedett a patakokba, megmérgezve a rizsföldeket.

Kína vezetői több mint egy évtizede dolgoznak az ország ritkaföldfém-iparának megtisztításán, több milliárd dolláros költséggel.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images