Erre senki sem számított: kétéves mélyponton a bérek az ázsiai országban

Idén májusban éves szinten 2,9 százalékkal csökkentek a reálbérek Japánban, közel kétéves negatív rekordot döntve. A friss adat messze alulmúlta az elemzők várakozásait (1,7 százalékos csökkenés), és jól jelzi, hogy az infláció jelentős mértékben meghaladja a nominális bérnövekedést. A fizetések az elmúlt évben 1 százalékkal emelkedtek, míg a fogyasztói árak éves növekedési üteme májusban 3,7 százalék volt.

A várakozásoknál kisebb bérnövekedés elsősorban az alacsonyabb egyedi juttatásoknak (főként bónuszoknak), valamint a naptárhatásnak (azaz a kevesebb munkanapnak) köszönhető

- tették hozzá a Bloomberg elemzői. A reálbérek csökkenése nem új jelenség az ázsiai országban, hiszen

az elmúlt két évben mindössze négy olyan hónap volt, amikor reálértelemben keresetnövekedést tapasztalhatott a lakosság.

Bár a bérek nominális növekedési üteme is éves mélypontra süllyedt, a reál adatok elsősorban a tartósan magas infláció hatását tükrözik.

A májusi adatoknak két fő következménye van:

• A lakosság egyre inkább érzi a megélhetési körülmények romlását.
• A bérek növekedése továbbra is stabil, mely az inflációs nyomással kiegészítve jövőbeli kamatemelésre ösztönözheti a japán jegybankot.

A friss béradatok arra utalnak, hogy a lakosságot egyre jobban sújtja a megélhetési válság, amely kifejezetten rossz hír a kormány számára a közelgő választások előtt. Bár a kormány két héttel ezelőtt már végrehajtott egy egyszeri, teljes népességet célzó osztogatást, a felmérések alapján egyelőre mégis az ellenzéki politikusok által javasolt fogyasztási adó-csökkentési program tűnik népszerűbbnek. A lakossági jövedelmek kérdése és az ebből fakadó növekvő elégedetlenség a most futó kampány egyik fő témája lett, a választások szempontjából pedig kulcsfontosságú lesz, hogy a kormány képes lesz-e életképes megoldással előállni.

Bár a keresetek nominális növekedése egyéves mélypontra süllyedt, az 1 százalékos növekedés ár-bér viszonylatban még nem tekinthető trendfordulónak. Ez elegendő mozgásteret biztosíthat a Bank of Japannak (BoJ) egy esetleges jövőbeli kamatemeléshez, melyet a 2024 decembere óta tartósan 3 százalék fölött ragadó infláció egyre inkább indokolttá tehet. A szervezet monetáris tanácsának következő kamatdöntő ülése július 31-én esedékes, ahol az elemzők egyöntetűen a kamatszint változatlanul tartását várják.

A közeljövőben várhatóan egyaránt lesznek bérnövekedést erősítő és gátló tényezők is. A japán gazdaság krónikus munkaerőhiánya egyértelműen a bérnövekedést segítheti, hiszen a szakképzett munkaerő megtartása miatt a vállalatok kénytelenek folyamatosan emelni a dolgozói kompenzációt. A tavaszi bértárgyalások során a legnagyobb szakszervezet tagjai 5 százalékot is meghaladó béremelést alkudtak ki, ennek hatása viszont csak a későbbi bérstatisztikákban mutatkozik majd meg.

A vállalatok lehetőségeit viszont számottevően rontják Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései, a magasabb terhek miatt ugyanis a legtöbb helyen alacsony profitra és csak lassan növekvő bérkeretre lehet számítani. A kockázat elsősorban az olyan termelő nagyvállalatokat érinthetik, mint például az autóipar cégek. Sota Takano, az Itochu Research Institute elemzője szerint

bár egyelőre a bérek várakozásoknak megfelelően növekednek, a bizonytalan gazdasági környezet miatt a közeljövőben a kivárás és óvatosság lesz meghatározó.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images