Megérkezett a júniusi inflációs adat – aggódhat a jegybank?

A KSH adatai szerint 2025 júniusában az éves infláció 4,6% volt, ami a májusi 4,4%-hoz képest enyhe emelkedést jelent, havi alapon pedig 0,1%-os áremelkedést regisztráltak. A maginfláció 4,4%-ra csökkent a májusi 4,8%-ról. Bár az inflációs adat megfelelt az elemzői várakozásoknak, az értelmezések árnyaltak – a háttérben eltérő hatások és kilátások húzódnak meg. Az alábbiakban bemutatjuk a főbb pénzintézetek és elemzők reakcióit.

Az Erste elemzési központtől Nyeste Orsolya szerint a júniusi adat valamivel jobb lett a saját 4,7%-os várakozásuknál, de megfelelt a konszenzusnak. Kiemelik, hogy a maginfláció csökkenése kedvező fejlemény, ugyanakkor a szolgáltatásoknál magas az árdinamika, különösen az üdülési szolgáltatásoknál (3,7% havi növekedés), valamint a sport és kulturális eseményeknél (2,3%). A tartós fogyasztási cikkek árának 0,4%-os havi növekedése meglepetést jelentett a stabil forintárfolyam mellett.

A vezető makrogazdasági elemző szerint a forint stabilitása, a munkaerőpiac enyhülése és a béremelkedések lassulása támogathatják a dezinflációt, főként a piaci szolgáltatások területén. Az élelmiszerárakra azonban kockázatot jelent a kedvezőtlen időjárás, még az adminisztratív árkorlátozások ellenére is. Előretekintve az éves inflációs mutató várhatóan 4–5% között fog hullámozni, trend nélkül.

Az Erste éves átlagos inflációs előrejelzése változatlanul 4,7%.

Balog-Béki Márta, az MBH Bank vezető közgazdásza szerint az inflációs adat megfelelt a várakozásoknak, azonban továbbra is távol van a jegybanki célértéktől. A szakértő kiemeli, hogy

míg az élelmiszerek drágulása folytatódik, a szolgáltatások éves árdinamikája csökken.

Az élelmiszerek között a gyümölcsök ára ugrott meg, míg a vendéglátásban júniusban enyhe csökkenés mutatkozott. A szezonális hatások nyáron fenntartják a szolgáltatások árnövekedését, különösen az üdülési szektorban.

A kormányzati árkorlátozó intézkedések legalább augusztus végéig érvényben maradnak, de egyre valószínűbb, hogy akár 2026-ig is fennmaradnak. Az infláció nyáron átmenetileg csökkenhet, őszre 4,5% körül alakulhat, év végére pedig újra megközelítheti a 4%-ot. A munkaerőpiac gyengülése enyhítheti a bérköltség okozta inflációs nyomást.

Az MBH éves előrejelzése 4,5%, de 2026-ra már felfelé mutató kockázatokat azonosítanak.

Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója szerint a júniusi adat megfelelt az előzetes várakozásoknak, és a szezonális mintázatot követte. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az infláció még mindig kívül van a jegybanki célsávon, ezért indokolt az óvatos monetáris politika. Az év második felében csökkenő inflációra számítanak, és év végére elképzelhető, hogy a pénzromlás üteme ismét a célsávon belülre kerül.

Ez felvetheti az év végén a kamatvágás lehetőségét, feltéve, hogy a forint stabil marad.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint az infláció emelkedésében bázishatások játszanak szerepet, mivel az előző hónapok havi áremelkedései alacsonyak voltak, miközben a tavalyi bázis gyenge. Ez torzíthatja az éves mutatót. Ugyanakkor a 4,6%-os infláció nem alacsony – az inflációs cél másfélszerese –, és több tényező is felfelé hajtja: magas élelmiszerárak, inflációs várakozások, energiafogyasztás növekedése.

A gyenge külső infláció, az olcsóbb olaj, a gyenge dollár és az árrésstopok viszont fékezik az áremelkedést. Kiemeli, hogy például a mosószerek és testápolók ára júniusban jelentősen csökkent. Az élelmiszereken belül a gyümölcsök 8,3%-kal drágultak, részben a gyenge mezőgazdasági kínálat miatt. A házon kívüli étkezés is jelentősen, 9,1%-kal nőtt, amit nem magyaráz teljesen a bérköltség.

A szolgáltatások éves inflációja lassult, a tartós cikkeknél viszont gyorsult. Regős szerint a jelenlegi adat még nem indokolja a monetáris lazítást, és a jövőbeli inflációs kockázatok – különösen az árrésstop kivezetése – is ezt támasztják alá. Az év végi infláció 4% körül, az éves átlag 4,6% lehet, feltéve, hogy az árkorlátozások év végéig megmaradnak.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az infláció négy hónapja stagnál havi alapon 0,0–0,2% között, ami részben a kormányzati árintézkedések eredménye. Az éves mutató viszont továbbra is magas, ami a strukturális infláció jele. A maginfláció csökkenése ellenére 4,4%-on áll.

Az infláció szerkezete vegyes képet mutat: a tartós fogyasztási cikkek ára meglepően emelkedett, míg az egyéb termékeknél (amelybe az újonnan bevezetett árrésstopos termékek tartoznak) érdemi árcsökkenés volt. A gyógyszerek árcsökkentésének hatása csak júliusban fog megjelenni. A szolgáltatások 0,6%-os havi drágulása nem volt meglepő, szezonális hatásokkal magyarázható.

Az ING előrejelzése szerint a következő hónapokban az infláció 4% közelébe süllyedhet, de ez csak átmeneti enyhülés lesz.

Az év végére újra 5% közelébe emelkedhet az éves ráta, így az éves átlag 4,6% lehet. A szakértő figyelmeztet: az árleszorító intézkedések mostani hatása a jövőben visszaüthet, és hosszabb távon is magasabban tarthatja az inflációs pályát. Az ING 2026–27-re 3,9%-os átlagos inflációt vár.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio