Súlyos agykárosodást okozhat a szúnyogirtó szer, amit Magyarországon használnak

Annak ellenére, hogy idén viszonylag alacsony a szúnyogártalom, több hazai térségben már hetek óta zajlik a kémiai szúnyoggyérítés. A közelmúltban tapasztalt esőzések miatt várhatóan megnő a rovarok száma a következő hónapokban, különösen a városi területeken,

ami újabb kémiai beavatkozásokat eredményezhet.

A Pesticide Action Network Europe friss jelentése szerint

a Magyarországon is alkalmazott deltametrin nevű hatóanyag agykárosodást okozhat a magzatokban és a fejlődő gyermekekben,

még az engedélyezett, hivatalosan biztonságosnak tekintett dózisok mellett is - nyilatkozta a Telexnek Kemenesi Gábor virológus.

Sorra mondják le a kémiai gyérítést a települések, például Gárdony, Törökbálint, Pomáz, a XI. kerület, a Dunakanyar is a V4 Fesztivál előtt

– mondta a kutató, majd hozzátette, hogy

ők mind vagy tárgyalnak a lemondásról, vagy már vissza is utasították a kémiai gyérítést.

Ezekben az esetekben a településeknek gyakran saját forrásból kell finanszírozniuk az alternatív megoldásokat, ahogy Pécs is teszi, ahol biológiai módszerrel kezelik a problémát.

Most leesett egy viszonylag jelentős esőmennyiség, ami a házak körül található edényeket, gyűjtőket meg fogja tölteni. Számítani lehet rá, hogy lesz ennek az esőnek szúnyoghozadéka

– figyelmeztetett a szakértő.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által koordinált gyérítés akkor is folytatódik, ha nincs jelentős szúnyogpopuláció. A döntések alapjául szolgáló adatok nem nyilvánosak, és a deltametrin-alapú permetezés ellentétes az európai irányelvekkel, valamint gyakran nincs összhangban a biológiai monitoring eredményeivel sem.

A kutatók összeszedtek több mint harminc, egymástól független tanulmányt, és mindegyik megjelöli a fejlődési neurotoxicitást a deltametrinnél, még a megengedett dózisnál kevesebb esetében is

– mondta Kemenesi Gábor, aki szerint ez azt jelenti, hogy

potenciálisan a fejlődő magzatokban, a kisgyerekekben, minden olyan élőlényben, akinek fejlődő idegrendszere van, súlyosan káros tud lenni.

A PAN Europe a kutatási eredmények alapján keresetet nyújtott be az Európai Unióhoz. Bár a vizsgálatok főként rágcsálókon készültek, az eredmények nagy valószínűséggel relevánsak az emberi szervezetre is, mivel hasonló élettani folyamatokról van szó.

A szakértő azt javasolja, hogy

a gyérítés idején az emberek ne tartózkodjanak a szabadban, és a használati tárgyakat, különösen a gyerekjátékokat vigyék zárt térbe.

További problémát jelent a rezisztencia kialakulása: a nyugat-nílusi lázat terjesztő nagyvárosi szúnyogok 30-50 százaléka már ellenálló a szerrel szemben. Eközben Európában növekszik a szúnyogok által terjesztett betegségek száma, beleértve a bőrférgesség és szívférgesség eseteit, valamint a tigrisszúnyog által terjesztett trópusi betegségeket.

A virológus rámutatott, hogy a jelenlegi gyérítési módszerek időzítése sem megfelelő:

Ezek a szúnyogok nagyon jól megvannak akkor is, ha este 8–9 óra között jön a ködölő autó. Ez csak arra jó, hogy a honos szúnyog még rezisztens is legyen a gyérítésre."

Súlyos hiányosság, hogy a kezelésekkel kapcsolatban nem érhetők el sem előzetes, sem utólagos mérési adatok, annak ellenére, hogy ezt az eljárásrendek és az uniós irányelvek is előírják.

Miközben Magyarország ragaszkodik a kémiai gyérítéshez, a legtöbb nyugat-európai országban már a biológiai módszerek dominálnak.

"Sőt, már Szerbiában is ez a helyzet, velük együtt dolgozunk, ott már régen megelőztek minket ebben. Németországban, Ausztriában, Spanyolországban csak akkor használnak kémiai gyérítést, ha, mondjuk, egy beutazással összefüggő, véletlenül behurcolt dengue-s eset környékén akarják a tigrisszúnyogokat irtani, de ez egy-két háztömbnyi terület ilyenkor, és azt szolgálja, hogy ne legyen helyi járvány." – mondta a virológus.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images