A kutatás-fejlesztés (K+F) kulcsszerepet játszik egy ország hosszú távú gazdasági növekedésében, mivel az új technológiák, innovációk és hatékonyabb termelési eljárások révén növeli a termelékenységet.
Ha egy ország a GDP-jének nagyobb hányadát fordítja K+F-re, az jelzi, hogy komolyan veszi a jövőbe való befektetést, és törekszik arra, hogy ne csak másoktól vásároljon technológiát, hanem maga is új megoldásokat fejlesszen ki. Ez segíti a gazdaságot abban, hogy magasabb hozzáadott értékű iparágakban versenyezzen. A K+F GDP-hez mért visszaesése azonban éppen azt jelzi, hogy hosszabb távon lemaradhat a technológiai versenyben.
Magyarországon pedig már sorozatban harmadik éve esik vissza a kutatás-fejlesztés a GDP-hez képest.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Mennyit költ Magyarország K+F-re?
- Hol állunk a nemzetközi versenyben?
- Miért gond, ha visszaesik a kutatás-fejlesztés?
- Egyre kevesebben dolgoznak itthon kutató-fejlesztő helyeken.
- Mennyit fordít K+F-re a műszaki és az orvostudomány?
- Az állam egyre inkább kiszáll a K+F-ből, míg a vállalatok költenek rá.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
