A kutatás-fejlesztés (K+F) kulcsszerepet játszik egy ország hosszú távú gazdasági növekedésében, mivel az új technológiák, innovációk és hatékonyabb termelési eljárások révén növeli a termelékenységet.
Ha egy ország a GDP-jének nagyobb hányadát fordítja K+F-re, az jelzi, hogy komolyan veszi a jövőbe való befektetést, és törekszik arra, hogy ne csak másoktól vásároljon technológiát, hanem maga is új megoldásokat fejlesszen ki. Ez segíti a gazdaságot abban, hogy magasabb hozzáadott értékű iparágakban versenyezzen. A K+F GDP-hez mért visszaesése azonban éppen azt jelzi, hogy hosszabb távon lemaradhat a technológiai versenyben.
Magyarországon pedig már sorozatban harmadik éve esik vissza a kutatás-fejlesztés a GDP-hez képest.
Amire választ kaphat cikkünkben:
- Mennyit költ Magyarország K+F-re?
- Hol állunk a nemzetközi versenyben?
- Miért gond, ha visszaesik a kutatás-fejlesztés?
- Egyre kevesebben dolgoznak itthon kutató-fejlesztő helyeken.
- Mennyit fordít K+F-re a műszaki és az orvostudomány?
- Az állam egyre inkább kiszáll a K+F-ből, míg a vállalatok költenek rá.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja jelenleg 2490 forint, ami augusztus 13-tól 2990 forintra emelkedik. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29845 forint, így tehát még jobban megéri éves előfizetésre váltani. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
