A brutális vámok ellenére is tartja magát a kínai export

A legfrissebb adatok szerint jelentősen nőtt Kína külkereskedelmi többlete a korábbi hónapokhoz képest. Mindezt az export ellenállósága és a gyenge belső kereslet miatti visszafogott import támogatta.

Az export májusi 4,8 százalékos éves növekedése júniusra 5,8 százalékra gyorsult, enyhén felülmúlva ezzel az elemzői várakozásokat.

2025 első felét vizsgálva mindez 5,9 százalékos éves növekedésnek felelt meg. A gazdaságpolitika számára kedvező adat azt mutatja, hogy Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései a vártnál kisebb hatást gyakoroltak a kivitelre. A júniusi adat azért volt fontos a döntéshozók és elemzők számára, mert ez volt az első teljes hónap a kínai-amerikai megállapodás után, így annak hatása is most kezd először kirajzolódni. A kínai-amerikai egyezség jótékony hatását legjobban a két fél közvetlen kereskedelmi forgalma szemlélteti, amely bár éves alapon csökkent júniusban is (-16,9 százalék), májushoz képest (-34,5 százalék) jelentős javulást mutat.

Az export növekedése a más, főként ázsiai országok emelkedő megrendeléseinek köszönhető. A fő húzóerőt a Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) államaiba (főként Thaiföldre és Vietnamba) és Japánba történő kivitel szolgáltatta, mely 16,8, illetve 6,6 százalékkal nőttek az elmúlt évben. Mindezek mellett India, Németország, valamint az afrikai és latin-amerikai kontinens globálisan egyaránt növelte kínai megrendeléseit, támogatva az ázsiai ország exportját. Termékköröket tekintve a legnagyobb bővülés a félvezetőkhöz, hajókhoz és autókhoz kötődött, míg külkereskedelmi szempontból legrosszabbul a mobiltelefonok, bútorok és cipők teljesítettek.

A kedvező külkereskedelmi egyenleg az export erősödése mellett nagy mértékben köszönhető a gyengélkedő importnak is.

Az idei tavaszt Kínában alacsony növekedés, valamint gyenge fogyasztás és belső kereslet jellemezte, amely a behozatalban is megmutatkozott. Ebben most némi fellendülés mutatkozik, hiszen a májusi 3,4 százalékos csökkenés után júniusban éves alapon 1,1 százalékkal bővült a kínai import dollárban. A legnagyobb visszaesés a mezőgazdasági termékekhez, energiahordozókhoz és autókhoz kapcsolódott, míg fellendülés a repülőgépek, félvezetők és számítástechnikai felszerelések tekintetében volt leginkább tapasztalható.

A tavaszi folyamatok eredményeképp az idei év első felében 586 milliárd dollárra nőtt a kínai külkereskedelem egyenlege. Ez közel 151 milliárd dollárral magasabb az egy évvel ezelőttinél, amely 34,6 százalékos növekedésnek felel meg. Az export kedvező hatása várhatóan a holnap nyilvánossá váló második negyedéves GDP-adatban is megmutatkozik majd, hiszen a fellendülő kivitel ösztönzőleg hatott a vállalatokra.

A kínai külkereskedelem jövőjét három faktor határozza meg:

• A kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalások.
• Kína kereskedelmi partnereinek USA-val való vámmegállapodásai.
• A más országokkal való kereskedelmi kapcsolatok alakulása.

Mindezekből látszik, hogy 2025 második felében is a világkereskedelmi bizonytalanság és Trump intézkedései játsszák majd várhatóan a főszerepet.

Bár a közvetlen amerikai-kínai kapcsolat marad ebben a legfontosabb, az EU-val és az ázsiai partnerekkel való viszony szintén meghatározó lehet a kínai gazdaság számára - elsősorban az újraexportra és helyettesítő termékekre gyakorolt hatásokon keresztül.

A gazdaság számára kedvező első féléves adat nagyban köszönhető a vámok miatti előrehozott megrendeléseknek, mely azonban az elemzők szerint várhatóan lecseng az év második felében.

Az év első fele mindazonáltal jó alapot teremtett a kínai gazdaság számára, így egyre biztosabbnak látszik, hogy a vámháború negatív hatása jó eséllyel elmarad a tavaszi várakozásoktól

- tették hozzá az ING szakértői.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio