Zsiday Viktor: fiskális felelőtlenség felsőfokon

Okosabb országokban fellendülés idején a költségvetési hiány egyrészt magától is csökken (automatikusan nőnek az adóbevételek és csökkennek pl. a munkanélküliségi és egyéb szociális ellátások), másrészt a gazdaságpolitika törekszik is rá, hogy csökkentse a hiányt: nem vállal új kiadásokat, nem csökkent adót, nem feltétlenül vág bele nagy állami beruházásokba. Így, amikor recesszióba kerül a gazdaság és ugyanúgy magától nő a hiány, mint ahogy fellendülés idején csökkent, még mindig van mozgástere beruházni, stimulálni, a gazdaságot megtámasztani, ami által a recesszió mélysége és hossza csökkenthető - vezeti fel cikkét Zsiday Viktor.

Viszont a „butább” (gyakran fejlődő) országok a fellendülés idején is szórják a pénzt, tovább fűtve a boomot, azaz magas költségvetési hiányt tartanak még a ciklus emelkedő fázisában is

- mutat rá a szakértő. Ennek eredménye igen gyors növekedés ezekben az években, de hátulütője, hogy amikor (és előbb vagy utóbb, de végül mindig) megérkezik recesszió, akkor nem hogy nem tudnak segíteni a gazdaságon, hanem takarékoskodniuk kell, adót emelni, kiadást csökkenteni, így a rossz időszak igen sokáig tarthat. Ennek kiváló példája a görög depresszió 2009-2016 között, vagy a magyar hét szűk esztendő 2006/7-12/13 között (és 2022 közepe óta hasonló helyzetben vagyunk ismét).

Trump azzal az ígérettel érkezett, hogy 3%-os gazdasági növekedést ér el, és 3%-ra szorítja le a költségvetési hiányt. A növekedés ennyi már biztosan nem lesz, de cserébe a költségvetési hiány is inkább 7% körül várható a következő 2 évben.

Ez önmagában is borzasztóan magas szám, de ami egészen különlegessé teszi az az, hogy komoly fellendülés idején, rendkívül alacsony munkanélküliség mellett következik be

- véli Zsiday.

A probléma az, hogy ha/amikor beüt a recesszió, ez a költségvetési hiány magától megugrik 8-10% környékére (illetve a hozamváltozás függvényében a projektált deficit 10% fölé is!), ami már minden emberi számítás szerint fenntarthatatlan. Normál esetben ilyenkor felrobbannak a kötvényhozamok, és az állam rákényszerül a nadrágszíjhúzásra, azonban a kiigazítás tovább mélyíti a recessziót (ami növeli a költségvetési hiányt), és ez újabb kiigazítást tesz szükségessé, így több évig tartó szenvedés jön a gazdaságban, általában komoly részvénypiaci mélyrepüléssel, fejtette ki Zsiday.

Azonban figyelembe véve a jelenlegi, erősen populista (gazdaság)politikai tendenciákat nagyon valószínű, hogy egy kezdeti kötvénypiaci pánik után a Fed be fog lépni, és maximálni fogja a kötvények hozamát (yield curve control), különösen amiatt, mert a külföldi befektetők bizalma jól láthatóan elpárolgóban van, amit a dollár folyamatos lecsúszása jól mutat. Nem marad tehát más, aki megvegye a kötvényeket, csakis a Fed. Ebben az esetben valószínűleg megugrik az infláció, beszakad a dollár, de ez az ára a bevatkozásnak.

Ebben a forgatókönyvben az USA választhat többévnyi nemnövekedés és a totális jegybanki monetizálás között.

- veti fel.

A szakértő rámutat, hogy a kötvénypiacok már mozgolódnak: mind a japán, mind a német nagyon hosszú lejáratú állampapírok hozama kúszik fel, és az amerikai 30 éves hozam is tapad az 5%-os szintre. Úgy tűnik, hogy a kötvénypiaci befektetőknek nem nagyon akaródzik az államok végtelen költekezését finanszírozni, és ez a folyamat igen hirtelen be tud gyorsulni. Amennyiben így fog történni, akkor ez a nyár számos piaci szegmensben (hiszen Las Vegassal ellentétben ami a kötvénypiacon történik az egyáltalán nem marad a kötvénypiacon) igencsak forróvá tud válni - zárja posztját.

Címlapkép forrása: Portfolio