Az orrunk előtt írják újra a világűr hatalmi térképét

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Űr, lánc, szabadság

Amíg mi a sarki boltban vacakolunk az apróval, Elon Musk és egy decentralizált autonóm szervezet (DAO) a Jupiter körüli pályán tárgyal egy szatellittel. Ez persze egy kis túlzás – legalábbis most még az. Kijelenthető, hogy a világűr meghódítása már rég nem kizárólag államok privilégiuma.

A 20. századi űrversenyt a Szovjetunió és az Egyesült Államok dominálta, mára azonban a magánszektor és új technológiák is fellőtték magukat az élmezőnybe. És ha hiszünk a jövőkutatóknak, a következő évtized nagy kérdése nem az lesz, hogy ki jut először a Marsra, sokkal inkább az, hogy ki írja a szabályokat odafenn. A válasz meglepő lehet: egy blokklánc.

Az űrkorszak visszatér – de most blokklánccal

Az űripar épp most éli második aranykorát. Az Artemis-program a Holdra vinné vissza az embert, Elon Musk rakétái már szinte rutinszerűen térnek vissza a légkörből, és több ezer műholdat lőttek fel csak az elmúlt években. A Starlink már most is egy globális internethálózatot húz fel az égre, és hamarosan mások is követhetik.

Ma, akinek elég pénze és kreativitása van, beszállhat. A SpaceX, a Blue Origin, a Rocket Lab és tucatnyi más startup már nem csak nézelődik odafent, hanem üzletel. Az űr mostanra nemzeti presztízs helyett üzleti modell lett.

Robbanásszerűen növekszik a kereslet a precíziós mezőgazdaság, az önvezető autók, a katonai felderítés, a klímamonitoring és a globális kommunikáció iránt. Mindez adatokat, irányítást és gyors döntéshozatalt igényel, olyan szinten, amit egyetlen központi rendszerre már aligha érdemes rábízni.

Itt lép be a képbe a blokklánc, amit sokan a kriptovalutákkal azonosítanak, csakhogy a blokklánc nem pénz, hanem infrastruktúra. Egy olyan nyilvántartási rendszer, amit nem lehet meghamisítani, lekapcsolni vagy központilag manipulálni, és pontosan ez az, amire az űripar egyre inkább rá van utalva.

Műholdak közötti biztonságos kommunikáció

Az űreszközök közötti kommunikáció és koordináció kritikus, főleg ha több tucat vagy több száz műhold dolgozik össze egy konstellációban. A blokklánc segítségével lehetőség nyílik hitelesített, elosztott kommunikációra, ahol az adatokat nem lehet manipulálni, a szabályokat nem lehet kijátszani. Például a SpaceChain már 2019-ben felküldte az első blockchain műholdját, és azóta több sikeres küldetésen is túlvan. Az a vállalat célja, hogy elosztott alkalmazások futhassanak az űrben.

Ezzel meg is érkeztünk a smart contract-alapú döntésekhez: képzeljünk el műholdakat, amelyek önállóan döntenek, például ütközéselkerülésről vagy adatcsatornák kiosztásáról, okosszerződésekben előre rögzített szabályok alapján. Ez a fajta automatizált, megbízható irányítás kulcsfontosságú lehet a zsúfolt alacsony föld körüli pályákon. A NASA jelenleg pont ezen dolgozik, kutatások folynak arról, hogyan használható a blokklánc az autonóm űrjárművek koordinálására.

Ehhez kapcsolódóan a földi rendszerek biztonsága terén nem árt tisztázni: az űrből érkező adatok (meteorológiai szenzorok, navigációs jelek, stb.) az életünk számos területére hatnak. Beláthatatlan következményekkel járhat, ha ezeket az adatokat valaki manipulálja. A blokklánc technológia képes ezeket visszakövethetően és hitelesen tárolni. A Constellation Network például a big data decentralizált feldolgozására és védelmére fejlesztett blokklánc-hálózat, amely együttműködik az amerikai védelmi iparral.

Kihez tartozzon egy Mars-bázis?

Érdemes eljátszani a gondolattal: ha rajtunk múlna, hogyan döntenénk, kinek adnánk az uralmat egy marsi bázis felett? Egy kormánynak, egy vállalatnak, vagy egy globális DAO-nak?

A hagyományos válasz egy kormány lenne, elvégre az államok törvényeket hoznak, hadseregeket tartanak fenn, és felelősséget vállalnak a polgáraikért. De mi van akkor, ha több nemzet polgárai dolgoznának együtt egy marsi telepben? Melyik ország törvényei érvényesek? Ki dönt a konfliktusokról? Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a vállalati megoldás sem tökéletes. Bár egy magáncég hatékonyan működhet, mi a garancia arra, hogy az összes érintett érdekeit figyelembe veszi? És mi történik abban az esetben, ha a cég csődbe megy vagy eladják?

A harmadik út egy globális DAO lehet, ahol a résztvevők közösen, demokratikusan hozzák a döntéseket, előre rögzített szabályok szerint. Ez persze új kihívásokat is tartogat. Például hogyan reagál a rendszer egy váratlan helyzetre, hogy a döntések gyorsak legyenek, amikor egy oxigénhiány esetén percek alatt kell cselekedni?

A DAO-k (decentralizált autonóm szervezetek) már ma is lehetővé teszik, hogy emberek közösségei, nemzetállamoktól függetlenül, közösen finanszírozzanak és vezéreljenek projekteket. Miért ne működhetne ez egy Hold-bázisnál vagy aszteroida-bányánál?

Európai függetlenség az űrben

Miközben a jövő űrrendszereiről fantáziálunk, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ma Európa és benne Magyarország, jelentős mértékben függ az amerikai műholdas adatoktól, sőt egyre inkább a kínai műholdak szolgáltatásaitól is.

Ez nem csupán kényelmetlenség, hanem stratégiai sebezhetőség. Ha holnap az Egyesült Államok úgy dönt, hogy korlátozza a műholdas adatokhoz való hozzáférést, vagy Kína manipulálja a saját műholdjaiból érkező adatokat, Európa kiszolgáltatottá válik. Az önvezető autóktól a precíziós mezőgazdaságig, a pénzügyi rendszerektől a katasztrófavédelemig minden az űrből érkező adatokon múlik.

A blokklánc-technológia lehetőséget ad egy európai „digitális szuverenitásra" az űrben is. Decentralizált rendszerekkel, amelyek nem egy-két nagyhatalom irányítása alatt állnak, hanem egy nemzetközi közösség demokratikus döntésein alapulnak. Ez nem utópia, az Európai Űrügynökség, az ESA például már dolgozik azon, hogy a kis műholdakból származó adatokat blokklánc-alapú rendszeren keresztül, átlátható módon osszák meg – ne csak a nagy állami szereplőknek, hanem bárki számára elérhető módon.

Sebehető információk, kiszolgáltatottá válhatunk

Ne feledjük, az internet is katonai projektként indult, de végül a civil élet idegrendszere lett. Egy darabig mindenki azt hitte, hogy az internet demokratikus, szabad és nyílt lesz, de mára tudjuk, hogy a legtöbb adat pár nagyvállalat és kormány kezében összpontosul. A kérdés az: megismételjük-e ugyanezt az űrrel?

A blokklánc-technológia lehetőséget ad egy másik útra, ahol nem zárnak ki senkit a részvételből, nem manipulálhatóak az adatok, és az irányítás szélesebb közösség kezébe kerülhet, amely demokratikusan veszi figyelembe az érdekeket és igényeket. De ehhez az kell, hogy ne csak a rakétákat fejlesszük, hanem az elveket is, amelyek alapján működtetjük őket.

Adja magát a kérdés, hogy mindez szép és jó, de mi közünk nekünk ehhez? Több, mint azt bárki is gondolná. Az okostelefonunk navigációja, az időjárás-előrejelzés, a nemzetközi kereskedelem logisztikája mind-mind az űrből érkezik. Ha ezek az információk sebezhetőek, vagy néhány szereplő uralma alatt állnak, mindenki kiszolgáltatottá válik. Ezekkel a plasztikus példákkal máris könnyebben belátható, hogy a blokklánc-technológia nemcsak a kriptovalutákról szól, hanem arról is, hogy hogyan tárolunk adatokat, hogyan hozunk döntéseket, és kiben bízunk, akár a Földön, akár azon túl.

A jövő űrbéli rendszerei nem csak rakétákból, antennákból és napelemekből fognak állni, hanem sorokból, kódokból és blokkokból. A kérdés már nem az, hogy ez megtörténik-e, hanem az, hogy aktív részesei leszünk-e ennek a folyamatnak, vagy csupán passzív fogyasztói leszünk. Az űr kapui mindinkább kitárulnak. Rajtunk múlik, hogy beleszólunk-e, miként formálódjon ez a jövő. A kitáruló kapuk egyúttal azt üzenik: merüljünk el egy-egy témában, képezzük magunkat, és ha tehetségünk van hozzá, alkossunk valami újat! Azt már most látni, a következő évtized meghatározza, hogy az űr a szabadság szárnyaló jelképévé válik-e, vagy csupán egy szűk elit kezében összpontosul a még nagyobb befolyás.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images