Kifacsarják a gazdagokból azt az adót, amit mindenáron megpróbáltak megúszni

A 2026-os francia költségvetés tervezett intézkedéseiről tartott részletes beszámolót Amélie de Montchalin közpénzügyi miniszter a nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága előtt.

A javasolt „adó- és társadalmi igazságossági csomag” összértéke közel 10 milliárd euró, amelyből 2 milliárdot a leggazdagabbakra kivetett új típusú teher jelentene.

Az intézkedések a jelenlegi magas jövedelműeket terhelő hozzájárulás (Contribution sur les Hauts Revenus, CDHR) kiterjesztésére és az optimálisan strukturált, de gazdaságilag inaktív vagyon újraszabályozására épülnek.

A CDHR egy 2025-ben bevezetett különadó, amelyet a legmagasabb jövedelmű magánszemélyek fizetnek a normál jövedelemadón felül. A cél az volt, hogy a költségvetési hiány csökkentésében nagyobb szerepet vállaljanak a leggazdagabbak. Az adó sávos rendszerű, és a jövedelem típusa alapján nem differenciál, így

egyaránt terheli a munkajövedelmet és a tőkenyereséget, hacsak nem esik más kedvezményes szabály alá. Eddig mintegy 1,5 milliárd eurós bevételt reméltek tőle évente, de a valós bevétel elmaradt ettől.

A kormány most azt tervezi, hogy szigorítja vagy kiterjeszti ezt a rendszert: olyan vagyontípusokra céloznak, amelyek bár papíron értékesek, a valóságban nem vesznek részt a gazdasági körforgásban – például holdingcégekben felhalmozott tőke, amit nem fektetnek be, nem termel hasznot, csak „parkol”. Ezekre új adószabályokat dolgoznának ki, hogy ne lehessen ilyen könnyen kikerülni az adózást a vagyon „elrejtésével”.

A jövő évi költségvetésben ezzel az átalakított vagy újonnan bevezetett gazdagadóval már 2 milliárd eurós bevételt szeretnének elérni.

A technikai részletekről még egyeztetnek, de a cél, hogy ne csak a magas jövedelmet, hanem a gazdaságban nem aktívan hasznosuló nagy vagyont is megadóztassák.

Emellett külön adóval számolnak a kis ingatlanparcellák esetében is, amely további 500 millió eurós bevételt hozhat.

A francia kormány több ponton is hozzányúlna az adókedvezmények rendszeréhez: megszüntetnék az elavult vagy hatástalan elemeket, illetve 10 százalékkal csökkentenék egyes dinamikusan növekvő kedvezmények felső határait. A kutatás-fejlesztési és személyes szolgáltatási kedvezmények nem esnének ebbe a körbe, de utóbbi területen – különösen a gyermek-, idősgondozási és fogyatékkal élőket támogató szolgáltatások esetében – külön vizsgálat várható.

A nyugdíjasokra vonatkozó 10 százalékos adókedvezmény átalakítása is terítéken van, amely egyösszegű támogatássá alakítva mintegy 1 milliárd eurós megtakarítást hozhat.

A társadalombiztosítási és adócsalás elleni küzdelem újabb elemekkel bővül: 1 milliárd euró pluszbevételt várnak az adócsalás elleni fellépéstől, míg a társadalombiztosítási csalások visszaszorítása költségcsökkentésként jelenik meg, ugyancsak 1 milliárd euró értékben. Kiemelt célterületek közé tartoznak a betegszabadságokkal, a hallókészülék-támogatásokkal, a MaPrimeRénov’ lakásfelújítási programmal, illetve a személyes képzési számlákkal kapcsolatos visszaélések.

A francia kormány szeptemberben terjeszti be az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatokat, amint újra összeül a parlament. A teljes költségvetési konszolidációs csomag – amelynek egyharmadát adók formájában szednék be – körülbelül 44 milliárd euróra rúg majd, de a részletek további politikai egyeztetések során válhatnak véglegessé.

A világon egyre több ország tervezi, hogy megadóztatja a leggazdagabbakat, különösen a passzív vagyonelemek, nem realizált tőkenyereségek kerülhetnek célkeresztbe. Ha a francia sikeres lesz, Európában, de az egész nyugati világban sorra jelenhetnek meg a hasonló terhek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images