Egy kicsit ma mindenkinek jövőkutatónak kell lennie – Miért fontos ez?

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az ókori görög Delphoi jósda az egyik legismertebb példa. Apollón templomában Püthia jósnő szinte transzban fogadta az uralkodókat és hadvezéreket, és homályos jóslatok formájában vázolta fel nekik a jövőt. Ezeket a papjai próbálták lefordítani az „ügyfelek” nyelvére, amik gyakran félreértelmezhetők lettek. Krőzus, Lídia királyának azt mondta, hogy ha átkel a folyón, egy nagy birodalom fog elesni. Átkelt és elvesztette a háborút, a saját birodalma veszett el. A jóslat technikailag beteljesült, de nem volt nagy segítségére a királynak. A valóság az, hogy Püthia nem látta a jövőt. Modern geológiai kutatások feltárták, hogy a templom alatt lévő kőzetekből metán és szén-dioxid gáz szabadult fel, ami hallucinációkat okozott. Ezért volt transzban, a meglátásai pedig köszönőviszonyban sem voltak a jövő valóságával.

Viszont amikor jövőkutatói módszert használtak a papok, más volt az eredmény. I. e. 3000 körül az egyiptomi papok megnézték a Nílus vizét és hordalékait, majd megmondták a népnek, milyen lesz a termés. Nagy pontossággal eltalálták. Mágiának tűnt ez az embereknek és az uralkodóknak, ezért nagy becsben tartották a papokat. Valójában az előrejelzés (forecasting) jövőkutatói módszerét használták. Csak nekik voltak feljegyzéseik arról, hogy a Nílus színéhez képest milyen lett az előző évtizedekben a termés. Hiszen csak ők tudtak írni és olvasni. Pusztán megfigyelés alapján jósoltak.

• Ha a víz tiszta volt, a Viktória-tóból érkező Fehér-Nílus uralta az áramlást, ami alacsony terméshozamot eredményezett.
• Ha sötét volt a víz, a Kék-Nílus vize dominált, amely bő termést ígért.
• Ha az Etióp-fennsíkról lezúduló Atbara folyó zöldesbarna színét öltötte magára, végzetes áradást jósoltak, amely tönkretette a termőföldeket.

Így a tisztviselők előre tervezhettek, és vagy nagy mennyiségű gabonát raktároztak el, vagy új adókat vetettek ki.

Annak, aki ezt a módszert nem ismerte, ez varázslatnak tűnt. A jóslatokkal és próféciákkal az a gond, hogy azt feltételezik, egyetlen jövő van előttünk és azon meg lehetne jósolni, hogy mikor mi fog történni, ha képesek lennénk erre a mágiára.

Még a nyelvekben is a jövő általában egy szinguláris szó (a jövő, the future, l’avenir, futurum). Pedig több jövő létezik.

Egy új gondolkodásmódot kellene befogadnunk arról, hogy mivel több lehetséges jövő áll előttünk, valójában arra vannak tudományos módszerek, hogy ezeket a jövőket megfigyeljük, elemezzük, sőt kiválasszuk a vágyott jövőt, ami felé elkezdhetünk törekedni. Mivel aktív és direkt hatásunk van a jövőnkre, a jövőinkre.

A jövőkutatás tudománya ezen dolgozik az 1960-as évek óta. Forgatókönyv-elemzés, forecasting, jövőképalkotás, a jövőkerék és még tucatnyi bevált és sikeres módszer bizonyítja, hogy rossz célt fogalmaztunk meg eddig.

Nem az a kérdés, hogy lehet-e tudni, mit hoz a jövő (hiszen, nem), hanem hogy meg lehet-e mondani, milyen jövőképek előtt állunk, fel tudunk-e rájuk készülni és tehetünk-e bármit a vágyott jövő eléréséért.

A válasz mindegyik kérdésre egy magabiztos igen és számos példát láttunk már rájuk.

• A jövőkerék például abban segít, hogy egy adott eseménynek vagy mérföldkőnek a jövőben mik lesznek az elsődleges és másodlagos következményei. Az új-zélandi kormány használta már az urbanizáció feltérképezésére az országban. De kutatók is ehhez a módszerhez fordultak, amikor azt akarták felmérni, egy következő járványnak milyen hatása lesz egy adott nemzet egészségügyére.
• A forgatókönyv-elemzés teszi lehetővé, hogy nagy skálát lefedő víziókra stratégiákat építsünk. A COVID-19 alatt az Egészségügyi Világszervezet használta a világjárványok lehetséges kimeneteleinek feltérképezésére és a felkészültségi stratégiák javítására. A szingapúri kormány rendszeresen alkalmaz forgatókönyv-elemzést nemzeti szintű stratégiák kialakításához, például a demográfiai változások vagy a technológiai átalakulások hosszú távú hatásainak vizsgálatára.
• De nem csak konkrét jövőkutatói módszerek segíthetnek bárkinek nagyobb magabiztossággal elemezni a jövőt. A pszichológiában jól ismert jövőbeli én talán a leggyakorlatiasabb mindennapi elv, amit akár mától alkalmazhatunk. Az elv lényege, hogy léteznek jövőbeli énjeink, akikkel érdemes lenne kapcsolatot kialakítani és azt ápolni. Ugyanis nap, mint nap döntéseket hozunk, amelyek nem a mai énünkről szólnak – hanem a jövőbeliről. Felkelünk reggel futni. Nem a mai kényelmünkért, hanem a holnapi egészségünkért. Megtakarítunk, hogy legyen tartalékunk. Elmegyünk szűrésre, hogy elkerüljünk betegségeket. Fát ültetünk, mert árnyékot fog adni. Ráadásul kutatások szerint, ha a jövőbeli énünkre a jelenlegi énünk közvetlen meghosszabbításaként tekintünk, akkor nagyobb hajlandósággal hozunk a jelenben olyan döntéseket, amelyek az akkori énünk hasznára válhatnak majd.

A technologizált és információval túltelített, társadalmi változások sorával átszőtt korunkban új viszonyt kell kialakítanunk a jövőhöz, hogy meg tudjunk birkózni a modern kor precedens nélküli kihívásaival.

Legyen az a klímaválság, a mesterséges intelligencia felemelkedése, vagy a doomscrolling hatása a mentális egészségünkre. A cél az, hogy ne féljünk, akár szorongjunk tőle, hanem merjük felfedezni és kiaknázni a lehetséges jövőket, amikre – és ez mindennél fontosabb – hatásunk van.

Ha társadalmi szinten egy új nyelvet alakítunk ki a jövővel kapcsolatban, elkezdünk más színben beszélni róla. Nem egy árny lesz, ami a fejünk fölött lebeg szablyaként, hanem valami, amit együtt hozunk létre a jövő generációkért is.

A jövőkutatás és annak módszerei ezt teszik lehetővé, ha készek vagyunk befogadni őket. Én azt állítom, hogy ezeket a módszereket bárki el tudja kezdeni használni és a Térkép a jövőhöz – Jövőkutatás mindenkinek című könyvem a Partvonal Kiadó gondozásában pontosan ezt hivatott elindítani. Hogy onnan mit kezdünk a jövőinkkel, az már csak rajtunk múlik.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images