Ez az a technológiai terület, ahol Európának van esélye a világ élére állni

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Uniónak szembe kell néznie katonai erejének és gazdasági versenyképességének hiányával. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter kijelentette, hogy Amerika már nem „elsősorban Európa biztonságára koncentrál”. Mario Draghi európai versenyképességről szóló 2024-es jelentése pedig arra figyelmeztetett, hogy az EU-nak elő kellene mozdítania az innovációt ipara jelentőségének megőrzése érdekében. Nyilvánvaló, hogy a múltbeli szövetségekre és az örökölt előnyökre történő alapozás már nem járható út Európa számára.

Ezeknek a kihívásoknak a kezelése új szövetségek kialakítását és új előnyök kifejlesztését igényli – különösen a kvantum-számítástechnika területén. Bár sokat hallani az AI globális erőviszonyokat megváltoztató képességéről, a kevésbé hangos kvantumforradalom ugyanolyan jelentős áttöréseket ígér az ipar, a kiberbiztonság és a védelmi stratégia területén.

És bár az EU messze lemarad Kínától és az Egyesült Államoktól a mesterséges intelligencia és a fejlett félvezetők terén, még mindig van esélye arra, hogy az unió vezető szerepet töltsön be a kvantumtechnológiák terén. De az idő gyorsan fogy.

A kvantum-számítástechnika nem csupán a klasszikus számítástechnika gyorsabb változatát jelenti – ez egy teljesen új formája az információfeldolgozásnak. A bináris kódok helyett a kvantumszámítógépek qubiteket használnak, amelyek egyszerre több állapotot is képesek tárolni, így komplex problémákat nem egymás után, hanem párhuzamosan tudnak megoldani.

Bár ezek a szupererős számítógépek még évekre vannak a teljes kiforrottságtól az instabilitásuk és a magas hibaarányuk miatt, több más típusú kvantumtechnológiát már használnak.

• A kvantumszenzorok rendkívüli pontosságuknak köszönhetően átalakítják a katonai műveletek és a nukleáris elrettentés világát.
• A kvantumkriptográfia által támogatott kommunikáció védelmet nyújt a kritikus infrastruktúra és a szellemi tulajdon ellen irányuló egyre fejlettebb és gyakoribb kibertámadásokkal szemben.
• A kvantumalgoritmusok pedig az ipari logisztika és a katonai szimulációk terén hoznak előrelépéseket.

A kvantumtechnológiai képességek fejlesztése lehetővé tenné Európa számára, hogy megerősítse védelmét. A NATO keleti szárnyán és különösen Ukrajnában az ilyen számítástechnika olyan navigációs rendszereket működtethetne, amelyek GPS-jelek nélküli környezetben is működnek, illetve olyan érzékelőket, amelyek képesek észlelni a lopakodó repülőgépeket és tengeralattjárókat, valamint olyan megfigyelő eszközöket, amelyek feltárják az ellenség rejtett tevékenységeit. Felismerve a kvantumtechnológiákban rejlő potenciált a hírszerzési, megfigyelési és felderítési képességek javítása terén, az amerikai Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynöksége (DARPA) jelezte, hogy kész ilyen technológiákat kifejleszteni. Európának sem szabad lemaradnia.

• A versenyképesség szempontjából a kvantumtechnológia új életre keltheti Európa gyengélkedő autóiparát, mivel a fejlett modellezés felgyorsíthatja az akkumulátorok innovációját.
• A kvantum-számítástechnika növelheti a kontinens energetikai versenyképességét az erősen a megújuló energiaforrásokra támaszkodó villamosenergia-hálózatának stabilizálásával,
• valamint támogathatja az erős gyógyszeripari szektorát azáltal, hogy felgyorsítja a gyógyszerkutatásokat és javítja a betegségek korai felismerését.

Ezek a fejlesztések elősegítenék a klímacélok elérését, csökkentenék a fosszilis energiaforrások importjától való függőséget, és enyhítenék az egészségügyi rendszerek terhét.

Szerencsére Európa erős pozícióból lép a kvantumversenybe.

• Kutatóintézetei – köztük a holland QuTech és a német Forschungszentrum Jülich – globálisan versenyképesnek számítanak. Európában több kvantummérnököt képeznek, mint bármely más földrészen,
• továbbá a világ kvantumtechnológiai vállalatainak közel negyede Európában található,
• valamint a kontinens globális vezető szerepet tölt be a kvantumszenzorok és -kommunikáció terén.
• Az EU politikai konszenzust is kialakított a kvantumtechnológiák stratégiai fontosságáról. A Quantum Flagship, az Európai Bizottság 1 milliárd euró értékű kutatás-fejlesztési kezdeményezése olyan cégeket támogat, mint a Pasqal és az IQM, amelyek kvantumhardvert gyártanak.
• Az EU több milliárd eurót különített el olyan programokra is, mint az Európai Kvantumkommunikációs Infrastruktúra Kezdeményezés (European Quantum Communication Infrastructure Initiative) és az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás (European High Performance Computing Joint Undertaking). A kvantumhardver-gyártás bővítése terén Európa precíziós gyártási bázisa – a német gépektől a holland litográfiáig – előnyösnek bizonyulhat.

De egy jól ismert akadály – a laboratóriumi áttörések és a piaci siker közötti úgynevezett „halál völgye” – semmissé teheti ezeket az előnyöket. Az európai kvantum startupok kevesebb magánfinanszírozást kapnak, mint amerikai riválisaik, ami sokukat arra kényszerít, hogy tőkét keresve Észak-Amerikába és Ázsiába tegyék át működésüket. Az USA magánbefektetésekre és védelemre épülő megközelítéséhez vagy Kína állami támogatású stratégiájához képest az EU széttagolt finanszírozási és irányítási rendszere végzetes lehet, és semlegesítheti az EU számos technológiai erősségét.

A kvantumtechnológiában rejlő potenciál stratégiai előnnyé történő alakításához az EU politikáját több alapelvnek kellene irányítania. Először is, a kutatás-fejlesztés terén az uniónak olyan felhasználási területekre kell összpontosítania, amelyek gyors eredményeket hoznak a hagyományos ágazatokban, mint például a gyógyszeriparban, az autóiparban és a zöldenergia-szektorban. Ugyanakkor létre kell hozni a DARPA európai változatát, amely finanszírozná a magas kockázatú, kettős felhasználású kvantumtechnológiákat, amelyek közvetlen védelmi és kiberbiztonsági alkalmazásokkal rendelkeznek.

Másodsorban, az EU tagállamainak védelmi biztosítékokat kell létrehozniuk – az exportellenőrzéstől a befektetések szűrési mechanizmusain és a szellemi tulajdon védelmén át – az olyan érzékeny kvantumkutatások számára, amelyek kémkedésnek vagy külföldi felvásárlásnak lehetnek kitéve. Ehhez az EU-nak partnerségeket kell kialakítania más megbízható demokráciákkal. A mélyebb kvantumszövetségek lehetővé tehetik az EU számára, hogy nagyobb hatást gyakoroljon a globális szabványalkotásra, miközben csökkenti függőségét az ellenséges országok ellátási láncaitól.

A legfontosabb azonban annak felismerésének kellene lennie, hogy Európa kvantumtechnológiai ambícióinak megvalósításához nem csupán technikai kiválóságra, hanem politikai bátorságra is szükség van. Európa túl sokáig nézte a partvonal mellől ahogy az USA és Kína meghatározza az újonnan létrejövő technológiák szabályait.

A kvantum-számítástechnika egy ritkán adódó lehetőséget kínál fel a kontinensnek, hogy egy adott technológiai területen az élre álljon.

Ennek kihasználásához az európai politikai döntéshozóknak magukávé kell tenniük a tudatos kockázatvállalás kultúráját. A kvantumtechnológiai verseny kimenetele végső soron attól függ majd, hogy Európa hisz-e majd abban, hogy vezetővé válhat ebben a szegmensben.

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Soňa Muzikárová
Az Európai Központi Bank volt közgazdásza, az OECD volt diplomatája és a szlovák külügyminiszter-helyettes volt főtanácsadója, az Atlantic Council vendég vezető kutatója.

Címlapkép forrása: Shutterstock