Trump valójában Kína győzelmét segíti elő a globális AI-versenyben

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

A Covid-korlátozások és a technológiai szektor elleni kormányzati fellépés következtében Kína AI-vállalatai számára 2023 nagy része gondokkal teli volt. Míg az amerikai cégek egyre erősebb modellekkel és alkalmazásokkal álltak elő, addig úgy tűnt, hogy a kínai szabályozó hatóságok szigorú és gyakran zavaros szabályozásokkal igyekeztek korlátozni a hazai innovációt.

A kínai AI-vállalatoknak azonban új stratégiák bevezetésével, valamint a hatóságok és a magánfejlesztők közötti intézményi kapcsolatok egyszerűsítésével sikerült kilábalniuk ebből a helyzetből. Azóta jelentősen megváltoztak a feltételek:

az amerikai AI-iparág Donald Trump elnöksége alatt kaotikus szabályozási környezettel küzd, míg Kína AI-szabályozási megközelítése rugalmasabbá és az innovációt jobban támogatóvá vált.

Számos fejlemény hozzájárult ehhez a változáshoz. Először is, új intézményi mechanizmusok megjelenése segített kialakítani egy együttműködőbb, több érdekelt felet bevonó szabályozási megközelítést, ami új AI-vállalatok létrehozását ösztönözte. Egyik jelentős példája ennek a DeepSeek, Kína áttörést hozó AI-vállalata, amely egy fedezeti alapból nőtt ki. Más vállalatok, mint a Zhipu AI és a Moonshot AI – a Kimi modell megalkotója – a Tsinghua Egyetem és a Pekingi AI Akadémia (regionális kormányzati támogatással létrehozott nonprofit iparági szövetség) közötti partnerségből származnak.

Ezek a partnerségek nem csupán új AI-fejlesztők megjelenését hozták, hanem új energiával és friss tehetségekkel is gazdagították Kína AI-ökoszisztémáját. Míg sok regionális kormányzat továbbra is súlyosbodó pénzügyi helyzettel küzd, különösen a költséges Covid-elleni intézkedések következtében, addig a vezető városok profitálnak a világszínvonalú infrastruktúra, a technológiai szektor számára nyújtott célzott állami támogatások (mind közvetlen és közvetett szubvenciók), valamint a hardver- és szoftvercégek közötti szinergiák kombinációjából jelentkező hatásokból.

A magánvállalatok és az állami szervek, például az ipari és információs technológiai minisztérium, valamint a kiberbiztonsági hivatal (CAC) közötti szorosabb együttműködés kihatott a szabályozás alkalmazására, gyakran a technológiai ipar javára. Ezek a szervek olyan kapcsolt think tankeken keresztül működnek, mint a Kínai Információs és Kommunikációs Technológiai Akadémia (CAICT), valamint olyan iparági csoportokon keresztül, mint a Kiberbiztonsági Szövetség, hogy rendszeres párbeszédeket folytassanak magán fejlesztőkkel és akadémiai szakértőkkel.

Bár ezek az egyeztetések nem nyilvánosak, szélesebb körű perspektívákat tesznek lehetővé, és hozzájárultak egy olyan szabályozási környezet kialakításához, amely kiszámíthatóbb és jobban igazodik a technológiai innovátorok gyakorlati igényeihez. A 2023 előtti időszakhoz képest az AI-fejlesztőkre vonatkozó szabályozás egységesebbé és könnyebben áttekinthetővé vált. Maguk a jogszabályok nem változtak, de a korábban homályos vagy terhes követelmények vonatkozásában ma már egyértelműbb megfelelési iránymutatások érvényesülnek.

A gyakorlatban a szabályozói ellenőrzés a fejlesztés korai szakaszaiból, mint például az adatgyűjtés és a modellek képzése, áthelyeződött a konkrét alkalmazásokra. A legtöbb szabály ma már az AI-modellek alkalmazásának módját célozza meg, nem pedig azok felépítését, így a vállalatok viszonylag akadálytalanul gyűjthetnek képzési adatokat és fejleszthetnek alapmodelleket. Ugyanakkor az AI-modellek által generált tartalomra továbbra is szigorú szabályozás vonatkozik.

Végül azt is ki kell emelni, hogy a kínai AI-vállalatok jelentős összegeket fektettek be innovatív nyílt forráskódú modellek fejlesztésébe. Míg Joe Biden volt amerikai elnök kormányzata nemzetbiztonsági okokból fontolóra vette a nyílt forráskódú AI fejlesztések korlátozását, majd végül mégis úgy döntött, hogy támogatja azt, addig a kínai vállalatok, mint a DeepSeek és az Alibaba törtek előre, és számos, ma már világszerte használt nyílt forráskódú modellt dobtak piacra.

A kínai AI-szektor gyors felemelkedése éles kontrasztban áll a közelmúltbeli amerikai fejleményekkel.

• Sok AI-vállalat kezdetben üdvözölte a Trump-kormányzat deregulációs programját, de a részletes szakpolitikai javaslatok hiánya, valamint Trump kritikákkal kapcsolatos bosszúálló hozzáállása bizonytalanságot teremtett, és visszatartotta a jelentősebb elköteleződést.
• Ráadásul az állami kutatási finanszírozások drasztikus csökkentése és a szigorú bevándorlási korlátozás visszafogja a tehetségek áramlását, amely régóta táplálta az amerikai AI-szektort – ez pedig növekvő nyugtalanságot okoz az egész iparágban.

Az amerikai szabályozási környezet nem megfelelő működése teret adott a kínai AI-vállalatoknak a gyorsabb növekedéshez. A DeepSeek felemelkedése, Kína gyártásban és ellátási láncban betöltött domináns szerepe, valamint annak érzékelése, hogy az USA egyfajta önszabotázst hajt végre, fokozta a kínai technológiai szektoron belüli bizalmat.

Természetesen ez a dinamika változhat. Az amerikai kongresszus még mindig újra előterjesztheti a tagállami szintű AI-szabályozások tiltására irányuló javaslatot, hogy iparbarátabb szabályozási környezetet teremtsen. A Fehér Ház várhatóan még ebben a hónapban közzéteszi AI cselekvési tervét, amely tisztázhatja a Trump-kormány felügyeleti megközelítését a technológoiával kapcsolatban.

Ugyanakkor Kína önbizalma önteltséggé válhat. A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy amikor a Kommunista Párt úgy véli, stratégiai előnyt szerzett, gyakran az állami ellenőrzés szigorításával reagál. A több évtizedes gyors növekedés és viszonylagos nyitottság után például Hszi Csin-ping elnök fokozta a politikai és szabályozási nyomást a magánvállalatokra, különösen a technológiai szektorban.

Paradox módon megfigyelhető, hogy ha minél sikeresebbé válnak a kínai cégek, annál nagyobb az esélye, hogy a kormány kontrollját magukra vonják.

A DeepSeek esete kiváló példa erre: gyors elterjedése – mind Kínában, mind külföldön – a korlátozott tartalomszűréssel, a kis létszámú megfelelési teamekkel és viszonylag laza cenzúraprotokollokkal párosulva riadóztathatja az olyan szabályozó hatóságokat, mint a CAC.

A RedNote USA-ban tapasztalható növekvő népszerűsége aláhúzza a sikerrel járó kockázatokat. Az amerikai TikTok-felhasználóknak a RedNote platformján való tömeges megjelenése után néhány nappal a CAC állítólag utasította a RedNote kormánykapcsolati részlegét, hogy válassza le az amerikai usereket a kínai felhasználóktól. Bár a DeepSeek nagyon különböző szolgáltatásokat kínál, a CAC és más szabályozó hatóságok intézményesített paranoiája válogatás nélkül érvényesül. Valójában a DeepSeek felhasználói már észrevették a fokozott cenzúra jeleit, mivel a „kényes” kérdésekre adott válaszok állítólag folyamatosan változnak.

Jelenleg azonban, miközben a Trump-kormányzat kulturális forradalomra emlékeztető támadást indított az iparág és a társadalom ellen, addig a kínai kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy megerősítse globális technológiai vezető pozícióját. Ez mélyreható következményekkel járhat az amerikai befolyás jövőjére nézve.

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Karman Lucero
A Yale Law School keretében működő Paul Tsai China Center kutatója.

Címlapkép forrása: Shutterstock