Varga Mihály: óvatos és türelmes a jegybank

Olyan változások zajlanak körülöttünk, melyek egy dolgot tesznek biztossá, a bizonytalanságot, ebben a környezetben kell meghoznunk a döntéseinket. A júniusban adott inflációs előrejelzés eligazítást tud adni a piac szereplőinek arról, mi várható a kamatpályában, de hónapról hónapra haladunk és döntünk a beérkező információktól függően - emeli ki a várható kamatpálya kapcsán az elnök.

Márciusban elrendeltem az aranytartalékra vonatkozó felülvizsgálatot, ez három hónapig tartott, majd lehetővé tettük, hogy a parlamenti képviselők ellenőrizzék az aranytartalékot - mondja az elnök.

Nemzetközi összevetésben a viszonylag magas arányban aranyban tartalékoló országok közé tartozunk,

felül kell vizsgálni, hogy a következő években szükséges-e növelni az aranytartalékot.

Ez a vizsgálat elkezdődött, a Monetáris Tanács fogja majd tárgyalni a javaslatokat - teszi hozzá Varga.

Nem látunk olyan beérkezett adatokat, melyek átírnák a júniusi inflációs jelentésben ismertetett előrejelzésünket a 2025-re várható 0,8%-os gazdasági növekedéssel kapcsolatban - válaszolja a jegybank elnöke.

A magyar gazdaság szempontjából elemi fontosságú az euróbevezetés feltételeinek teljesítése. Ma az a gazdaságpolitika legfontosabb célja, hogy alacsony infláció, alacsony költségvetési hiány, árstabilitás és stabil növekedés legyen.

Ha ezek teljesülnek, akkor lehet gondolkodni azon, kell-e Magyarországnak euró és a bevezetés pályája milyen legyen

- mondja kérdésre válaszolva Varga.

A jelenlegi gazdasági környezetben továbbra is stabilitás-orientált monetáris politikára van szükség. A Tanács megítélése szerint az inflációs pályát övező kockázatok mellett szigorú monetáris politikával érhető el fenntartható módon az árstabilitás - szögezi le az MNB elnöke.

A jegybanki fedezett hitelprogramok kifutásával a bankrendszer szabad likviditástöbblete érdemben mérséklődött, ehhez igazodva döntött a Monetáris Tanács a kötelező tartalékráta csökkentéséről - indokolja Varga Mihály.

A hatósági és önkéntes árkorlátozó intézkedések jelentős inflációcsökkentő hatással bírnak, összesen 1,5%-kal alacsonyabb ezek miatt az áremelkedési ütem - szól az elnök a jegybank becsléseiről.

Az inflációs várakozások csökkentése kulcsfontosságú, a jegybanki céllal párhuzamos horgonyzásuk hozzá tud járulni a fenntartható gazdasági növekedéshez Varga Mihály szerint.

A rendelkezésre álló adatok alapján arra számítunk, hogy a gazdasági növekedés a második negyedévben is stagnálhat, ugyanakkor az év második felében fokozatos erősödés várható - ismerteti Varga.

Az amerikai és az uniós költségvetési csomagok a várakozások szerint 2026-tól élénkíthetik a gazdasági növekedést. Az USA esetében ez 2025-2034 között évente 0,5 százalék, míg az EU esetében 0,3-0,4%-os élénkülés várható - mondja Varga Mihály.

A lakossági inflációs várakozások továbbra is az árstabilitással konzisztens szintnél magasabban alakulnak, míg a vállalati inflációs várakozások csökkentek - emeli ki Varga. Szerinte az inflációs cél eléréséhez az inflációs várakozások csökkentése mellett a pénzpiaci stabilitásra van szükség.

A bankok kötelező tartalékrátáját 10%-ról 8%-ra csökkenti augusztustól a jegybank, ez technikai jellegű lépés, nem jelent változást a monetáris politika irányultságában - mondja az elnök.

A Monetáris Tanács továbbra is elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett, amihez óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés szükséges. Ezzel összhangban a mai ülésen a Tanács 6,5%-on tartotta az alapkamatot - kezdi Varga Mihály.

Keddi ülésén változatlanul hagyta az alapkamatot a Monetáris Tanács, és könnyen lehet, hogy még hónapokig így marad, hiszen a jelenlegi 4,6%-os infláció mellett egyelőre szóba sem kerülhet a lazítás.

Délután három órától sajtótájékoztatón ismerteti a mai döntés hátterét Varga Mihály elnök, az eseményről a Portfolio élőben tudósít majd.

Címlapkép forrása: Portfolio