Kiszivárgott: kőkemény lesz az EU megtorlása Trump lépéseire

Első lépésként az EU egyetlen csomagba foglalná azokat a válaszvámokat, amelyek egy már elfogadott 21 milliárd eurós, illetve egy korábban javasolt, további 72 milliárd eurós amerikai terméklistára vonatkoznak – közölte szerdán az Európai Bizottság szóvivője.

Az amerikai exportcikkek, köztük ipari termékek, például a Boeing repülőgépek, az USA-ban gyártott autók és a bourbon whisky, ugyanakkora, 30%-os vámmal néznének szembe, mint amit Trump kilátásba helyezett – állítják az ügyre rálátó források.

A brüsszeli válaszlépés körülbelül az amerikai EU-export egyharmadát érintené, tekintve, hogy tavaly az Egyesült Államok 335 milliárd euró értékben szállított árut az unióba.

A vámcsomag akár már augusztusban életbe léphet, de csak akkor, ha nem sikerül megállapodásra jutni, és az USA valóban bevezeti a fenyegetett intézkedéseket – mondták a tárgyalások részleteit ismerő források, névtelenséget kérve.

A tervezet akkor szivárgott ki, amikor egyre több uniós tagállam – köztük Németország – keményebb álláspontra helyezkedik válaszul az USA szigorodó tárgyalási taktikájára.

Trump kedden két vámmegállapodást jelentett be – az egyiket a Fülöp-szigetekkel, a másikat Japánnal. Mindkettő esetében mérsékeltebb vámok lépnek életbe, mint amit korábban kilátásba helyezett. Figyelemre méltó, hogy a japán autókra kivetett amerikai vám 15% lett, ami alacsonyabb a jelenlegi 25%-os szintnél, amely többek között az EU-t is érinti.

Európai vezetők ezen a héten Tokióban és Pekingben tárgyalnak Ázsia legnagyobb kereskedelmi partnereivel.

Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerdán a Bloomberg TV-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: az EU eddig nem tett olyan innovatív ajánlatot, mint Japán. „Jobban haladnak a tárgyalások, mint korábban” – mondta.

Jó irányban haladunk, de – ahogy már említettem – az EU-nak kollektív döntéshozatali nehézsége van, hiszen 27 tagállamot kell összehangolni.

Az EU legerősebb kereskedelmi eszköze az Anti-Coercion Instrument (ACI), amelynek bevetését egyre több tagállam szorgalmazza, ha nem jön létre megállapodás. Ez az eszköz elsősorban elrettentésre szolgál, és jelenleg nincs hivatalosan napirenden – az aktiválásához a tagállamok minősített többségének támogatása szükséges. Az ACI révén az EU széles körű megtorló intézkedéseket vezethetne be, például

új adókat az amerikai techóriásokkal szemben, célzott korlátozásokat az amerikai befektetésekre, valamint az amerikai cégek EU-piaci hozzáférésének szűkítését.

„A vámpárbeszéd döntő szakaszába léptünk az Egyesült Államokkal – méltányos, kiszámítható, alacsony vámokat tartalmazó megállapodásra van szükség” – nyilatkozta Friedrich Merz német kancellár kedden Berlinben, cseh kollégájával, Petr Fialával közös sajtótájékoztatón. „Ha ez nem sikerül, az gazdasági bizonytalansághoz vezethet – éppen akkor, amikor stabilitásra lenne szükségünk.”

A Bizottság – mint az EU végrehajtó szerve – jelenleg is egyeztet a tagállamokkal az ACI alkalmazásáról. Noha egyes fővárosok a mielőbbi bevetés pártján állnak, a többség még kivárna augusztus 1-je utánig, hátha alakul még a helyzet, és elkerülhető a konfrontáció.

A tagállamok többsége továbbra is a tárgyalások sikerében bízik, és szeretnék elkerülni a szankcióspirált. Az EU–USA tárgyalások szerdán folytatódnak.

Az Egyesült Államok jelenlegi álláspontja szerint az EU-s termékekre 10%-nál magasabb, gyakorlatilag mindenre kiterjedő vámtarifát szeretne kivetni. A kivételek egyre szűkebbek, és jelenleg csak a repülés, egyes orvostechnikai eszközök, generikus gyógyszerek, bizonyos szeszes italok és néhány ipari berendezés tartozik közéjük – jelentette korábban a Bloomberg.

Téma volt egyes szektorok vámtetőinek meghatározása, valamint kvóták kialakítása az acél és alumínium esetében, illetve ezek ellátási láncának „elkerítése” is – különösen a túltermelő országokkal szemben. Bármilyen megállapodáshoz azonban Trump jóváhagyása szükséges, akinek álláspontja egyelőre nem egyértelmű.

Trump július elején levelet írt az EU-nak, amelyben 30%-os vámtarifát helyezett kilátásba az uniós export túlnyomó többségére augusztus 1-től. Az USA már most 25%-os vámot vetett ki az autókra és alkatrészeikre, míg acélra és alumíniumra ennek kétszeresét. Emellett a gyógyszeripart és a félvezetőgyártókat is fenyegeti új tarifákkal – akár már jövő hónaptól –, és nemrég 50%-os vámot jelentett be a rézre is.

Még Trump levele előtt az EU abban bízott, hogy sikerül egy 10%-os egységes vámalap mentén tovább tárgyalni.

A legtöbb tagállam elfogadná, hogy az alku aránytalan lenne az USA javára, de cserébe szélesebb mentességi köröket és a jövőbeli szektoriális tarifák kizárását szeretnék.

Az EU 100 milliárd eurós válaszcsomagja Trump általános vámtarifájára, valamint az acélra, alumíniumra és autókra kivetett egyedi vámokra egyaránt válasz lenne.

A tagállamok eltérően viszonyulnak az esetleges fájdalomküszöbhöz: néhányan hajlandók akár egy 15%-os vámot is elfogadni, ha megfelelő mentességeket kapnak, és a vámtarifa pontos hatóköre világosan rögzített – mondták a források. A termékekre kivetett vámokon túl az EU a jövőben exportkorlátozásokat, valamint bizonyos szolgáltatásokra és közbeszerzésekre vonatkozó korlátozásokat is mérlegel – tették hozzá.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images