Lassul az infláció Japánban, mégis kamatemelés jöhet

Ma reggel megérkezett a júliusi tokiói inflációs adat, amely júniushoz hasonlóan ismét a drágulás ütemének lassulását mutatta. Az elmúlt havi 3,1 százalékhoz képest júliusban 2,9 százalékra mérséklődött az éves visszatekintő áremelkedés a japán fővárosban. Az ingadozó áru energiát és élelmiszereket nem tartalmazó maginfláció 3,1 százalékkal emelkedett az elmúlt egy évben, mely nem jelent változást a júniusi értékhez képest.

Mindezekből látszik, hogy a májusi csúcs után megindult az áremelkedés normalizálódása,

melyet főként a közműszolgáltatások, az árupiaci termékek és az élelmiszerek árának lassulása segített. A kedvező fordulat célzott kormányzati beavatkozásoknak köszönhetően jött el, a rizstartalékok piacra dobása és a lakosságnak nyújtott vízdíj-támogatás ugyanis a korábbinál jóval alacsonyabb szinten stabilizálta mindkét termékkör árait.

Az elmúlt két hónap kedvező trendje ellenére

a szakértők a 2 százalékos jegybanki célérték feletti, ingadozó inflációt várnak az év hátralévő részében.

A fő kockázatot a tavalyi rezsitámogatási program által keltett bázishatás, valamint a megugró élelmiszerárak más szektorokba történő átgyűrűzése jelentik. Az egyes szektorok árváltozásai monetáris politikai szempontból meghatározó lesz a közeljövőben, így ezek monitorozása a jegybank egyik kiemelt feladata lesz.

Az ING közgazdászai szerint az infláció tartósan az árstabilitást jelző 2 százalékos érték felett alakulhat, amely kamatemelésre ösztönözheti a japán jegybankot.

A Bank of Japan (BoJ) idén tavasszal a kereskedelmi háború által okozott bizonytalanság miatt nem emelte az irányadó kamatokat, a nemrégiben létrejött japán-amerikai megállapodás azonban jelentősen csökkentette a gazdasági bizonytalanságot az ázsiai országban. Mivel az egyezség értelmében érdemben nem változnak a japán exportra korábban kivetett 15 százalékos vámok, szakértők szerint az év végén a jegybank már képes lesz megbecsülni a terhek gazdaságra gyakorolt hatását.

A monetáris politikai stratégiát tekintve ez azt jelenti, hogy a korábban már többször is belengetett kamatemelés várhatóan idén október és jövő január között fog megvalósulni. A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok 80 százaléka szerint a következő kamatemelés még az év vége előtt megtörténik, ennek pontos időpontja azonban nagy valószínűség szerint az év utolsó hónapjaira, vagy 2026 elejére esik majd. Éppen ezért a BoJ monetáris tanácsának jövő héten esedékes ülésén az alapkamat szinten tartása a legvalószínűbb forgatókönyv.

Bár a kamatszintben változás egyelőre nem várható, a jegybanki gazdasági előrejelzésben annál inkább - vélik az ING közgazdászai. Véleményük szerint a termékek és szolgáltatások áremelkedése gyorsulni fog a következő hónapokban, így a 2025-ös maginfláció a jelenlegi 2,3 helyett 2,5 százalék, míg a 2026-os 1,8 helyett 1,9 százalék lehet. A BoJ kommunikációja szerint amíg a gazdaság a jelenlegi várakozásokkal összhangban alakul, valószínű lépés lesz a kamatemelés, akár további efelé mutató meglepetés nélkül is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images