Véget kell vetni az AI vállalatok szemfényvesztő megközelítésének

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Az AI terén globális vezető szerepet betöltő Egyesült Államok különösen fontos szerepet játszik ennek a jövőnek az alakításában. Donald Trump amerikai elnök nemrég bejelentett AI cselekvési terve azonban szertefoszlatta a megerősített szövetségi felügyeletre vonatkozó reményeket, és ehelyett a technológia fejlesztésének növekedést támogató megközelítését támogatja. Ez még sürgetőbbé teszi, hogy a kormányok, a befektetők és az amerikai közvélemény az elszámoltathatóság egy kevésbé tárgyalt elemére, a vállalatirányításra összpontosítson.

Ahogy Karen Hao újságíró, az Empire of AI című könyvében írta, az iparág vezető vállalatai már most is részt vesznek a tömeges megfigyelésben, kizsákmányolják a munkavállalóikat, és súlyosbítják a klímaváltozást. A sors iróniája, hogy sokan közülük public-benefit corporation (PBC-k) cégek, amely egy olyan irányítási struktúra, amelyet kimondottan az ilyen visszaélések elkerülésére és az emberiség védelmére alkottak meg. Nyilvánvaló, hogy ez a gyakorlatban nem úgy működik, ahogyan azt tervezték.

Az AI-Cégek PBC-ként való strukturálása az ethics-washing (erkölcsösre való mosdatás) rendkívül sikeres formája.

A szabályozók és a nyilvánosság felé történő erénymutatással (virtue-signaling) ezek a cégek az elszámoltathatóság látszatát keltik, ami lehetővé teszi számukra, hogy elkerüljék a napi gyakorlatuk rendszerszintű felügyeletét, ami átláthatatlan és potenciálisan káros marad.

Elon Musk xAI-ja például egy PBC, amelynek deklarált küldetése, hogy „megértse az univerzumot”. De a vállalat ténykedése – a Tennessee állambeli Memphisben, egy többségében feketék lakta városrész közelében titokban épített környezetszennyező szuperszámítógéptől kezdve a Hitlert dicsőítő chatbot létrehozásáig – az átláthatóság, az etikai felügyelet és az érintett közösségek iránti aggasztó közömbösségről tanúskodnak.

A PBC-k ígéretes eszközt jelentenek arra, hogy a vállalatok a profitszerzés mellett a közjót is szolgálják.

Jelenlegi formájában azonban a modell – különösen Delaware állam joga szerint, ahol a legtöbb amerikai részvénytársaság székhelye található – tele van kiskapukkal és gyenge végrehajtással, így nem képes megfelelő védőkorlátokat biztosítani az AI fejlesztéséhez.

A káros következmények megelőzése, a felügyelet javítása és annak biztosítása érdekében, hogy a cégek működési elveikbe beépítsék a közérdeket, a jogalkotóknak, a befektetőknek és a közvéleménynek követelniük kell a PBC-k újragondolását és megerősítését.

A vállalatokat nem lehet értékelni vagy felelősségre vonni konkrét, időhöz kötött és számszerűsíthető célok nélkül. Gondoljunk csak arra, hogy a PBC-k az AI-ágazatban hogyan támaszkodnak átfogó, meghatározatlan előnyökre vonatkozó nyilatkozatokra, amelyek állítólagosan irányítják a működésüket. Az OpenAI azt hirdeti, célja az, hogy „az AGI az egész emberiség javát szolgálja”, míg az Anthropic célja, hogy „hosszú távon maximalizálja a pozitív eredményeket az emberiség számára”. Ezek a fennkölt ambíciók az inspirálást szolgálják, de homályosságuk révén szinte bármilyen tevékenység igazolható velük – beleértve a közjót veszélyeztetőket is.

A delaware-i törvények azonban nem írják elő a vállalatok számára, hogy mérhető szabványok vagy független értékelések révén operacionalizálják a közhasznúságukat. És bár kétévente jelentést kell készíteni a közhasznú teljesítményről, a megállapításokat nem kell nyilvánosságra hozni. A vállalatok zárt ajtók mögött teljesíthetik – vagy elhanyagolhatják – kötelezettségeiket, és a szélesebb nyilvánosság nem is tájékozódhat erről.

Ami a végrehajtást illeti, a részvényesek elméletileg bírósághoz fordulhatnak, ha úgy vélik, hogy az igazgatótanács nem tartotta be a vállalat közhasznú vállalásait. Ez azonban üres jogorvoslat, mivel az AI okozta károk jellemzően diffúzak, hosszú távúak és a részvényesek körén kívül esnek. Az érintettek – például a marginalizált közösségek és az alulfizetett alvállalkozók – nem rendelkeznek gyakorlati jogorvoslati lehetőségekkel.

Ahhoz, hogy érdemi szerepet játsszon az AI irányításában, a PBC-modellnek többnek kell lennie egyfajta hírnévvédő eszköznél.

• Ez azt jelenti, hogy meg kell változtatni a "közhasznúság" meghatározásának, szabályozásának, mérésének és védelmének módját. A szövetségi felügyelet hiánya miatt e struktúra reformját tagállami szinten kell végrehajtani.
• A PBC-ket arra kell kényszeríteni, hogy konkrét, mérhető és határidőhöz kötött célokat tűzzenek ki, amelyeket az irányító dokumentumokban rögzítenek, belső szabályzatokkal támasztanak alá, és teljesítményértékeléshez, bónuszokhoz, valamint szakmai előmenetelhez kötnek. Egy, az AI-szektorban működő cég esetében ezek a célok magukban foglalhatják az alapmodellek biztonságának biztosítását, a modellek kimeneteiben a torzulások csökkentését, a képzési és telepítési ciklusok szénlábnyomának minimalizálását, a tisztességes munkaügyi gyakorlatok alkalmazását, valamint a mérnökök és termékmenedzserek emberi jogi, etikai és részvételi tervezéssel kapcsolatos képzését. A világosan meghatározott célkitűzések, nem pedig a homályos törekvések segítik majd a cégeket abban, hogy megteremtsék a hiteles belső elköteleződés és a külső elszámoltathatóság alapjait.
• Az irányító testületeket és a felügyeleti folyamatot is újra kell gondolni. Az igazgatótanácsoknak olyan igazgatókból kell állniuk, akik igazolható szakértelemmel rendelkeznek az AI etikai, biztonsági, társadalmi és fenntarthatósági kérdései terén. Minden cégnek rendelkeznie kell az etikai kérdésekkel foglalkozó vezetővel (chief ethic officer), akinek egyértelmű megbízatással, független hatáskörrel és az igazgatótanácshoz való közvetlen kapcsolattal kell rendelkeznie. Ezeknek a tisztviselőknek felügyelniük kell az etikai felülvizsgálati folyamatokat, és felhatalmazást kell kapniuk arra, hogy szükség esetén leállítsák vagy átalakítsák a termékterveket.
• Végezetül a PBC-ként strukturált AI-cégeknek részletes éves jelentéseket kellene közzétenniük, amelyek a biztonsággal és védelemmel, az elfogultsággal és méltányossággal, a társadalmi és környezeti hatással, valamint az adatkezeléssel kapcsolatos részletes adatokat tartalmaznak. Független – az AI, az etika, a környezettudomány és a munkajogok szakértői által végzett – auditoknak kellene értékelniük ezen adatok érvényességét, valamint a cég irányítási gyakorlatát és a közhasznú célokkal való általános összhangot.

Trump AI cselekvési terve megerősítette azt, hogy kormányzata nem kívánja szabályozni ezt a gyorsan fejlődő szektort.

De még szövetségi felügyelet hiányában is az állami törvényhozók, a befektetők és a közvélemény erősíthetik a vállalati AI-irányítást a PBC-modell reformjának szorgalmazásával. Úgy tűnik, egyre több technológiai vezető hisz abban, hogy az erkölcsi szempontok követése csak egy opcionális dolog. Az amerikaiaknak be kell bizonyítaniuk, hogy tévednek, különben hagyják, hogy a dezinformáció, az egyenlőtlenség, a munkaerővel való visszaélés és az ellenőrizetlen vállalati hatalom alakítsa az AI jövőjét.

Copyright: Project Syndicate, 2025.

www.project-syndicate.org

Christopher Marquis
A Cambridge-i Egyetem menedzsment professzora. Előtte a Cornell University, illetve a Harvard Business School professzora is volt, továbbá a JP Morgan Chase alelnökeként is dolgozott.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images