Egyre súlyosabb a helyzet Magyarországon: ha így megy tovább, akkor kukoricából, burgonyából és almából is hiány lesz

Magyarországon az elmúlt harminc év során egyértelműen nőtt az aszályok gyakorisága és intenzitása. Ezek a szélsőséges időjárási események ráadásul egyre gyakrabban társulnak hőhullámokkal. A csapadékmennyiség éves szinten csökken, miközben annak időbeli eloszlása is egyre kedvezőtlenebb. A klímaszakértők előrejelzései szerint a következő évtizedekben további romlás várható ezen a téren.

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont szerint a jövőben nemcsak gyakoribbá, hanem hosszabbá is válhatnak az aszályos időszakok, amelyek egyre nagyobb területeket érinthetnek. Ez komoly kihívás elé állítja nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az ipari és közüzemi vízfelhasználókat is.

A kutatók rámutatnak, hogy rövid távon az aszály elsősorban a mezőgazdasági termelésben okoz jelentős károkat, különösen a legfontosabb szántóföldi növények esetében. Hosszabb távon pedig a gyakori és súlyos kiszáradás a talaj szervesanyag-tartalmának csökkenéséhez, a talajszerkezet romlásához és a vízmegtartó képesség gyengüléséhez vezet.

Ez közvetve a termőképesség visszaesését is okozza

– emelte ki Bakacsi Zsófia, a Talajtani Intézet osztályvezetője.

Idén különösen érzékenyen érinti az aszály

a kukoricát, a nagy vízigényű hüvelyeseket és a burgonyát

- de gyakorlatilag minden szántóföldi és gyümölcsültetvényes kultúrára negatív hatással lehet, főleg ha a csapadékhiány a növények életciklusának kritikus szakaszaiban – például virágzás vagy termésképződés idején – jelentkezik. A gyümölcsfáknál, például az alma-, kajszi- vagy cseresznyefáknál, a tartós vízhiány gyengíti a növényeket, fogékonyabbá teszi őket a betegségekre, a virágzási időszakban tapasztalt aszály pedig komoly terméscsökkenéshez vezethet.

Az aszály negatív hatásai különböző technológiai megoldásokkal mérsékelhetők

– hangsúlyozta Fodor Nándor, a HUN-REN ATK Mezőgazdasági Intézetének igazgatója. Szerinte

• a víz- és hőstresszt jobban tűrő növényfajták nemesítése, valamint
• a talaj szervesanyag-tartalmának és vízmegtartó képességének növelése kulcsfontosságú.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarországon bővíteni kell az öntözhető területeket, korszerűsíteni kell az öntözőrendszereket és vízkivételi létesítményeket, mindezt egy jól átgondolt vízgazdálkodási stratégia mentén.

A kutatók szerint a mesterséges intelligencia is kulcsszerepet játszhat az aszályok elleni küzdelemben,

különösen az erőforrás-felhasználás optimalizálásában és a növénynemesítés felgyorsításában. „Az AI-alapú rendszerek képesek meghatározni a mezőgazdasági táblák pontos víz- és tápanyagigényét, növelhetik az öntözés hatékonyságát, és csökkenthetik a vegyszerek használatát” – mondta Fodor. Hozzátette, hogy az algoritmusok révén jelentősen rövidebb idő alatt lehet új, szárazságtűrő és betegségeknek ellenálló fajtákat kifejleszteni, az elérhető genetikai és környezeti adatok elemzése alapján.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images