Közel az igazság drámai pillanata: csaknem Trump összes vámja mehet a kukába, ha úgy döntenek

A szövetségi fellebbviteli bíróság 11 tagú testülete hitetlenkedve fogadta a Trump-adminisztráció azon érvelését, hogy az elnök a nemzetközi vészhelyzeti gazdasági hatáskörökről szóló törvényre (IEEPA) hivatkozva – és a szövetségi törvényhozást megkerülve – vámokat vethet ki.

Az IEEPA sehol sem említi a vámok szót

- jegyezte meg Jimmie Reyna bíró.

Brett Schumate, a Trump-adminisztráció ügyvédje a majdnem 100 perces meghallgatáson elismerte, hogy "egyetlen elnök sem értelmezte még így az IEEPA-t", de állította, a Fehér Ház ennek ellenére törvényesen járt el.

Az 1977-ben Jimmy Carter által aláírt törvény lehetővé teszi az elnök számára, hogy nemzeti vészhelyzet esetén vagyontárgyakat foglaljon le és pénzügyi tranzakciókat blokkoljon. A jogszabályt először az iráni túszválság idején alkalmazták, majd később számos globális válsághelyzet esetén előkerült, a 2001. szeptember 11-i terrortámadásoktól kezdve a szíriai polgárháborúig.

Trump indoklása szerint az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje olyan súlyos válságot idézett elő, hogy az ugyancsak indokolta a törvény alkalmazását.

A fellebbviteli bírák éles kérdéseket tettek fel Schumate-nek, megkérdőjelezve, hogy a törvény egyáltalán kiterjed-e a vámokra, és ha igen, a kivetett vámok orvosolják-e az adminisztráció által azonosított fenyegetést.

Ha az elnök azt mondja, hogy probléma van a katonai készültségünkkel, és 20%-os adót vet ki a kávéra, az nem feltétlenül kezeli a problémát

- vetette fel Kimberly Moore bíró. Schumate szerint ellenben a Kongresszus az IEEPA elfogadásával "széles és rugalmas" hatalmat adott az elnöknek a vészhelyzetekre való reagálásra, de "az elnök nem kér korlátlan felhatalmazást."

A felperesek ügyvédje, Neal Katyal ugyanakkor

Trump lépését "lélegzetelállító" hatalmi túlkapásnak nevezte,

amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy "az elnök bármit megtehet, bármikor, ameddig csak akar, amennyiben vészhelyzetet hirdet."

A bíróság egyelőre nem hozott ítéletet. A bírák döntésétől függetlenül az ügyet várhatóan az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé viszik majd.

Trump a Truth Socialön reagált a mai tárgyalásra, mondván,

Ha országunk nem tudná megvédeni magát VÁMOKKAL A VÁMOK ELLEN, "HALOTTAK" LENNÉNK, TÚLÉLÉSRE VAGY SIKERRE VALÓ ESÉLY NÉLKÜL.

A per Trump április 2-i, "felszabadítás napi" vámjaira összpontosít, amikor szinte minden országra új, "viszonossági" vámokat vetett ki. Az ügy nem terjed ki a külföldi acélra, alumíniumra és autókra kivetett szektorális vámokra, de a Trump első elnöksége alatt Kínára kivetett és Joe Biden által fenntartott vámokra sem.

Az amerikai alkotmány a Kongresszus kezébe adja az adók – beleértve a vámok – kivetésének jogát, de a törvényhozók az elmúlt évtizedekben egyre több kereskedelempolitikai hatáskört adtak a Fehér Ház kezébe.

Trump pedig ezt kihasználva az amerikai vámok átlagértéket több mint 18%-ra emelte, ami a Yale Egyetemi Budget Lab adatai szerint 1934-ig visszamenően a legmagasabbnak minősül.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images