Zsiday Viktor: borzasztó csapás a fiataloknak a kormány lakáspolitikája
Gazdaság

Zsiday Viktor: borzasztó csapás a fiataloknak a kormány lakáspolitikája

Portfolio
A magyar lakáspiac kínálati problémával küzd, nagyon kevés lakást építünk, holott egyre többre lenne szükség. Ezzel szemben a kormányzat lakáspiaci intézkedései az utóbbi években szinte kizárólag keresletélénkítő hatással jártak, így nagyban hozzájárultak a lakásárak elszállásához – írja blogbejegyzésében Zsiday Viktor befektetési szakember. Szerinte a támogatásokkal a jómódúak jártak jól, míg a kevésbé tehetősek (például fiatalok, alacsonyabb jövedelműek) számára ez borzasztó csapás. A közgazdász szerint a 3%-os hitel ugyanebbe a sorba illik, de az ilyen jellegű lakáspiaci keresletélénkítésnek már nincs semmi értelme társadalmi szempontból, sokkal inkább kínálati oldali beavatkozásra volna szükség.

"Alapismeretek gazdaságpolitikusoknak" címmel tette közzé legújabb blogbejegyzését Zsiday Viktor portfóliómenedzser. A befektetési szakember a közgazdaságtanban bevált módon keresleti és kínálati görbék segítségével mutatja be a hazai lakáspiac meghatározó folyamatait.

Zsiday Viktor is ott lesz a Portfolio őszi makrogazdasági konferenciáján, érdemes regisztrálni.

A keresleti görbe (D) azt mutatja, hogy bizonyos ár mellett mennyi lakásra van kereslet: vízszintes tengelyen a lakások mennyisége, függőlegesen az ár látható. Nyilván mindenkinek valahol kell laknia, azaz valószínűleg az árak emelkedése ellenére is viszonylag nagy a kereslet rá – írja Zsiday. Ezért meredek a keresleti görbe: nagyobb árelmozdulás esetén sem változik jelentősen az, hogy mennyi lakásra van szükség. A kínálati görbét illetően: bizonyos ár alatt nem nagyon lehet új lakást építeni, tehát ha a használt lakások ára jelentősen az új alatt van, akkor semmi nem épül, azaz a lakások állománya (kínálata) fix, azonban később, magasabb árak mellett beindul az új építés, nő a lakásállomány (1. ábra)

Forrás: zsiday.hu

Magyarországon jól láthatóan kínálati probléma van: nagyon kevés lakást építünk (2. ábra: új lakásépítések aránya az OECD országokban, 2011 és 2022-ben) annak ellenére is, hogy igen jelentős áremelkedés zajlott le az elmúlt években, pedig ilyen nagy áremelkedés után egyre több lakást kellene építeni, egyre nőni kellene a kínálatnak. Valószínűleg ebben szerepet játszik a szabályozás, az állami beavatkozások, a képzett szakemberek elvándorlása és bizonyára más tényezők is, viszont a piaci ár/mennyiségi jelzések alapján teljesen joggal feltételezhetjük, hogy

a magyar lakáspiac kínálati nehézségekkel küzd, nem keresletiekkel, ezért is rajzoltam meglehetősen meredeknek a kínálati görbét

– hangsúlyozza Zsiday Viktor.

oecdhome
Forrás: zsiday.hu

Mi történik, ha egy szűkös, kínálati korlátokkal rendelkező piacra további keresletet eresztünk rá (mint tette azt a kormány szinte minden eddigi lakáspiaci programja, és fogja tenni a 3%-os kedvezményes kamatozású hitelprogram is)? Ezt próbálja demonstrálni a harmadik ábra (ezen és a következő ábrán a kék és fekete az eredeti keresleti és kínálati görbe, a piros a kormányzati beavatkozásra változó keresleti illetve kínálati görbe). Nyilván lesz idővel belőle valamekkora kínálatbővülés (újlakás építés: y1 és y0 különbsége), viszont az árak is nagyot ugranak felfele (p1 és p0 különbsége).

Ez azoknak jó, akik már rendelkeznek lakással, esetleg megtakarítási/befektetési eszközként tartva többel is, azaz a jómódúaknak. A kevésbé tehetőseknek (fiatalok, alacsonyabb jövedelműek) ez borzasztó csapás.

Ha rajtuk akarunk segíteni, akkor a kínálatot kell ösztönözni, és nem a keresletet. Ezt próbálja bemutatni a 4. ábra. Ebben az esetben úgy történik lakásállomány-bővülés, hogy az árak süllyednek. Igazság szerint hozzá kell tenni, hogy a lakáspiaci árak nominálisan jellemzően lefelé ragadósak, azaz valószínűbb, hogy ebben az esetben az árak inkább csak éveken át változatlanok maradnak (nominálisan, de reálértelemben csökkenhetnek).

Forrás: zsiday.hu
Forrás: zsiday.hu

A közgazdász úgy véli, a kormányzat lakáspiaci beavatkozásai az elmúlt években szinte kizárólag keresletoldaliak voltak, az új 3%-os hitel is az: a jómódúaknak kedveznek, a szegényebbek számára kedvezőtlenek, és legfontosabb eredményük az árak felhajtása. Ehelyett kínálati oldali beavatkozásra volna szükség, ha valóban kezdeni akarunk valamit a lakáspiaccal, ahol európai mércével kiugróan alacsony az új építések aránya. Az újabb és újabb lakáspiaci keresletélénkítésnek társadalmi szempontból nincs semmi értelme.

Zsiday példaként említ néhány olyan intézkedést, amelyek serkenthetik a lakáspiaci kínálatot:

  • nagyobb lakássűrűség, magasabb házak engedélyezése
  • állami infrastruktúrafejlesztés lakóövezetnek kijelölt zónákban
  • engedélyezések gyorsítása/könnyítése fejlesztőknek
  • szakember képzések
  • egyenlő piaci esélyek és elbánás biztosítása minden fejlesztőnek, korrupció, kivételezések totális megszüntetése
  • állami bérlakásépítési program és/vagy
  • piaci projektek egy részének kötelező állami felajánlása bérlakás céljára
  • innovatív építési technikák támogatása.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

Holdblog

A gazdasági önkárosításról

Hiába lehetne olcsóbb az olajkitermelés Szaúd-Arábiában, mint Amerikában, mégis drágább, hiszen nemcsak a kitermelés költségét kell belőle finanszírozni, hanem az egész államot. Az analó

FIN-CON 2025

FIN-CON 2025

2025. szeptember 3.

Portfolio Sustainable World 2025

2025. szeptember 4.

Sikerklub hazai kkv-nak

2025. szeptember 16.

Követeléskezelési trendek 2025

2025. szeptember 16.

Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Díjmentes online előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdő vagy, de külföldi részvényekkel kereskednél? Megmutatjuk, mire figyelj a kiválasztásnál, melyik platformunk a legjobb ehhez, és hogyan segít tanácsadó szolgáltatásunk, hogy magabiztosan lépj a nemzetközi piacokra.

Ez is érdekelhet