Így működnek Donald Trump vámjai a gyakorlatban

A vám egy adó, amit importált (ritkább esetben exportált) áruk után kell megfizetni. A vámtétel rendszerint az áru értékének százalékában van meghatározva, és attól függ, honnan származik az adott termék, illetve milyen kategóriába tartozik (például textil, elektronika, stb.).

Ki fizeti a vámot?

Hiába hangoztatják egyes politikusok, hogy a külföldi országok vagy cégek fizetik a vámokat – valójában az importőr vagy annak megbízottja (pl. vámügynök) állja a cechet. Bár a vámok befizetését ők végzik,

a költségek végső soron szétterülnek az ellátási láncban: a gyártók, forgalmazók és a fogyasztók is viselik a terheket.

Bár a Trump által bevezetett vámok milliárdos bevételt jelentenek az államkasszának, hosszú távú gazdasági hatásuk vitatott. Kritikusai szerint az intézkedések inkább megemelik a fogyasztói árakat és növelik az inflációt. Ez utóbbi aggodalom az, ami nagyrészt visszatartotta az amerikai jegybankot attól, hogy az alapkamat csökkentésével stimulálja a gazdaságot – noha a legutóbbi munkaerőpiaci adatok alapján úgy tűnik, hogy az lassulóban van.

Hogyan szedi be és ellenőrzi az USA a vámokat?

A vámok beszedésére és ellenőrzésére az USA Pénzügyminisztériuma szabályokat állít fel,

a végrehajtásért azonban az Egyesült Államok Vám- és Határvédelmi Hivatala (CBP) felel, mintegy 330 belépési ponton

– ideértve közúti, vasúti határátkelőket, kikötőket és repülőtereket.

Az árukat egy nemzetközi szabványrendszer szerint számozott termékkódokkal látják el. A vámokat ezekhez a kódokhoz rendelik hozzá, legyen szó akár konkrét termékekről, mint például egy teherautó alváza, vagy szélesebb kategóriákról, mint az elektromos járművek.

Ha a CBP úgy találja, hogy egy áru úgynevezett "transshipment"-en keresztül jutott az Egyesült Államokba – azaz olyan országból indult, amelyre magasabb vám vonatkozna, de egy kedvezőbb vámkulcsú országon keresztül próbálták behozni –, akkor 40%-os büntetővámot vetnek ki rá, plusz további szankciókat is alkalmazhatnak. Az azonban, hogy az ilyen csalásokat mi alapján állapítják majd meg, nem világos.

Hova kerül a vámbevételek összege?

A vámot a vámkezelés során szedik be, és az összeg az USA Pénzügyminisztériumának Általános Alapjába kerül. Az importőrök kötelesek "ésszerű gondossággal" eljárni a vámkulcsok megállapításában és alkalmazásában. Ha a hatóság megállapítja, hogy egy importőr hibásan, vagy szándékosan félrevezetően tüntette fel az áru mennyiségét, eredetét vagy típusát, akkor utólag módosított vámtételt kell fizetnie és büntetést is kiszabhatnak rá.

Mi történik, ha egy amerikai fogyasztó közvetlenül rendel külföldről?

Az e-kereskedelem világát is felforgatta a Trump-adminisztráció döntése, miszerint 800 dollár alatti csomagok sem léphetnek be vámmentesen az országba – függetlenül azok származási helyétől.

Ez különösen kellemetlenül érintheti azokat a vásárlókat, akik olcsó termékeket rendelnek például a Shein vagy a Temu online áruházakból.

A gyakorlatban ennek az úgynevezett "de minimis" mentesség eltörlése a FedEx, UPS vagy DHL által szállított csomagokra már augusztus 29 óta érvényes. Ha azonban egy csomagot postai úton szállítanak, akkor ideiglenes, 80–100 dollár közötti átalánydíjat kell fizetni, amely országonként változik. Az intézkedés hat hónapig lesz érvényben, ezután a szokásos vámkulcsokat kell alkalmazni.

Mikor lépnek életbe a legújabb vámtételek?

Trump pénteken 10-50% közti vámokat jelentett be 69 kereskedelmi partnerre, akikkel nem született korábban külön megállapodás.

A CBP most kiadott iránymutatása alapján az új tarifák a csütörtökön, new york-i idő szerint 12.00 után útjukra indított termékekre fognak vonatkozni.

A Bloomberg Economics szerint az átlagos amerikai vámtétel 15,2%-ra emelkedik, ha a vámtételek a bejelentett módon kerülnek bevezetésre.

Ez a korábbi 13,3%-hoz képest magasabb, és sokszorosan meghaladja a Trump hivatalba lépése előtti 2,3%-os 2024-es szintet – a második világháború óta nem láttunk hasonlót.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images