Élesedett Trump fegyvere, hatalmas pofont kapott az egész világ

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump által elrendelt magasabb vámok csütörtökön léptek életbe, amelyek több tucat országból származó importtermékekre vonatkoznak.

Ezzel az amerikai importvámok átlaga százéves csúcsra emelkedett,

miközben olyan fontos kereskedelmi partnerek, mint Svájc, Brazília és India kétségbeesetten próbálnak jobb megállapodást elérni.

Az amerikai Vám- és Határvédelmi Ügynökség csütörtökön kezdte meg a megemelt, 10% és 50% közötti vámtarifák beszedését, hetekig tartó találgatások és intenzív tárgyalások után, amelyek célja az volt, hogy az országok csökkentsék a rájuk kirótt vámokat – írja a Reuters.

Brazília és India vezetői kijelentették, hogy nem hátrálnak meg Trump kemény tárgyalási taktikája előtt, miközben tárgyalóik mentességet próbáltak kiharcolni a legmagasabb vámok alól.

Az új vámkulcsok próbára teszik Trump stratégiáját, amely a kereskedelmi mérleg hiányának csökkentését célozza anélkül, hogy komoly fennakadásokat okozna a globális ellátási láncokban, vagy megugrasztaná az inflációt és erős megtorlást váltana ki a kereskedelmi partnerektől.

Trump áprilisban jelentette be a „Felszabadulás Napja” nevű vámpolitikáját, amit azóta többször is módosított. Egyes országok esetében drasztikusan megemelte a vámtételeket: 50%-ot Brazíliára, 39%-ot Svájcra, 35%-ot Kanadára és 25%-ot Indiára. Szerdán újabb 25%-os vámot jelentett be az indiai termékekre, amelyet 21 napon belül vezetnek be India orosz olajvásárlásai miatt – az eddig is érvényes 25%-on felül.

Milliárd dollárok, főként olyan országoktól, amelyek évek óta kihasználják az Egyesült Államokat, miközben kinevetnek minket, kezdenek el áramlani az USA-ba

– írta Trump a Truth Social platformon a vámhatáridő előtt.

A vámokat végső soron az importáló cégek fizetik ki, amelyek ezeket teljes egészében vagy részben áthárítják a végtermékek fogyasztóira.

Trump fő kereskedelmi tárgyalója, Jamieson Greer azt mondta, hogy az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy visszafordítsa azokat az évtizedes politikákat, amelyek meggyengítették az amerikai ipart és munkaerőt, és hogy sok más ország is aggódik a globális gazdasági egyensúlyhiányok miatt.

A nemzetközi kereskedelem szabályai nem lehetnek öngyilkos paktumok

– írta a New York Times-ban megjelent véleménycikkében.

Azzal, hogy vámokat vetett ki a kereskedelmi egyensúly helyreállítására, és olyan reformokat tárgyalt le, amelyek egy új nemzetközi rendszer alapjait képezik, az Egyesült Államok bátor vezetői szerepet vállalt

– tette hozzá Greer.

Nyolc nagy kereskedelmi partner – amelyek az amerikai kereskedelem mintegy 40%-át adják – már megállapodott Trumpal kereskedelmi és beruházási engedményekről, és alapvámtarifájukat 15%-ra csökkentették, köztük az Európai Unió, Japán és Dél-Korea. Nagy-Britannia 10%-os vámtételt kapott, míg Vietnam, Indonézia, Pakisztán és a Fülöp-szigetek 19–20%-ra csökkentették vámszintjüket.

Lesz némi ellátási lánc-átalakulás. Új egyensúly fog kialakulni. Az árak itt emelkedni fognak, de időbe telik, mire ez komolyan megjelenik

– mondta William Reinsch, a washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának (CSIS) vezető elemzője. Az olyan országok, amelyek magas vámokat kaptak – például India és Kanada – „tovább fognak kapkodni, hogy orvosolják a helyzetet” – tette hozzá.

• Svájc elnöke, Karin Keller-Sutter csütörtökön közölte, hogy folytatják a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, miután egy utolsó pillanatos washingtoni útja – amelynek célja a svájci termékekre kivetett súlyos vám elkerülése volt – eredménytelenül zárult.
• Dél-Afrika utolsó pillanatban tett jobb ajánlata sem járt sikerrel. Az ország elnökének, Cyril Ramaphosának hivatala szerint a két ország tárgyalódelegációi tovább egyeztetnek.
• Vietnam csütörtökön bejelentette, hogy folytatja a tárgyalásokat, miután sikerült csökkenteni az áprilisban kiszabott 46%-os vámtételt 20%-ra.
• Eközben Brazília elnöke, Luiz Inácio Lula da Silva szerdán a Reutersnek elmondta, hogy nem fogja megalázni magát azzal, hogy telefonhívást kezdeményez Trump felé, ugyanakkor kormánya folytatja a miniszteri szintű tárgyalásokat az 50%-os vámtétel csökkentésére.
• India miniszterelnöke, Narendra Modi hasonlóan határozottan nyilatkozott, mondván: nem fogja feláldozni az ország mezőgazdasági termelőinek érdekeit. A nyomás India oroszokkal ápolt „stratégiai partnerségét” is megerősítette – Vlagyimir Putyin orosz elnök még az év vége előtt Indiába látogat.
• Egyes országok közösen is próbálnak fellépni Trump ellen: Lula bejelentette, hogy fel fogja hívni India és Kína vezetőit egy közös BRICS-válasz kidolgozása érdekében. Trump többször bírálta a BRICS-tagokat, és nemrég azzal fenyegette őket, hogy további 10%-os vámot vet ki a termékeikre. India közölte, hogy Modi hét év után először látogat el Kínába.

Az amerikai importvámok egy többrétegű stratégiának csak egy részét képezik – ennek része a nemzetbiztonsági alapú szektorális vámrendszer is, amely félvezetőkre, gyógyszerekre, autókra, acélra, alumíniumra, rézre, faárukra és más termékekre vonatkozik. Trump kijelentette, a mikrochip-vám akár 100%-os is lehet.

Kína esetében augusztus 12-én újabb emelés várható, ha Trump nem hosszabbítja meg a korábbi vámszünetet. Azt is kilátásba helyezte, hogy újabb vámokat vet ki Kína orosz olajvásárlásai miatt, hogy nyomást gyakoroljon Moszkvára az ukrajnai háború befejezése érdekében.

Trump jelentős növekedést hirdetett a szövetségi bevételekben az importvámok révén. Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter csütörtökön a Fox Business Networkön azt mondta, hogy

a vámbevételek havi 50 milliárd dollárra nőhetnek, és hamarosan külön vámokat jelentenek be a félvezetőkre és a gyógyszerekre, amelyek tovább növelik a bevételt.

A vámtarifák emelkedése az átlagos amerikai vámkulcsot mintegy 20%-ra emeli – ez a legmagasabb érték az elmúlt száz évben, szemben a Trump hivatalba lépésekor mért 2,5%-kal – becsli az Atlantic Council.

A Kereskedelmi Minisztérium múlt héten közzétett adatai további bizonyítékokat mutattak arra, hogy a vámok megemelik az árakat az Egyesült Államokban, például a szabadidős cikkek és járművek esetében is. A vállalatok – köztük a Caterpillar, a Marriott, a Molson Coors és a Yum Brands – egyre nagyobb költségekkel szembesülnek.

A Toyota pedig csütörtökön bejelentette, hogy csaknem 10 milliárd dolláros veszteséggel számol az amerikai autóimport-vámok miatt, ezért éves nyereségelőrejelzését 16%-kal csökkentette. Más japán cégek, például a Sony és a Honda, viszont kisebb hatással számolnak, miután Japán kétoldalú megállapodást kötött az USA-val a vámok csökkentéséről.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio