Történelmi káosz a brit jegybankban: két szavazási fordulóra volt szükség a kamatdöntéshez

A Bank of England csütörtökön 4,25%-ról 4%-ra csökkentette az alapkamatot, azonban a kilenctagú monetáris politikai bizottság (MPC) négy tagja a magas inflációs kockázatok miatt a kamatszint változatlanul hagyása mellett szavazott.

A döntéshozatal nehézsége miatt a bizottság történetében először két szavazási fordulót kellett tartani. Az első körben 4-4-1 arányú megosztottság alakult ki, ahol Alan Taylor külső tag kezdetben 50 bázispontos csökkentést támogatott.

Emellett a brit jegybank 2022 óta több mint 300 milliárd fonttal csökkentette a 2009 és 2021 között felhalmozott 875 milliárd fontnyi államkötvény-állományát, részben kötvényeladások, részben a lejáró kötvények meg nem újítása révén.

A Bank of England minden augusztusban értékeli a program előző évi hatásait, mielőtt a Monetáris Politikai Bizottság szeptemberben meghatározná a kötvényállomány következő 12 hónapra vonatkozó csökkentési ütemét.

2023 októbere óta a jegybank 100 milliárd fonttal mérsékelte állományát, nagyrészt a lejárt 87 milliárd fontnyi államkötvény miatt.

A piaci szereplők a következő 12 hónapra 75 milliárd fontos csökkenést várnak.

Az augusztusi MPC-ülés után közzétett jelentésben a Bank of England felfelé módosította a kvantitatív szigorítási program 10 éves államkötvényhozamokra gyakorolt kumulatív hatásának becslését. Az új becslés szerint a program 0,15-0,25 százalékponttal emelte a hozamokat, szemben a tavalyi 0,1-0,2 százalékpontos becsléssel.

A 10 éves államkötvények hozama a kvantitatív szigorítás 2022. februári kezdete óta mintegy 3,25 százalékponttal emelkedett, az elmúlt évben pedig 0,55 százalékponttal nőtt.

A 30 éves kötvények hozama még meredekebben, az elmúlt 12 hónapban közel egy teljes százalékponttal emelkedett. Egyes közgazdászok szerint a jegybank a következő évben elkerülheti ezeknek a kötvényeknek az értékesítését, vagy akár teljesen leállíthatja azt.

A jegybank értékelése közvetlenül nem foglalkozott ezzel a lehetőséggel, de megjegyezte, hogy a hosszú lejáratú államkötvények eladása nagyobb hatással lehet a likviditásra a nyugdíjalapok csökkent kereslete miatt.

"A gilt piacon bekövetkezett ugyanezen változások kockázatot jelenthetnek, hogy a kvantitatív szigorítás a korábban vártnál nagyobb hatással lesz a piac működésére. A hosszú távú eszközök iránti alacsonyabb kereslet környezetében a QT nagyobb hatással lehet a piaci likviditásra" - áll a jelentésben.

Forrás: Reuters

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio