Kiszámolták, mekkora fejfájást okoznak Trump vámjai a világnak és Magyarországnak

Nem túlzás azt állítani, hogy az idei évben a gazdaságot leginkább meghatározó eseményei eddig Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései és a kereskedelmi háború voltak. Az események amerikai, európai és világgazdaságra gyakorolt hatását már számos közgazdász elemezte korábban, a júliusi megállapodások és egyoldalú vámkivetések azonban új helyzetet a nemzetközi kereskedelemben. Éppen ezért jelen cikkünkben megvizsgáljuk, hogy a jelenleg érvényes - és hosszabb távon állandósulni látszó - vámok valójában mekkorák és milyen hatást gyakorolnak az amerikai gazdaságra.

Mekkorák a vámok a valóságban?

A rengeteg bejelentés, reciprok- és büntetővámok között nem egyszerű rendet vágni, de szerencsére számos pénzügyi vállalkozás, egyetem és közgazdasági elemzőház állított össze olyan modelleket, amelyek képesek becslést adni a sok különböző (és gyakran csak bizonyos iparágak termékeit érintő) vámok együttes mértékére. Közülük a FitchRatings nemzetközi hitelminősítő frissítette legújabban eredményeit, amelyek azt mutatják, hogy

az amerikai importcikkeket egy 17 százalékos effektív (azaz tranzakciókat átlagosan jellemző) vám sújtja.

Mindez körülbelül 8 százalékponttal kevesebb, mint az intézet áprilisi becslése, a júniusit viszont 3 százalékponttal meghaladja.

Az effektív vámterhet a statisztikusok a fizetendő vám és a tényleges kereskedelmi forgalom hányadosaként számítják. Ennek mértéke még azonos szabályok esetén is országról országra változik, azok exportszerkezetének függvényében. Az egyes tranzakciók vámtartalma általában eltér ettől a számított átlagos értéktől, amely jellemzően idő- és térbeli összehasonlítást tesz lehetővé. Az általunk bemutatott adatok évesítettek, a FitchRatings modellezői pedig változatlan kereskedelmi volument és termékcsoportok szerinti megoszlást feltételeztek.

A jelenleg érvényes effektív tarifa értékét a Yale Egyetem Budget Lab kutatóközpontja is megbecsülte, számításaik során pedig 18,3 százalékos terhet állapítottak meg. Alternatív megoldásként a fogyasztók magatartásának megváltozását is lemodellezték a kutatók, mely esetben a ténylegesen érezhető vámszint 17,3 százalék lesz.

Hasonló eredményre jutott a Bank of America (BofA) elemzői csapata is, amely szerint jelenleg 15,2 százalékos vámok sújtják átlagosan az amerikai importtermékeket, amelyet a félvezetők és gyógyszeripari cikkek tervezett vagy már bejelentett vámjai további 1,5 százalékponttal emelhetnek összesen.

Nyertesek és vesztesek, avagy mit mutatnak a számok?

A FitchRatings eredményei az egyes országokkal szemben megállapított általános vámok mellett tükrözik az autókra és alkatrészekre vonatkozó 25 százalékos, illetve a rézre, acélra és alumíniumra kivetett 50 százalékos terheket. Az általános vámok mértéke azon országokkal szemben, ahol az Egyesült Államoknak kereskedelmi deficitje van, 15 százalék, egyébként 10 százalék. Aktualitása miatt a félvezetőkre bejelentett 100 százalékos tarifa, valamint az Indiára kivetett 25 százalékos büntetővám hatása még nem jelenik a számításokban.

Az elmúlt hónapok megállapodásai és Trump egyoldalú vámkivetései után jelenleg azt látjuk, hogy a legnagyobb effektív teherrel Kína néz szembe (41,4 százalék), akit Brazília, Indonézia és Svájc követ bőven 20 százalék feletti tarifával. A sorhoz csatlakozik India is, amely az orosz olajimport miatt nemrég 25 százalékos büntetővámot kapott Trumptól. Ezzel a vállalatok összesített terhe az ázsiai országban is 50 százalékra nőtt.

Az Európai Unió államaiban az exportőrök az effektív vámkulcsok alapján 3-18 százalékos költségnövekedéssel néznek szembe. Az értékek nagy szórása is jól mutatja, hogy az USA-val szemben fennálló exportkitettség szerkezeti megoszlása nagyon jelentős különbségeket tud okozni a tényleges terhek mértékében. Az uniós tagországokat tekintve az effektív vámkulcs jellemzően 10 százalék felett van, ennél alacsonyabb értéket csak 5 ország (Írország, Szlovénia, Málta, Belgium és Hollandia) neve mellett látható.

Magyarország 11,1 százalékos értékkel a középmezőnyben helyezkedik el.

Mit jelentenek a vámok a gazdaságra nézve?

A Budget Lab kutatása - bár foglalkozott a vámok jelenlegi mértékével is - főként a kereskedelmi háború amerikai gazdaságra gyakorolt hatását igyekezett előrejelezni.

A közgazdászok várakozása szerint a jelenlegi vámok mintegy 1,8 százalékos rövid távú fogyasztói áremelkedést okoznak,

amely háztartásonként 2 500 dolláros átlagos vásárlóerő-vesztéssel egyenértékű. Az árváltozás várhatóan a cipőknél és ruházati termékeknél lesz a legnagyobb, itt mintegy 20 százalékos tartós változással számolnak a kutatók.

Az elnök és kabinetjének reményével ellentétben a Yale Egyetem kutatói szerint a hazai gazdaságra is negatív hatással lesznek a vámok mind rövid-, mind pedig közép távon. Számításaik szerint Trump intézkedései mintegy 0,5 százalékponttal lassítják majd az amerikai gazdaság növekedését, a vesztes szektorok pedig az építőipar és a mezőgazdaság lehet a jelenleginél 3,5, illetve 0,9 százalékponttal alacsonyabb bővüléssel.

Az intézkedés munkaerőpiaci hatásai sem pozitívak a szerzők szerint, akik idén 0,3, míg jövőre 0,7 százalékponttal magasabb munkanélküliségre számítanak a vámháború miatt.

Mindez azért érdekes, mert az április 2-i bejelentésekkel szemben a júliusiakat az elemzők többsége már nem fenyegetésként, hanem tartós, hosszú távú döntésként értelmezi, azaz a világnak jó lesz készülnie arra, hogy a magas vámok várhatóan sokáig megmaradnak. Bár a gazdasági hatások realizálása még csak most kezdődik, az már most is kirajzolódni látszik, hogy az Egyesült Államokban a negatív következmények felülmúlják az intézkedések pozitív eredményeit, a megváltozó kereskedelmi viszonyok és befektetői döntések hatását pedig hosszú évekig nyögheti a világ legnagyobb gazdasága.

Hogy is jutottunk el idáig?
A kereskedelmi háború a kanadai, mexikói és kínai importcikkekre kivetett vámokkal kezdődött még február 1-jén, melyet aztán a következő hónapban több kisebb intézkedés követett. A világgazdaságot talán leginkább felforgató bejelentés április 2-án érkezett (Liberation Day), amikor az elnök az amerikai kereskedelmi deficit csökkentése és a hazai ipar védelme érdekében "kölcsönös" vámokat vetett ki a legtöbb USA által importált termékre.
A világban azonnal eluralkodott a káosz, melyet csak az tudott valamelyest csökkenteni, hogy Trump 90 napra felfüggesztette a terhek életbe lépését - lehetőséget biztosítva a kétoldalú megállapodásokra. Bár Kína, az Európai Unió és az USA többi jelentős kereskedelmi partnere eleinte fenyegetéssel reagált a republikánus elnök bejelentésére, hamarosan megindultak a kétoldalú tárgyalások a kereskedelmi kapcsolatok normalizálásról. Az USA-val való gazdasági-geopolitikai vetélkedése miatt Trump a többi országnál sokkal magasabb terhekkel sújtotta Kínát, amelyre az ázsiai ország megtorlóintézkedésekkel válaszolt. Az eszkaláció eredményeképp az USA-ba exportált kínai termékekre 145, míg a Kínába szállított amerikai termékekre 125 százalékos vámok vonatkoztak. A megtorló intézkedésekkel párhuzamosan ugyanakkor tovább zajlottak a tárgyalások, melyek végül sikeresnek bizonyultak. A két fél májusban jutott megállapodásra egymással, a vámok pedig 30, illetve 10 százalékra csökkentek.
Hosszas egyeztetések után végül az Egyesült Királyság, Japán, Dél-Korea, Vietnám, Indonézia az Európai Unió is megállapodást tudott kötni a Trump-vezette kormányzattal, csökkentve a korábban megállapított vámterheket.
Az események ezt követően a 90 napos határidő lejárta előtt nem sokkal pörögtek fel, amikor az amerikai kormányzat levélben kezdte el kiértesíteni a megállapodást nem kötő országokat a rájuk érvényes vámokról. Ezek között nem volt ritka a 40 százalék körüli teher sem. Svájc a maga 39 százalékos vámjával a legrosszabbul járt a fejlett országok közül, de szintén súlyos csapás érte a legnagyobb reciprokvám-kivetést (41 százalék) elszenvedő Szíriát és az 50 százalékos büntetővámot kapó Brazíliát is. A vámháború legújabb eseménye az Indiával szembeni 25 százalékos vámkivetés, amely a korábbi szintén 25 százalékos reciprokvámokkal kiegészülve szintén az egyik legmagasabb kereskedelmi terhet eredményezi majd augusztus 27-től.
Aki pedig azt hinné, hogy ezzel véget ér a vámháború, az nagyot téved. Trump ugyanis már több alkalommal beszélt fokozatosan 250 százalékra emelkedő gyógyszeripari vámokról, valamint a félvezetőkkel kapcsolatban is bejelentett egy nagyjából 100 százalékos vámot.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images