Veszélyes kockázat a nyugdíjrendszerben – ez vezetett idáig a szakértő szerint

Magyarországon 1992. március 1-től 2012. december 31-ig az egyéni járulékfizetésnek felső határa (járulékplafon) volt – idézi fel keddi hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.

De mit is jelent a járulékplafon?

A járulékplafon miatt az ennél magasabb jövedelem esetén is csak a járulékplafon összegéig terjedő keresetből vonták az adott évi járulék összegét, ezért az öregségi nyugdíj megállapításakor is a megszerzett jövedelemnek csak a járulékfizetéssel érintett részét lehet figyelembe venni.

Ha például 2000-ben valaki összesen 3 millió forintot keresett, ebből legfeljebb 2 020 320 forint erejéig vonták a nyugdíjjárulékot,

a fennmaradó 979 680 forint már mentes volt a nyugdíjjárulék fizetése alól, viszont emiatt nem is számítható be a nyugdíj megállapítása során.

A munkáltató viszont nem mentesült, neki a teljes 3 milliós összeg után fizetni kellett a munkáltatói járulékokat – ez súlyosan korlátozta is a munkáltatók magas keresetre irányuló fizetési hajlandóságát.

Ide vezetett a járulékplafon megszüntetése

A járulékfizetési plafon 2013. január 1-től megszűnt, vagyis ettől az időponttól a kereset teljes összege után meg kell fizetni a járulékot, a teljes kereset járulékalap lett, ez pedig két következménnyel járt:

• egyrészt évente több tízmilliárd forinttal megugrott a nyugdíjkassza bevétele, hiszen a magas keresetek egésze után járulékot kell fizetni (nyilván ez volt a járulékplafon megszüntetésének az  elsődleges indoka),
• másrészt viszont egyre magasabb nyugdíjvárományok alakulnak ki a magas keresetűek körében,

ami évről-évre súlyosbítja a nyugdíjkassza jövőbeni finanszírozási kockázatait.

Hogyan érvényesül a járulékplafon a nyugdíjszámítás során?

A járulékplafon alkalmazására Farkas András példaként bemutatja a 2000-es évet, amelyre vonatkozóan a járulékplafon az alábbiak szerint érvényesül:

• Először meg kell határozni 2000-ben a bérezett napok számát.
• Ezt követően meg kell keresni a járulékplafon táblázatból, hogy mennyi volt a felső határ 2000-ben. A napi nyugdíjjárulék-fizetési felső határ 2000-ben napi 5520 Ft, az éves plafon (mint fentebb is olvasható) 2 020 320 Ft volt.
• A következő lépésben a bérezett napok számát 5520 forinttal kell megszorozni, és e szorzás eredménye vehető figyelembe a nyugdíjszámítás során 2000-re vonatkozó keresetként.

A számítás során figyelmen kívül hagyni azokat a napokat, amelyeken nem volt járulékalapot képező kereset (táppénz, fizetés nélküli szabadság, stb.), viszont e napok és az egy napra eső járulékfizetési korlát szorzatával csökkenteni kell az adott évben érvényes járuklékplafon összegét.

További korlátozó szabály, hogy a járulékplafon összegét jogviszonyonként külön-külön is figyelembe kell venni (ez különösen az évközbeni munkahelyváltások esetén lényeges szabály).

A napi plafon mellett az összesített plafont is figyelembe kell venni, mert ennél magasabb összeg több jogviszonyból származó keresetek esetén sem vehető figyelembe.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images