Az amerikai gazdaság fele komoly veszélyben Trump vámjai miatt

Az elmúlt hónapokban az Amerikai Egyesült Államok számos kereskedelmi partnerével (többek közt Kínával, az Európai Unióval és Japánnal) kétoldalú megállapodást kötött az egymás közti kereskedelem feltételeiről, pontot téve a hetek-hónapok óta húzódó tárgyalások végére. Ezzel párhuzamosan a Donald Trump elnök által vezetett kabinet július végén levélben értesítette ki a többi országot a jövőben rájuk érvényes vámterhekről. A vámok véglegesítésével kirajzolódni látszik az új világkereskedelmi rend, amely lehetővé teszi a gazdasági hatások eddiginél pontosabb meghatározását. A terhek mértékéről és általános makrogazdasági hatásáról korábban írtunk már, az azonban szintén érdekes kérdés, hogy milyen vállalatok érintettek leginkább Trump vámpolitikája által.

A Bloomberg elemzése alapján a leginkább érintett gazdasági szereplők az amerikai foglalkoztatás 50 és a bruttó hazai termék (GDP) 44 százalékát biztosító kis- és középvállalatok (egyenként 500-nál kevesebb munkavállalót alkalmazva) lesznek, amelyek már most is csak nagy nehézségek árán tudnak pénzügyileg megfelelni Trump rendelkezéseinek.

Miért nagyobb baj a magas vám egy kisvállalatnak?

A július végi vámbejelentések két szempontból okoztak kárt az Egyesült Államok kis- és középvállalatainak. Az első és nyilvánvaló ok maga a magasabb vám, amely növeli a cégek importköltségét, közvetve az előállított termékek árát és rontja a cég versenyképességét a hazai piacon. Az amerikai ellátási láncra támaszkodó versenytársaknak ugyanis nem kell árat emelniük, így valószínűleg képesek lesznek nagyobb részesedésre szert tenni az amerikai piacon.

Fontos azonban megemlíteni egy kevésbé köztudott, de mégis fontos második hatást, amely pedig a növekvő finanszírozási igény és költség.

Az amerikai gazdaságban a behozatalhoz az azt bonyolító cégek részéről az állam felé történő kötelező garanciavállalás kapcsolódik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az importáló cégeknek megrendelésük leadásakor vámgaranciát kell vásárolniuk egy azt forgalmazó - jellemzően pénzügyi - intézménytől. A vámgarancia egyfajta biztosítékként működik az importfolyamat során és garantálja, hogy az állam pedig maradéktalanul megkapjon minden tranzakcióhoz kapcsolódó vámot, adót, illetéket és egyéb esetleges büntetést. Amennyiben a behozatalt lebonyolító cég nem tudja határidőre kiegyenlíteni az állam felé fennálló tartozását, a vámgaranciát forgalmazó intézmény megteszi ezt helyette, aki aztán később behajtja a pénzt a társaságtól.

Ezek után nem nehéz látni, hogy az ugrásszerűen emelkedő vámok komoly finanszírozási terhet rónak a vállalatokra, a vámgaranciákért ugyanis jellemzően (folyamatos behozatali tevékenység esetén) az állam felé fizetendő teher jellemzően 0,5-1 százalékát fizetik ki az importőrök. A vámok drasztikus emelkedése az állam felé fennálló fizetési kötelezettség összegében is megmutatkozik, amely a korábbinál sokkal drágább vámgarancia-ügyleteket eredményezett.

Összességében tehát a magas vámok nagyobb biztosítási kiadásokat és több lekötött tőkét követelnek a vállalatoktól, veszélyeztetve ezzel a nemcsak a profitabilitást, de a likviditást (fizetőképességet) is.

A magasabb vámok ráadásul nagyobb kockázatot jelentenek a biztosítók számára is, amely jellemzően a garanciák nagyobb kockázati felárában és magasabb árában mutatkozik meg.

A nagyvállalatok jellemzően rendelkeznek saját üzletággal ezen adminisztratív és anyagi kihívások kezelésére, a kis cégek többsége azonban éppen ezen területen szenved a legjobban

- jelentette ki Erin Williamson, a Levallois-Perret társaság amerikai vámügynöki tevékenységéért felelős alelnöke.

Az amerikai Kereskedelmi Kamara augusztus eleji elemzésében megállapította, hogy az USA 236 000 importban részt vevő kisvállalatának összesen mintegy 202 milliárd dolláros éves többletteherrel kell évente szembenéznie az augusztus 7-vel életbe lépő új vámkörnyezetnek köszönhetően. A becslés a vámok direkt hatásán felül a megnövekedett finanszírozási költségeket is tartalmazta.

Ez egy vállalatnak átlagosan 856 000 dolláros többletköltséget jelent éves szinten.

A kis- és középvállalatok problémáit a kis- és nagy kapitalizációjú cégek hányadosának indexe jól jelzi. A hányados elmúlt években tapasztalt komoly csökkenése a kisvállalatok alulteljesítését mutatja, amely a korábban említett fundamentális okok miatt várhatóan a következő hónapokban, években is folytatódni fog.

A legfontosabb kérdés: mi lesz az árakkal?

A vállalati versenyképesség és a munkaerőpiaci hatások mellett a fogyasztói árak alakulása foglalkoztatja leginkább  a közgazdászokat. A Goldman Sachs felmérése szerint júniusban a vámok okozta költségnövekedés 50 százalékát az importcégek nyelték le, a maradék rész pedig megoszlott az export partnerek (14 százalék), a végső fogyasztók (22 százalék) és egyéb szereplők (14 százalék) között. A Goldman szakértői szerint ugyanakkor ez az arány a közeljövőben jelentősen változik majd és

a vámok okozta költségek 67 százaléka végül az amerikai fogyasztókra lesznek átterhelve.

A Goldman elemzése szerint a vámok legfontosabb hatása egyértelmű: gyorsuló infláció. A bank nyilvános becslései szerint az amerikai jegybank (Fed) által is kiemelt figyelemmel kísért személyes fogyasztási kiadások indexe (core personal consumption expenditure index) 2025-ben 3,2 százalékkal fog nőni. Vámok nélkül ez mindössze 2,4 százalék lenne.

Ezzel párhuzamosan a Financial Times is arról számolt be, hogy a kisvállalatok jelentős, sok esetben akár 30 százalékos áremeléseket hajtanak végre. A Független Vállalkozások Országos Szövetsége által publikált kisvállalati bizalmi index frissített számai azt mutatják, hogy

a cégek 32 százaléka tervez áremelést a következő hónapokban.

Egy másik hasonló felmérésben ez az arány 34 százalék volt. A kiskereskedők többsége mostanában fogy ki a tavasszal felhalmozott készletekből, a jelenlegi jóval drágább beszerzési költségek egy részét pedig kénytelen a végső fogyasztókra áthárítani. Ez a jelenség megmagyarázza a késve megjelenő árhatást, ami Justin Weidner, a Deutsche Bank közgazdásza szerint egybevág a korábbi tapasztalatokkal.

A növekvő inflációs kockázatok kifejezetten rossz hírt jelentenék az amerikai gazdaság számára, ugyanis akár további hónapokkal is elodázhatják a vállalati és az állami szféra által is régóta várt kamatcsökkentést.

Bár a Trump által bevezetett vámok inflációgerjesztő hatásáról megoszlik a közgazdászok véleménye (sokan csak egyszeri sokként tekintenek a vámok által okozott áremelkedésre), a többség szerint a jegybanknak igenis aggódnia kell a növekvő árnyomás miatt. A Goldman Sachs tanulmánya szerint Trump kereskedelempolitikája júniusban 0,2, júliusban 0,16 százalékponttal emelte a fogyasztási kiadások indexének növekedési ütemét, míg az év hátralevő részében az összesített hatás további 0,5 százalékpont lehet. A Fehér Ház továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett, mely szerint a vámoknak nem lesz jelentős árfelhajtó hatása. 

A Goldman Sachs szakértői szerint az őszi hónapokban az Egyesült Államokba exportáló külföldi vállalatok terhei is emelkedni fognak. Becslésük szerint a költségek általuk viselt részaránya a jelenlegi 14-ről 25 százalékra emelkedik középtávon elsősorban az teljes import csökkenése és szerkezeti átrendeződése miatt.

Amitől még a nagyok is szenvednek

A közvéleményt egyelőre a kisvállalatok helyzete uralja, az Országos Kiskereskedelmi Szövetség (National Retail Federation, NFR) ugyanis rendszeresen tesz közzé a honlapján történeteket olyan cégekről, amelyek fennmaradását komolyan veszélyeztetik Trump vámjai. Ezzel összhangban van a szervezet amerikai társaságok importjára vonatkozó becslése is, amelynek volumene a tavaszi-nyári előrendelések után drasztikusan vissza fog esni, az őszi hónapokban pedig akár 20-30 százalékkal is elmaradhat a 2024-es értékektől.

A pénzügyi terhek mellett a cégeknek az ellátási láncban fellépő problémákkal és a működési bizonytalansággal is meg kell küzdeniük, mely még a kiterjedt gazdasági és jogi osztályokkal rendelkező nagyvállalatok számára is kihívást jelent

- jelentette ki John Denton, a Kamara főtitkára. A piaci szereplőknek ugyanis nehezére esik a bonyolult vámrendeletek értelmezése, melyet jól mutat az a tény, hogy még a nagyvállalatok sem tudják minden esetben egyértelműen megmondani, hogy külföldi megrendeléseikre pontosan milyen vámok vonatkoznak. Kiváló példa erre az aranypiac, amelyet az elmúlt napokban szabályos sokként ért a leggyakrabban kereskedett tömbökre kivetett vámok bejelentése.

Justin Breckle, a Authorized Appliance vállalat vezérigazgatója is az óriási bizonytalanságot emelte ki fő kockázati tényezőként a beszállítók által végrehajtott áremelések mellett.

Elmondása szerint csak a 2008-2009-es pénzügyi és a 2020-2021-es Covid-válság okozott olyan kiszámíthatatlan környezetet, mint Trump vámjai,

melyek közül az első kettő azonban klasszikus világgazdasági sokk volt, míg utóbbit lényegében saját magának köszönheti az Egyesült Államok.

Az információs probléma kezelésére Denton hivatalos kérést nyújtott be a Trump-vezette kabinetnek, hogy adjanak részletesebb tájékoztatást a vámokról és a bevezetés gyakorlati megvalósításáról. A főtitkár célja ezzel a kisebb társaságokat gúzsba kötő bizonytalanság és adminisztratív terhek csökkentése volt.

Bármit is válaszol a megkeresésre a Trump-vezette kabinet, egy dolog biztos:

a korábbi egyszerű, könnyen alkalmazható vámrendszernek huzamosabb ideig vége.

Paul Krugman, a New York-i Egyetem Nobel-díjas közgazdásza úgy fogalmazott, hogy

a korábbi évek kiszámítható és alacsony vámjaitól az amerikai kormányzat olyan átláthatatlan és bonyolult rendszer felé mozdult el, melynek bürokratikus következményeire talán ő maga sem volt felkészülve.

Címlapkép forrása: Shutterstock