Brüsszel ennek nem fog örülni: új orosz gázvezeték épülhet Magyarország felé

A szerb kormány és a helyi vezető gázvállalat, a Srbijagas szorosan együttműködik az orosz Gazprommal

egy új gázvezeték terveinek kidolgozásán, amely többek között Magyarország felé is szállítana orosz gázt

- írja a Izvesztyija orosz napilap saját forrásaira hivatkozva. Hozzáteszik, hogy "a végső döntést csak akkor hozzák meg, ha a Gazpromnak is szüksége van erre az útvonalra".

Az ukrán szállítások januári leállása után Szerbia és Magyarország is megerősítette tranzitország szerepét az orosz gáz európai piacra történő eljuttatásában. Amennyiben a projekt valóban megvalósulna, úgy nagyon hasonló lehet, mint a Balkán Áramlat, amely a Török Áramlat folytatásaként már most is Oroszországból szállít gázt Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországra.

A szerb kormány részéről nem lenne váratlan egy ilyen döntés, hiszen többször és nyíltan hangoztatta, hogy célja a lehető legtöbb orosz gáz beszerzése:

Az egyértelműnek tűnik, hogy az új vezetékszakasz révén érkező többletmennyiséget mire fordítaná Szerbia: mivel 2024-ben gázimportjának már 93 százaléka Oroszországból származott, a projektnek önellátási szempontból aligha lenne jelentősége, kivéve ha továbbértékesítési célokat szolgálna. Ugyanakkor a vreme szerb híroldal által megkérdezett érintettek szerint a tervezett projekt részletei bizonytalanok. A Szerb Gázszövetség vezetője például úgy nyilatkozott, hogy hivatalosan nem kaptak tájékoztatást az új vezeték építéséről, és szerinte valószínűbb az, hogy a jövőben a már meglévő útvonalat fogják fejleszteni, mintsem egy teljesen újat kiépíteni.

a geopolitikai kockázatok is jelentősek:

Az EU a jelenlegi ismereteink szerint legkésőbb 2028-ra teljesen kivezeti az orosz földgázt az uniós piacról, ami kérdésessé teszi, hogy miért érné meg egy ilyen vezeték kiépítése, hiszen azon - a beruházókat és irányt figyelembe véve - valószínűleg orosz gáz érkezne az unió területére.

Magyarország szerepe kulcsfontosságú lehet a projektben. Ahogy azt fentebb jeleztük, Szerbia saját ellátását jelenleg is meg tudja oldani, de ha szeretné megerősíteni a tranzitország szerepét, akkor az európai piacokhoz legkönnyebb út hazánkon keresztül vezet. Ráadásul egy ilyen szerepkörben Magyarország is keresne, hiszen hazánkon is át kellene szállítani a földgázt. A lépés viszont még tovább növelné a politikai feszültségeket Brüsszellel, mivel ellentétes irányba mutatna az uniós energiapolitikával.

Egyik forrásunk szerint még ha meg is lenne a politikai akarat, piaci alapon aligha akadna olyan szereplő, aki hajlandó lenne finanszírozni a projektet. Egy ilyen beruházás ugyanis könnyen kiválthatná az EU, sőt akár az Egyesült Államok rosszallását is, ami nemcsak ország szinten jelentkezne, hanem a finanszírozót érintő szankciók formájában is megnyílvánulhat. Emellett reális veszély, hogy a vezeték kihasználatlanul marad, ha az Oroszország elleni szankciók maradnak vagy tovább fokozódnak, így funkció nélkül maradna a vezetékszakasz.

Nem csak a földgázról van szó

Bár az előzmények 2022-ig nyúlnak vissza, Orbán Viktor kormányfő és Alexander Vucic szerb államfő végül 2023 októberében állapodott meg arról, hogy közös olajvezeték építésbe fog a két ország a szerbek olajellátásának diverzifikálására. Ahogy akkor elhangzott: a cél az, hogy a Barátság II. vezetékkel is összekössék Szerbiát (amin keresztül Magyarország is hozzájut az orosz olajhoz), hogy azon keresztül lássák el a szerbeket is.

A szerb energiaügyi miniszter, Dubravka Djedovic azt is jelezte, hogy Magyarország felől olcsóbb lenne a nyersolajhoz jutás, mint a hotvát omisajli olajterminálon keresztül, amit Janaf üzemeltet.

A projekt megvalósítása biztosítaná a nyersolajellátás diverzifikálását és növelné a pancsovai olajfinomító ellátásának biztonságát.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter egy korábbi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az évi 4,5 millió tonnás kapacitású vezetékhez egyrészt bővíteni kell az ukrán-magyar határon a kapacitást, másrészt egy teljesen új magyarországi szakaszt kell kiépíteni 190 kilométeren át, amely 130 milliárd forintba kerül majd.

Azonban az Algyő és Újvidék közötti olajvezeték-projekt létjogosultsága is megkérdőjeleződik abban a helyzetben, amikor az EU a földgáz mellett az orosz kőolajra is teljes tilalmat vezet be.

Címlapkép forrása: EU