Költekeznek a németek - de mikor lesz ennek hatása?

A német gazdaság évek óta nincsen jó formában. Erre válaszul a kormány jelentős kiadási hullámba tervez kezdeni, hogy gyorsan elérje a NATO új költekezési célját, modernizálja az ország recsegő-ropogó infrastruktúráját és véget vessen a stagnálásnak. Márciusban elfogadtak egy fiskális csomagot, ami két fő elemből áll:

• a védelmi kiadások növelése (az összes, a GDP 1%-át meghaladó kiadás mentesül az adósságfék alól) és
• egy 12 évre szóló, 500 milliárd euró értékű (a GDP 11,6%-ára rúgó) infrastrukturális csomag.

De mikorra érezzük majd ennek a hatását?

A reformcsomagokhoz jelentős várakozások társulnak: Berlin azt reméli, hogy véget vethet az évek óta tartó gazdasági egy helyben toporgást. A magyar kormány is többször indokolta a gyenge hazai teljesítményt Európa legnagyobb gazdaságának problémáival. Nagy Márton májusban úgy fogalmazott: Németország víz alatt van, és az egész kontinens szenved. Bár a német pangás nem az egyetlen tényező a visszafogott magyar bővülés mögött, a felívelés érzékelhető lökést adhatna az exportnak. Ezért itthonról is érdemes nyomon követni, mikor hozhat kézzelfogható eredményeket a költségvetési élénkítés.

A német kormány közzétette a 2025-ös költségvetési tervezetet, valamint a 2025–2029 közötti időszak pénzügyi terveit. Ezek szerint a kormányzati beruházások – a szövetségi költségvetésből, a klíma- és átmeneti programból, valamint az infrastrukturális csomagból – a 2024-ben GDP-arányosan 2%-os szintről idén 2,6%-ra, majd 2026-tól 2,8%-ra emelkedhetnek.

Az UBS is élénkülő pályára számít, de szerintük ez lassabb lehet, 2026-ra még csak a 2,4%-ot fogja elérni.

Emellett Úgy vélik, idén a csomag nem hoz érdemi kiadásnövekedést, mivel nincs elég idő a végrehajtásra,

hiszen a 2025-ös költségvetést csak szeptemberben fogadja el a parlament. (Ennek az az oka, hogy Németország 2025 eleje óta ideiglenes költségvetéssel működik, mivel a korábbi kormánykoalíció 2024 végén felbomlott. Ez az ideiglenes megoldás azt jelentette, hogy csak az alapvető finanszírozás folytatódott, miközben új költségvetésről folytak a tárgyalások.) Ráadásul a program nagy része szállítási infrastruktúrára jut, ahol a projektek tervezése és kivitelezése hosszabb folyamat. Emellett felhívják a figyelmet, hogy az elmúlt években a tényleges beruházások gyakran lassabbak voltak, mint az eredeti tervekben szerepelt. 2024-ben például a szövetségi költségvetés tényleges beruházásai 20%-kal elmaradtak az eredeti tervektől. A számok tarthatóságáról az Oxford Economics elemzői sincsenek meggyőződve, akik szerint a védelmi és az építőipar nem áll készen a kereslet ilyen gyors "felszívására".

Hogy alakulhat a német növekedés rövid és hosszú távon?

A UBS csapata a védelmi költések esetén 0,5-ös, az infrastrukturális kiadások terén 1-es költségvetési multiplikátorral számol rövid távon. A mutató azt jelzi, hogy a kormányzati kiadások egységnyi növelésének milyen hatása van a gazdaság teljesítményére. Ha az értéke 1, akkor a kormányzati kiadások 1 százaléknyi növelése esetén a GDP is épp 1 százalékkal nő. Ennél a honvédelem esetében azért kalkuláltak kisebb szorzóval, mert rövid távon a többletköltések jelentős része minden bizonnyal importra megy majd.

Ezen feltételezések alapján a kormányzati beruházások multiplikátorhatása összességében 2026-ban 0,55 százalékponttal, 2027-ben 0,65 százalékponttal járulna hozzá a gazdaság teljesítményéhez.

A bank elemzői 0,2, 1,2 és 1,9 százalékos GDP-növekedést jeleznek előre az idei és a következő 2 évre. A hosszú távú növekedési pályáról már nehezebb konkrét számokat mondani, hiszen az nagyban függ attól, hogy mennyire sikerül majd strukturális reformokat végrehajtani. A UBS csapata azonban az elöregedő társadalom és a kínai verseny erősödése jelentette kihívások miatt arra számít, hogy a német gazdaság hosszú távú növekedési potenciálja 0,8% körül stabilizálódik majd. Ez a 2010-es évek 1,5%-os szintjének nagyjából fele.

A fenti előrejelzéseket befolyásolhatja, hogy a kormányzati tervek még változhatnak, hiszen az idei költségvetést szeptember második felében kell elfogadnia a parlamentnek, míg a 2026-ra vonatkozót november végén.

Drágul a finanszírozás

Ahogy a németek elmozdulnak a korábbi fiskális szigor felől a költekezés felé, az államkötvények hozamaiban is emelkedés várható (sőt, részben már meg is kezdődött). A cikk írásakor a tízéves kötvények hozama 2,7%, a harminc éveseké 3,24% körül jár.

A UBS előrejelzése szerint a tízéves kötvényhozam 2025 végén 2,5%, 2026 végén 3% körül fog alakulni.

A harminc éveseké jövő év végére 3,5 százalék lehet. Az elemzők egyébként arra számítanak, hogy 2026 első felében a német adósságkezelő ügynökség több hosszú lejáratú kötvényt bocsáthat ki.

A magasabb finanszírozási költségek ugyan nem jelentenek jó hírt, arról azonban széles egyetértés van, hogy az intenzívebb költekezés indokolt és szükséges a strukturális problémák kezelésére. Így a valódi kérdés az, hogy a fiskális lazítás tényleg képes lesz-e érdemben felpörgetni a gazdaságot. A stagnálás megtörése maratoni futás lesz, nem sprint:

a következő években dől el, hogy a mostani költségvetési bővítés valódi fordulatot hoz-e, vagy csak átmeneti lendületet ad.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images